a cukorrépa-termelés mellékterméke, a levélből és a levágott répakoronábó áll. Takarmányként jól hasznosítható frissen v. szilázsként etetve. A földdel való szennyeződéstől óvni kell, ezért előnyös az egy menetben fejelő és kocsira rakó répaszedő gépek használata. A cukorrépafej a répatermés 20—30% -át is elérheti, emiatt hasznosítása gazd.-ilag is fontos tényező. Mivel a cukorrépafej tömegének nagyob bik hányada nagy víztartalmú levél, a frissen való etetésének a levél gyorsan bekövetkező romlása határt szab, inkább silózva hasznosítható hízó marhák és tehenek részére. —>Silózásra szecskázott ->szálastakarmánnyal jól összekeverve kiválóan alkalmas. Viszonylag magas karotintartalma (0,2—1,1 mg/100 g) (—>karotinoidok), továbbá a betain, a kolin, a vitaminok és a vitaminszerű anyagok jelenléte az értékes takarmányok közé sorolja. Ált. 1,5% em. feh.-jét, 16% sza.-ot tartalmaz, ké.-e 8,5. A minőségtől, levél—répa arányától függően etethető napi adagja szm.-k részére 15—40 kg. Külön gondosságot igényel azonban a c. takarmányozása, mivel összetétele (oxálsav, betain stb.), magas lé tartalma, szennyezettsége, esetleg befülledése komoly megbetegedést, sőt elhullást is okozhat.