egyedfejlődés


az egy- és a többsejtű élőlények felépítés és működési változásainak az összessége, amelyeken a megtermékenyítéstől az ivarérésig, ill. a halálukig átmennek. A növények és az állatok életében egyaránt több feji. szakasz különböztethető meg, amelyek szigorú sorrendben követik egymást; az egyes szakaszok nem cserélődhetnek fel és nem maradhatnak ki, külső beavatkozással időtartamuk megváltoztatható (szakaszos fejlődés). Alaktani változások alapján a növények egyedfejlődésének szakaszai a következők; 1. megtermékenyítés; 2. szövetdifferenciálódás, az embrió, majd a mag képződése; 3. a mag v. a többéves növényeknél az áttelelő szerv nyugalmi állapota, 4. csírázás; 5. a vegetatív szervek (gyökér, szár, levél) kialakulása; 6. a szaporító-(reproduktív) szervek képződése. A környezeti tényezőkkel szembeni igény alapján két szakasz különböztethető meg: a hőszakasz (—>jarovizálódás) és a fényszakasz. A fényszakaszban a nappalok és az éjszakák aránya van hatással a növényre, a rövidnappálos növények csak akkor virágoznak, ha a fényszakaszban legfeljebb 12 órán át kapnak megvilágítást; a hosszúnappalos növények (gabonák, hagyma, répa stb.) 12 óránál hosszabb ideig tartó megvilágítást igényelnek. Az állatok egyedfejlődése két fő szakaszból áll, az embrionális és a posztembrionális szakaszból. Az embrionális feji. a megtermékenyítéstől a peteburokból való kibúvásig v. a tojásból való kikelésig, v. a születésig tart. Ez a folyamat három lépésből áll: a barázdálódás szakaszában a petesejt v. a zigóta mitózissal több-kevesebb, ún. barázdálódási sejtre tagolódik; ezt követi a csíralemezek elkülönülése (gasztruláció), ami befejeződik az ősi szervtelepek megjelenésével; a harmadik szakasz a szervképző folyamatokból áll. A gerinces állatokban az embrionális élet második felétől kezdődik az érett állatra jellemző külső alak és a belső testszerkezet kialakulása. Ebben a szakaszban egyre nagyobb mértékben irányítják a fejl. -t a hormonok, valamint az idegrendszer. Az embrionális fejl.-ben jelentős szerepe van az öröklődésnek; a fejl.-t a—>gének irányítják, de befolyásolja a környezet is. A posztembrionális feji. a halálig tart, a legintenzívebb fejl. az ivarérettséggel befejeződik, (átalakulás, életkori szakaszok)