notification icon
Ne maradj le semmiről! Iratkozz fel értesítéseinkre!

Hirdetés

Nemesítési célok és változó követelmények az őszi kalászosoknál

Sándor Ildikó
Hirdetés

Iratkozz fel Te is Youtube csatornánkra, kattints az alábbi YOUTUBE ikonra! 

 

 

Mi is a növénynemesítés célja, ha gyakran hiszi a nemesítő, hogy végre megtalálta a legjobb fajtát. Azonban egy-egy új helyzet, piaci vagy humán követelmény máris újabb feladat elé állítja a szakembert. Az idei év jó példa volt az új követelmények felállítására, melyeket Bedő Zoltán intézetigazgató foglalt össze köszöntőjében a június 14-én és 15-én megrendezett Országos Kalászos Szakmai Napon és Fajtabemutatón Martonvásáron.

 




 

Az őszi búza termesztésében szereplő követelmények a termelők körében már közismertek, a tudatos termelők mára már egyre jobban eligazodnak a nedvessikér mennyiség mellet a sikér minőség (farinográfos minőség, alveográfos minőség, glutén index, sikér terülés, esésszám stb.) vonatkozásában mért értékek között, mégis merülnek fel újabb és újabb körülmények, ezzel együtt követelmények is:

-    Termés- és minőségstabilitás: A magyar búzatermesztésben csak az jelenthet előrelépést, ha nyomonkövethető technológiával előállított fajtaazonos, 50.000-100.000 tonnás homogén minőségű búza tételekkel tudunk a piacon megjelenni, amit a jelenleginél magasabb áron van lehetőség értékesíteni.

-    Változó fogyasztói magatartás: Korábban az élelmiszertermelés volt a döntő, a takarmányozási célra történő gabonatermesztést is idesorolva, mivel közvetve annak is élelmiszer-előállítás volt a végcélja. Manapság már nem csupán a táplálkozási problémákat kell megoldani, hanem az egészséges étkezési szokások állítanak fel új elvárásokat. Így például a nagyobb vitamintartalom is része az egészséges prevenciónak, ami egyfajta megoldást jelenthet a mai stresszes életvitelünk okozta problémákra is.

-    Megújuló energiaforrásaink egyre nagyobb hangsúlyt kapnak a fosszilis energiahordozókkal szemben, viszont azok a fajták, amelyek a kifejezetten az élelmiszerellátáshoz optimálisak, nem biztos, hogy energiaforrásként is megállják a helyüket.

Hirdetés

-    A több mint 1,5 millió hektáros kalászos gabona termőterület sokfélesége is indokolja a széles termékpalettát, mivel jó termés idején sem a túltermelés leállítása a cél, hanem a meglévő termés legmegfelelőbb kamatoztatása.

Mindezek azt igazolják, hogy van indok és igény a szemléletváltásra, az újabb és újabb fajták nemesítésére.

 

Ugyanezt a gondolatmenetet folytatta Vancsura József, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnöke is, aki a 2000. év óta publikált és számos kiállításon, rendezvényen felemlegetett „pannonbúza” fogalmának elterjesztésében látja részben a megoldást. Az állandó és jó minőség egyik alapfeltétele továbbra is a technikai fejlesztés, amit egy-egy sikeresebb évben kell szem előtt tartania a gazdáknak, amikor a nyereséget további fejlesztésekre tudják visszafordítani. Továbbá, ha már megtermett a jó minőségű gabonánk, olyan piacot kell találnunk, ahol az év minden hónapjában fizetőképes kereslettel fogadnak minket. Ilyenek lehetnek a Duna-melletti malmok, Bosznia, de a Távol-keleti országok is.

 

Leginkább a nem teljes körű önköltség vizsgálatból származó anyagi megfontolás ürügyén döntenek a termelők a „visszavetés” mellett, félretolva a fémzárolt vetőmag vitathatatlan előnyeit. Egy-egy gyengén sikerült gazdasági év végén számos esetben már másképp látják a gazdálkodók az „utánvetés” és annak mértékének kérdéskörét. Az idei évben, mikor – a rendkívül szélsőséges időjárásnak is köszönhető terméskiesések miatt – az egekbe szöktek a takarmányárak, a minősített vetőmag használattal megalapozott termés többlet árbevételt hozhatott volna, viszont ennek hiányában további eredménytől esnek el az óvatlan termelők, ami minőségi búza esetében a tőzsdén akár 20% árkülönbséget is jelenthet.

Hirdetés

 


 

Láng László tudományos osztályvezető előadásán hallhattuk, hogy a termelőknek még mindig mintegy 80%-a dönt a visszavetés mellett, amivel önmaguk és hosszú távon a magyar gabona ellenségévé is válnak. Egyes amerikai elemzők szerint Európában összeomlóban van a vetőmaghasználat, különösen Magyarországon és Lengyelországban.

 

A szántóföldi fajtabemutatót minden évben nagy érdeklődés kíséri, hiszen a termelők évről-évre a saját pénztárcájukon érzékelik, hogy a termőtalajuknak és az alkalmazott agrotechnikájuknak legmegfelelőbb fajtát sikerül-e előre jól kiválasztaniuk az őszi vetéshez. Ma már egyre többen választanak a jövőbeni értékesítési irány figyelembe vételével, a vevő(k) várható minőségi igényeinek ismeretében – legyen az alveográfos vagy farinográfos lisztvizsgálat, esetleg különleges minőségi igény – a célra alkalmas fajtát.

 

 

A kalászos szakmai napon elhangzott előadásokon és a fajtabemutatón túl a www.martonvasar.eu internetes portál is a termelők rendelkezésére áll a legkülönfélébb szakmai információkkal.

Forrás: Agrárágazat

Hirdetés

Ha tetszett ez a cikk, oszd meg ismerőseiddel, kattints ide:

MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS

Ezek is érdekelhetnek

Hirdetés
Hirdetés
Ennyien olvasták az oldalt ebben a hónapban:
430 485
ENNYIEN OLVASTÁK AZ OLDALT
2019. JANUÁR 1. ÓTA:
4 968 643
Közösség

bagócslárva-betegség

1. bőrbagócslárva-betegség: a bőrbagócsok v. vargalegyek (Hypoderma bovis) lárvái által... Tovább

injektoros feltöltés

nagynyomású szivattyúval felszerelt növényvédő gépek permetlétartályának feltöltésekor... Tovább

Tovább a lexikonra

Hasznos volt számodra ez a cikk?

Mondd el mennyire!

Szavazatok száma: 240

Átlagos értékelés: 4.9