az élő szervezet számára nélkülözhetetlen fehérjék felépülése az intermedier anyagcserében képződött aminosavakból. A kezdő lépésben az aminosavak enzimekből és ATP-molekulából (makroerg vegyületek) származó energia segítségével aktiválódnak. Az aktiváló enzimek specifikusak, a húszféle aminosav aktiválását különböző enzimek végzik. Az aktivált aminosav-molekulák a tRNS-molekulán (—>ribonukleinsav) megkötődnek, majd a riboszómához (sejtalkotók) szállítódnak. Az aminosav-molekulák aktiválódásával egy időben a DNS-molekulán (dezoxiribonukleinsav) olyan RNS-molekula szintetizálódik, amely a DNS-ből a fehérjeszintézisre vonatkozó információkat a riboszómára viszi át, ez az mRNS, amelynek a DNS-ről átírt bázissorrendje meghatározza az aminosav-molekulák beépülési sorrendjét a polipeptidláncba. Az mRNS-molekulán a riboszóma végighalad, a bázishármasok formájában hozott információkat "leolvassa", és a következő lépésben az ennek megfelelő bázishármasokkal rendelkező tRNS-molekulák jutnak a riboszóma felületére. Az első tRNS-molekulával érkező aminosav a másodikként érkezővel peptidkötést hoz létre, ekkor a tRNS leválik a riboszómáról, az aminosavakat visszahagyva a polipeptid-láncban. Ezek a lépések a teljes lánchosszúság kialakulásáig folytatódnak, majd megkezdődik a fehérjére jellemző láncformációt létrehozó kötések kialakulása, végül a kész fehérjemolekula egy enzimrendközreműködésével leválik a riboszómáról. Átlagosan percenként 100—120 aminosav kapcsolódik össze peptiddé. (genetikai kód)