a bundának az elemi-, a kötő- és fátyolszálak, ill. a belőlük felépülő pászmák és fürtök által együttesen kialakított szerkezeti képe. A bunda egyes elemi szálai nem egyenes lefutásúak, hanem hullámíveket írnak le egy képzelt középtengely jobb és bal oldalán. A különböző belszerkezeti formákat a hullámívek formája, a kötő- és fátyolszálak mennyisége, ill. a pászmaképződés alapján csoportosítják, így a szabályos v. tiszta belszerkezeti bundában az elemi szálak hullámívei a képzelt tégely mindkét oldalán félköröket írnak le úgy, hogy a hullámív által befogott tengelyhossz feleakkora, mint a hullámív sugara. A bundában közepes mennyiségű fátyol- és kötőszál található. Hullámos belszerkezetű a bunda, ha az elemi szálak ívelődése szabályos, a fátyol- és a kötőszálak mennyisége is elegendő, de a pászmák szorosabban helyezkednek el egymás mellett. A fátyolos belszerkezetű bundában szabályos ugyan az elemi szálak ívelődése, de a kevés fátyolszál miatt laza a pászmaképzódés. A pászmázott gyapjúban a hullámívek "laposabbak", magasságuk nagyobb a befogott tengelyhossz felénél, sőt eléri annak teljes hosszúságát is, ezért formájuk félkör helyett inkább ellipszisre emlékeztet. Az ilyen bundát jellegzett, fokozottabb esetben túljellegzett ívelődésűnek is nevezik. Kevés a kötőszál, a pászmahatárok jól feltűnnek. A motringos belszerkezetű bunda elemi szálai túljellegzett ívelődésűek, továbbá ke vés a kötőszál, a pászmák elkülönülnek. A cérnás belszerkezetű bundában a kötőszálak hiánya miatt elmarad v. alig látható a pászmaképződés; elemi szálainak ívelődése egyaránt lehet normális, jellegzett, túljellegzett v. horgolt. A homályos belszerkezetű bundában a sok durva kötószál miatt a pászmahatárok alig vehetők észre. Ha a gyapjúban a pehelyszálakkal szemben túlsúlyba kerülnek a durvább kötőszálak, amelyek a fürtök töveit egymáshoz fonják, akkor nemezes belszerkezetűnek nevezik. Az ilyen bundát alig lehet megnyitni.