Hirdetés

Nemesítési célok és változó követelmények az őszi kalászosoknál

Sándor Ildikó
Hirdetés

Iratkozz fel Te is Youtube csatornánkra, kattints az alábbi YOUTUBE ikonra! 

 

 

Mi is a növénynemesítés célja, ha gyakran hiszi a nemesítő, hogy végre megtalálta a legjobb fajtát. Azonban egy-egy új helyzet, piaci vagy humán követelmény máris újabb feladat elé állítja a szakembert. Az idei év jó példa volt az új követelmények felállítására, melyeket Bedő Zoltán intézetigazgató foglalt össze köszöntőjében a június 14-én és 15-én megrendezett Országos Kalászos Szakmai Napon és Fajtabemutatón Martonvásáron.

 




 

Az őszi búza termesztésében szereplő követelmények a termelők körében már közismertek, a tudatos termelők mára már egyre jobban eligazodnak a nedvessikér mennyiség mellet a sikér minőség (farinográfos minőség, alveográfos minőség, glutén index, sikér terülés, esésszám stb.) vonatkozásában mért értékek között, mégis merülnek fel újabb és újabb körülmények, ezzel együtt követelmények is:

-    Termés- és minőségstabilitás: A magyar búzatermesztésben csak az jelenthet előrelépést, ha nyomonkövethető technológiával előállított fajtaazonos, 50.000-100.000 tonnás homogén minőségű búza tételekkel tudunk a piacon megjelenni, amit a jelenleginél magasabb áron van lehetőség értékesíteni.

-    Változó fogyasztói magatartás: Korábban az élelmiszertermelés volt a döntő, a takarmányozási célra történő gabonatermesztést is idesorolva, mivel közvetve annak is élelmiszer-előállítás volt a végcélja. Manapság már nem csupán a táplálkozási problémákat kell megoldani, hanem az egészséges étkezési szokások állítanak fel új elvárásokat. Így például a nagyobb vitamintartalom is része az egészséges prevenciónak, ami egyfajta megoldást jelenthet a mai stresszes életvitelünk okozta problémákra is.

-    Megújuló energiaforrásaink egyre nagyobb hangsúlyt kapnak a fosszilis energiahordozókkal szemben, viszont azok a fajták, amelyek a kifejezetten az élelmiszerellátáshoz optimálisak, nem biztos, hogy energiaforrásként is megállják a helyüket.

Hirdetés

-    A több mint 1,5 millió hektáros kalászos gabona termőterület sokfélesége is indokolja a széles termékpalettát, mivel jó termés idején sem a túltermelés leállítása a cél, hanem a meglévő termés legmegfelelőbb kamatoztatása.

Mindezek azt igazolják, hogy van indok és igény a szemléletváltásra, az újabb és újabb fajták nemesítésére.

 

Ugyanezt a gondolatmenetet folytatta Vancsura József, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnöke is, aki a 2000. év óta publikált és számos kiállításon, rendezvényen felemlegetett „pannonbúza” fogalmának elterjesztésében látja részben a megoldást. Az állandó és jó minőség egyik alapfeltétele továbbra is a technikai fejlesztés, amit egy-egy sikeresebb évben kell szem előtt tartania a gazdáknak, amikor a nyereséget további fejlesztésekre tudják visszafordítani. Továbbá, ha már megtermett a jó minőségű gabonánk, olyan piacot kell találnunk, ahol az év minden hónapjában fizetőképes kereslettel fogadnak minket. Ilyenek lehetnek a Duna-melletti malmok, Bosznia, de a Távol-keleti országok is.

 

Leginkább a nem teljes körű önköltség vizsgálatból származó anyagi megfontolás ürügyén döntenek a termelők a „visszavetés” mellett, félretolva a fémzárolt vetőmag vitathatatlan előnyeit. Egy-egy gyengén sikerült gazdasági év végén számos esetben már másképp látják a gazdálkodók az „utánvetés” és annak mértékének kérdéskörét. Az idei évben, mikor – a rendkívül szélsőséges időjárásnak is köszönhető terméskiesések miatt – az egekbe szöktek a takarmányárak, a minősített vetőmag használattal megalapozott termés többlet árbevételt hozhatott volna, viszont ennek hiányában további eredménytől esnek el az óvatlan termelők, ami minőségi búza esetében a tőzsdén akár 20% árkülönbséget is jelenthet.

Hirdetés

 


 

Láng László tudományos osztályvezető előadásán hallhattuk, hogy a termelőknek még mindig mintegy 80%-a dönt a visszavetés mellett, amivel önmaguk és hosszú távon a magyar gabona ellenségévé is válnak. Egyes amerikai elemzők szerint Európában összeomlóban van a vetőmaghasználat, különösen Magyarországon és Lengyelországban.

 

A szántóföldi fajtabemutatót minden évben nagy érdeklődés kíséri, hiszen a termelők évről-évre a saját pénztárcájukon érzékelik, hogy a termőtalajuknak és az alkalmazott agrotechnikájuknak legmegfelelőbb fajtát sikerül-e előre jól kiválasztaniuk az őszi vetéshez. Ma már egyre többen választanak a jövőbeni értékesítési irány figyelembe vételével, a vevő(k) várható minőségi igényeinek ismeretében – legyen az alveográfos vagy farinográfos lisztvizsgálat, esetleg különleges minőségi igény – a célra alkalmas fajtát.

 

 

A kalászos szakmai napon elhangzott előadásokon és a fajtabemutatón túl a www.martonvasar.eu internetes portál is a termelők rendelkezésére áll a legkülönfélébb szakmai információkkal.

Forrás: Agrárágazat

Ha tetszett ez a cikk, oszd meg ismerőseiddel, kattints ide:

MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS

Ezek is érdekelhetnek

Hirdetés

ondó (sperma)

a hím nemi szerveknek a párzáskor kilövellt váladéka. Két fő alkotóeleme: a... Tovább

tenyészcsalád (méh)

Olyan kiváló tulajdonságú méhcsalád,amelyből az arra alkalmas fiasítással (petékből v.... Tovább

Tovább a lexikonra
Hirdetés
IRATKOZZ FEL A HÍRLEVELÜNKRE!X
Érdekelnek a legfrisebb iparági hírek, legújabb blogbejegyzéseink?


A 'FELIRATKOZOM A HÍRLEVÉLRE' gomb megnyomásával hozzájárulást adsz a hírlevelek fogadásához és elfogadod az Adatvédelmi Szabályzatunkat.