A tápoldatozás előnyei, alkalmazható műtrágyák, tápoldatok készítése

Hirdetés

Tápoldatozás növényházakban és szántóföldön

Dr. Tóth Árpád, Aquarex '96 Kft.
Hirdetés

Iratkozz fel Te is Youtube csatornánkra, kattints az alábbi YOUTUBE ikonra! 

 

 

A növények növényházi és szabadföldi termesztéséhez tápanyagok adagolása feltétlenül szükséges. Az optimális mennyiség kijuttatásával érjük el a gazdaságilag szükséges termés mennyiségét, minőségét és ezzel a termelés jövedelmezőségét. Szakszerű használat mellett a kijutatott teljes mennyiség harmonikusan beépül a növény szervezetébe, vagy belekerül a tápelemek természetes körforgásába.
A tápoldatozás előnyei, alkalmazható műtrágyák, tápoldatok készítése
A növények növényházi és szabadföldi termesztéséhez tápanyagok adagolása feltétlenül szükséges. Az optimális mennyiség kijuttatásával érjük el a gazdaságilag szükséges termés mennyiségét, minőségét és ezzel a termelés jövedelmezőségét. Szakszerű használat mellett a kijutatott teljes mennyiség harmonikusan beépül a növény szervezetébe, vagy belekerül a tápelemek természetes körforgásába.
A növények részére vízben oldható tápelemeket kell adagolnunk, mivel csak ezeket képes hasznosítani. A tápelemek származási helye közömbös, a gyökérszőrhöz kerülő Ca elemre nincs ráírva, hogy mészkőbányából (szervetlen trágya), vagy szarvasmarha ürülékéből (szerves trágya) származik. A Ca2+ ion jellemzőiben nincs különbség aszerint, hogy átment-e a tehén bendőjén, vagy 1 millió éve leülepedett a tenger fenekén.
A tápanyagok adagolásának előnyei
1. Tápanyagok kijuttatásával tudjuk leginkább befolyásolni a termés mennyiségét és minőségét, javítani a talaj természetes tápanyagszolgáltató képességét.
2. A tápanyagok kijuttatásával optimálisan kihasználhatjuk a víz és a napsugárzás nyújtotta termesztési lehetőségeket.
3. Tápanyagok kijuttatásával természetes körülmények között gyenge termőhelyi adottságú területeken is lehetővé válik a takarmányok, élelmiszerek termelése.
4. Lehetőség nyílik egyes termőhelyeken a szükséges mikroelemek a növények részére megfelelő mennyiségének adagolása (pl. humuszban gazdag láptalajok).
5. A tápanyagokat a növény fejlődési állapotának megfelelő mennyiségben és arányban egyenletesen tudjuk adagolni a teljes növényállományban.
6. A vizsgálatok vagy hiánytünetek alapján, levélen keresztül gyorsan pótolhatók a tápanyagok.
7. A jól adagolt tápanyag ellenállóvá teszi a növényeket a kórokozók, kártevőkkel szemben.
A tápelemek vízben oldható formában történő adagolásával megtakarítjuk a talajban lejátszódó különböző lebomlási és átalakulási folyamatokat, melyek a hagyományos trágyázáskor lezajlanak. A bonyolult hasznosulási folyamatokat érdemben kevéssé tudjuk szabályozni (szabadföldön nincs mód pl. a hőmérséklet, kémhatás mesterséges változtatására), így a növények részére feltárt tápanyagok mennyisége és aránya nem mindig megfelelő. Tápoldatozással mindig a növény fajtájának, fejlődési állapotának megfelelő mennyiségű és arányú tápanyagokat tudjuk biztosítani, figyelembe véve a külső körülményeket is. Lehetőség van napi szabályzásra, mikor az adott nap fény és hőmérsékleti viszonyainak megfelően változtatjuk a tápelemek mennyiségét és arányát, sőt adagolhatunk akár hűvösebb körülmények között könnyebben felvehető tápelem formát (ammónium ion helyett nitrát iont).
Miért használjunk műtrágyákat?
1. A növényi maradványok lebontása, szervestrágyákban a tápanyagok természetes feltáródása nem esik egybe a növények fejlődési ütemével.
2. A szervestrágyák tápanyagtartalma a származástól (pl. baromfi, sertéstrágya) és kezeléstől függően rendkívül változatos lehet.
3. A jelenlegi termésszint tápanyagigényének kielégítéséhez a szervestrágya nem áll rendelkezésre, vagy a kijuttatás hatalmas költségek felhasználását igényli.
4. A hatóanyagok koncentrált kijuttatása kisebb talajszerkezeti rombolással, taposási kárral jár. Mikroöntözéses kijuttatásnál a taposási kár teljes mértékben elkerülhető.
A mikroöntözés egyik nagy előnye a növényi tápanyagok adagolt, pontos mennyiségű kijuttatásának lehetősége. A tápanyagok folyamatos adagolása elengedhetetlen, mivel az öntözés a rendelkezésre álló talaj kisebb részében tart állandó nedvességet, ahol a gyökerek koncentrálódnak. A tápanyagok feltáródása ebben a zónában optimális, de mennyiségük kevesebb, mintha a gyökerek víz után kutatva messze nőnének a növénytől. Így tápoldatozás nélkül a mikroöntözés termésdepressziót okozhat.
A növények tápanyagfelvétele a növekedés során nem egyenletes. Az igényelt elemek mennyisége és egymáshoz viszonyított arányuk állandóan változik. Az optimális mennyiségű és minőségű terméshez követnünk kell a növény igényeit, mely tápoldatozással könnyen megoldható. A vízben tökéletesen oldódó makro- és mikroelemeket tartalmazó műtrágyák rendelkezésre állnak. A szulfát- és foszfáttartalmú műtrágyák segíthetnek a víz kémhatásának csökkentésében, így a mész kicsapódásának elkerülésében.
A tápoldatozás előnyei:
n A víz és a tápanyagok egyenletesen jutnak a növény gyökereihez, mivel a műtrágyák teljesen oldottak. Nincs az eltérő térfogattömegű szilárd anyagok szállítás közbeni rétegződése, mely a kijuttatást egyenetlenné teszi. A jól tervezett vízhálózatban a kijuttatás egyenetlensége nem nagyobb, mint ± 2,5 %.
n Az oldott tápanyagok a vízzel közvetlenül a gyökerekhez kerülnek, a P és K is azonnal felvehető a növények részére.
n A kijuttatás bármikor, a növény fejlődési állapotának legjobban megfelelő időben, az éppen szükséges mennyiség és táparány adagolásával elvégezhető.
n Nincs szükség gépi vagy kézi bejárásra a kijuttatáshoz a területen, így elmarad a taposási kár. Olcsó adagolási módszerek, berendezések is alkalmazhatóak, így a költségek csökkenthetők, energia takarítható meg.
n A gyakori, kis koncentrációjú kijuttatás megelőzi a hirtelen, nagy mennyiségű fejtrágya okozta gyökérelhalást, ezért biztonságos.
n A növények igényéhez igazított folyamatos, kis adagú kijuttatás megelőzi a tápanyagok kimosódását, lekötődését.
n A folyamatos és jól összeállított tápoldatozás 20-25%-kal emeli a termés mennyiségét, javítja minőségét.
A külföldi szakirodalomban a tápoldatozást fertigation néven említik, ami a fertilization, trágyázás és az irrigation, öntözés szavak összevonásából keletkezett. A tápanyag utánpótláshoz képest hazánkban is célszerű más tartalommal használni a tápoldatozást. Ide értendő a tervszerű, a növény pillanatnyi szükségletének megfelelő, levélanalízissel ellenőrzött tápanyagutánpótlás, melynek célja adott mennyiségű és minőségű termés elérése.
Alkalmazható műtrágyák
A tápoldatozásra alkalmas műtrágyák jellemzői:
n teljes oldhatóság (kevesebb, mint 0,02 százalék szilárd maradék),
n gyors oldódás a vízben (kb. 20 perc),
n finom szemcsézettség (az alkotórészek átmérője 0,6-0,15 mm között legyen),
n magas tápelemtartalom a törzsoldatban,
n ne lépjen reakcióba a vízben oldott sókkal,
n minimális legyen a kondicionáló anyag tartalma (kevesebb, mint 150 ppm a szárazanyag tartalomra számítva).
A műtrágyák oldhatósága az egyik legfontosabb tulajdonság, melyet ismernünk kell, hogy adott hőmérsékleten milyen töménységű törzsoldatot készíthetünk az egyes anyagok felhasználásával. Az oldódás lehet hőelvonással járó folyamat, így az oldat hőmérséklete csökken. Ez különösen érzékelhető az ammónium-nitrát és a karbamid oldásakor, ahol az edény oldalának deresedése is megfigyelhető. Használjunk 20%-al több vizet a törzsoldat elkészítése során, mint az a műtrágyák oldhatóságából számítható. A hőmérséklet ugyanis változhat, és az általunk előállított oldat könnyen telítődhet, megkezdődhet a sókiválás. Ez különösen a tápoldat szivattyúk használatakor veszélyes, mivel a kristályok károsítják a mozgó alkatrészek felszínét.
A kloridtartalmú műtrágyák használatánál vegyük figyelembe a növények klór tűrését. Kalcium- és magnézium-nitrát használata esetén a kémhatás ne legyen magasabb 6-nál, és a kicsapódások megelőzésére ne használjunk foszforsavat.
Az ammónium tartalmú műtrágyák a víz kémhatását akár 11 pH értékre is emelhetik, mely a kalcium- és magnézium-karbonát gyors kicsapódásához vezet.
A N műtrágyák vízben jól oldódnak, a vízben oldott anyagokkal nem lépnek reakcióba, kivéve az ammónium-szulfátot, mely kalciumban gazdag vízben CaSO4 formájában kicsapódik.
Valamennyi P műtrágya eltömődést okozhat, ha a víz kémhatása magas (nagyobb, mint pH 7,5), vagy alacsony (kisebb, mint pH 4,5). Az eltömődés gyorsasága a jelenlévő kalcium, magnézium, vas elemek mennyiségétől függ. A mono-ammónium-foszfát (MAP) jól oldódik vízben, ha azonban az öntözővíz kalciumtartalma nagy, akkor a foszfor dikalcium-foszfát alakjában kicsapódik és hozzájárul a szórófejek, csepegtető elemek eltömődéséhez.
A K műtrágyák nem okoznak semmilyen kicsapódást a vízben oldott anyagokkal, kivéve a K2SO4-ot, mely a magas koncentrációjú kalciummal reakcióba léphet. Amennyiben a növény nem érzékeny a klór tartalomra, úgy a KCl használata javasolható, mivel a legjobban oldódik, és legolcsóbb K forrás.
A műtrágyák összetételét figyelembe kell venni abból a szempontból is, hogy a víz oldott sótartalmával reakcióba lépve növelhetik az eltömődési folyamatok sebességét. A foszforsav, vagy azok a műtrágyák, melyek oldódása során foszforsav keletkezik, a vízben oldhatatlan vas, kalcium és magnézium sókat képezhetnek. A kalcium koncentráció ne haladja meg a 6 mgeé/l mennyiséget. A hazai talajvizek nagy mennyiségben tartalmazzák a fenti elemek különböző sóit, így a műtrágyatípus megválasztásában nagyon körültekintően kell eljárni, ajánlatos szakmai segítséget kérni új kombinációk használata előtt.
Az oldatkoncentráció megállapítása és az adagolás során vegyük figyelembe a növények sótűrő képességét is, mely a csírázáskor a legalacsonyabb.
Tápoldatok készítése
Az oldatok összetételének tervezésekor az alábbi szempontokat vegyük figyelembe:
a. ne okozzon eltömődést, és ne károsítsa a rendszer anyagát,
b. szántóföldi körülmények között is biztonságosan lehessen alkalmazni,
c. a különböző összekevert sók képezzenek oldatot,
d. az alkotórészek ne lépjenek káros reakcióba egymással és az öntözővíz sótartalmával.
Új oldatok használata előtt mindig végezzünk keverési próbát. Átlátszó falú edényben az öntözővizet oldószernek használva keverjük össze a tervezett oldatot. Két óra eltelte után vizsgáljuk meg az edényt. A keverék nem használható, amennyiben az edény alján, oldalán kiválásokat tapasztalunk, vagy az oldat opálos, nem átlátszó.
Ne tegyük a vízbe az adott hőmérsékleten oldódó anyag maximális mennyiségét, mivel a hőmérséklet csökkenésével az kikristályosodhat. Külön figyelembe kell venni az egyes anyagok oldhatóságát, ha más alkotórészeket is használunk, mivel a keverékekben más lesz az oldhatóság.
Kalciumot, magnéziumot és vasat tartalmazó vízhez ne töltsünk foszforsavat a csapadékképződés megelőzésére.
Soha ne keverjen savat vagy savas kémhatású műtrágyát klórozásra használt anyaggal. Ilyen anyagok azonos helységben tárolása is veszélyes.
Soha ne a vizet keverje a savhoz, mivel hőképződés indulhat meg, és a vízgőz a savat kifröcskölheti. A védőfelszerelés használata kötelező!
Biztonsági szempontból a kijuttatás során az oldótartályban csak egy öntözési szakasz kezeléséhez elegendő anyag mennyiségét adagoljuk. Ezzel elkerülhetjük a túladagolást.
Amennyiben folyamatosan többféle típusú és adagú kemikáliát használunk, úgy célszerűbb külön szivattyúkat alkalmazni. Ezzel elkerülhetjük az átszerelésből és az adagállításból származó hibákat.
A berendezések beépítése tegye lehetővé a könnyű mosást, tisztítást. A mozgó alkatrészt tartalmazó szivattyúkat minden használat után el kell mosni, mivel a kiszáradáskor képződő sókristályok újra indításkor tönkreteszik a tömítéseket.
A szivattyúk bekötési pontjának kiválasztásához vegyük figyelembe a következőket. A szűrő előtti bekötés esetén az esetlegesen bejutott szennyeződéseket ki tudjuk szűrni. Amennyiben automata szűrőtisztás került beépítésre, úgy a kemikália szennyezheti a környezetet. Ebben az esetben az automata típusát úgy kell megválasztani, hogy mosás alatt a kemikália adagolását szüneteltesse. Amennyiben a tápoldatózó lehetővé teszi, szűrjük a tápoldatot, így a szűrő után is beköthető.
A tápoldatozás idejének meghatározására az öntözési cikluson belül két gyakorlat van. Az egyik módszer szerint a teljes öntözés alatt adagoljuk a kemikáliát. Ez a megoldás feltételezi a folyamatos, napi kisadagú kijuttatást. A berendezés ekkor beépített, nem áttelepíthető, az öntözött területen csak egyféle növény található. A másik módszer csak az öntözési idő második és harmadik negyedében juttat kemikáliát a rendszerbe, így lehetőséget ad a csővezetékek tisztavizes átöblítésére. Ezt a megoldást használjuk, ha különböző növények találhatók a területen, vagy a kemikáliát szakaszosan adagoljuk egy-egy koncentráltabb adag kijuttatásával.
A tápoldatozás egyenletességének megítéléséhez fontos szempont a működő öntözőrendszer vízkijuttatási egyenletessége, ennek minimális értéke 85% legyen. A műtrágya egyenletes kijuttatása a víz eloszlásától függ!
Tápoldatozás használata esetén a rendszer alkotóelemeinek anyagát gondosan kell megválasztani. Valamennyi beépített eszköznek ellen kell állni a kölönböző vegyszerek oldó, oxidáló hatásának. A réz bármilyen formája erősen korrodálja az aluminíumot, a foszfor és az ammónia a bronz elemeket károsítja.
A rendszerbe biztonsági elemeket kell beépíteni a vegyszer kútba történő visszacsorgásának, vízadagolás nélküli bejuttatás, elfolyás megakadályozására.
A tápoldatok jellemzőinek mérése
Kémhatásmérés


1. számú ábra: kézi pH mérő
A kémhatás mérésére kétféle módszer használatos. A folyékony vagy szalagban felitatott reagensek színváltozásán alapuló és a szondával szerelt elektronikus készülékek.
A reagens használata egyszerű és olcsó megoldásnak tűnik, de a pontosság és megbízhatóság tekintetében nem állja meg a helyét. A pontos leolvasás nehézkes, ha széles méréstartományú típust választunk, úgy a leolvasás nem jobb, mint 0,5 pH. Amennyiben szűkebb skálájú reagenst alkalmazunk, akkor félő, hogy az oldat valamelyik irányban kiesik a méréstartományból.
Az elektronikus mérőkészülékek géllel töltött üvegelektródával szereltek, mely kb. 2 évig teszi lehetővé használatukat. A kiválasztásnál az alábbi szempontokat vegyük figyelembe:
- A méréstartomány 2-12 pH között, a pontosság 0,2 pH, a kijelző felbontása 0,1 legyen.
- A kalibrálást legalább 2 ponton (4 és 7 pH) lehessen elvégezni.
- A szonda legyen féligáteresztő géllel töltött üveg.
Az elektromos feszültséget elemek biztosítsák, előnyös, ha a készülék néhány perces várakozás után kikapcsol. A megbízhatóságot növeli, ha az alacsony elemfeszültséget a készülék kijelzi.
A használat során érdemes a következőt figyelembe venni. A folyadékba merítés után várjuk meg, míg a mutatott érték stabilizálódik, különösen, ha hőmérséklet kompenzációt is használunk. Az üvegelektródát állandóan tartsuk tisztán és nedves környezetben. Minden mérés után mossuk el a készüléket tiszta vízben. Amennyiben 1-2 hónapig nem használtuk a készüléket, úgy kalibráljuk újból. Védjük a készüléket az erős felmelegedéstől és fagytól.
Vezetőképesség mérés
A vízben levő oldott sók mennyiségét több módon is kifejezhetjük. Az általánosan használt a vezetőképesség (EC) melyet dS/m-ben, mS/cm-ben, vagy mS/cm-ben adunk meg (1 mS/cm=1000 mS/cm). Lehetséges a kijelzés ppm-ben, vagy g/l értékben is. A kijelzett értékek nem mutatják az egyes oldott sók mennyiségét vagy azok arányát.
A készülék kiválasztásánál vegyük figyelembe a következőket.
- A készülék méréstartománya szélesebb legyen a növényházban várható 0,5-4 mS/cm értéknél, pontossága legalább 2% legyen.
- A készülék rendelkezzen kalibrációs lehetőséggel és az ehhez szükséges gyári oldattal.
- A készüléknek automatikus hőmérsékletkompenzációs szolgáltatással kell rendelkeznie. A hőmérséklet ± 50%-os leolvasási hibát eredményezhet, mely gyakorlatilag használhatatlan adatot jelent. Előnyös, ha a hőmérsékletszenzor a házon kívül, fémtokban helyezkedik el, ez meggyorsítja az értékek stabilizálódását a kijelzőn.
- Az elektromos feszültséget elemek biztosítsák, előnyös, ha a készülék néhány perces várakozás után kikapcsol. A megbizhatóságot növeli, ha az alacsony elemfeszültséget a készülék kijelzi.
A használat során érdemes a következőt figyelembe venni: minden mérés után mossuk el a készüléket tiszta vízben. Rendszeresen merítsük a készüléket 10%-os ecetsav oldatba az esetleges sókiválások leoldására. Ne használjuk erősebb savat, vagy mechanikai tisztítást.





Hirdetés

Forrás: Agrároldal

Ha tetszett ez a cikk, oszd meg ismerőseiddel, kattints ide:

MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS

Ezek is érdekelhetnek

Hirdetés

ozmoreguláció

a szervezet optimális ozmotikus koncentrációjának a fenntartása. Energiabefektetéssel járó... Tovább

Táncsics Mihály Mezõgazdasági Szakközépiskola

Szakközépiskola Képzések: Agrárközgazdasági és áruforgalmazó technikus; ... Tovább

Tovább a lexikonra
Hirdetés
IRATKOZZ FEL A HÍRLEVELÜNKRE!X
Érdekelnek a legfrisebb iparági hírek, legújabb blogbejegyzéseink?


A 'FELIRATKOZOM A HÍRLEVÉLRE' gomb megnyomásával hozzájárulást adsz a hírlevelek fogadásához és elfogadod az Adatvédelmi Szabályzatunkat.