a kis vérerek (főként a kapillárisok) kitágulása és fokozottabb feltöltődése vérrel. Akkor áll elő, ha a kis artériákon keresztül fokozódik a vérnek az illető területre való áramlása (artériás b.), v. ha a vér elfolyása a vénákon keresztül akadályozott (vénás b.). Az artériás bővérűség általában nem jár káros következményekkel, sőt a szerv fokozott működését teszi lehetővé (funkcionális b.); a vénás bővérűség esetén viszont az illető területen a vérerekből plazma- és vörösvérsejt-kilépés, véres beszűrődés és súlyos esetben a szövetek elhalása következik be.