fedőszőrök


1. (bot.) Növényi szőrök. 2. (zool.) Az állat fel-, korona- és nemezszőrének az aljszőrzetét alkotó —> szőrképletek védelmét szolgálják. Ált. hosszúak, vastagok, a testet befedik. Egyes testtájékon igen hosszúak (pl. sörény, farok). Egyik sajátos formája a fedőszőröknek a tüske (pl. sün). Merev, fényes, egymás mellett elhelyezkedő kutikula- (felhám-) sejtjeik vannak, mindig van velő- (bél-) állo¬mányuk is. Többnyire sima, legfeljebb némelykor lándzsahegyben végződnek. Vedléskat az aljszőrök váltódását védelmi feladatuk ellátásával megelőzik: ez ált. összefüggésben van az évszakkal, az ivari élettel. A prémes állatok szőrméjéből a kikészítés folyamán a fedőszőröket gyakran eltávolítják, pl. a fókafélék prémjéből (szilszkin).