Hirdetés

Magágykészítés és vetés egy munkamenetben

Dr. Soós Sándor – Dr. Fűzy József
Hirdetés

Iratkozz fel Te is Youtube csatornánkra, kattints az alábbi YOUTUBE ikonra! 

 

 

A magágykészítés és vetés gépesítésével foglalkozva elsősorban az eszközök műszaki-agrotechnikai ismérveit vázoljuk. A bemutatott gépek jelentős része már ismert, azonban kutatói- és gazdálkodói szinten is találkozhatunk olyan megoldásokkal, amelyek újdonságot jelenthetnek. Az érdeklődők előző fejezetünkben a talajelőkészítés szemszögéből kísérhették figyelemmel a legújabb technikai megoldásokat.

A magágykészítés és vetés gépesítésével foglalkozva elsősorban az eszközök műszaki-agrotechnikai ismérveit vázoljuk. A bemutatott gépek jelentős része már ismert, azonban kutatói- és gazdálkodói szinten is találkozhatunk olyan megoldásokkal, amelyek újdonságot jelenthetnek. Az érdeklődők előző fejezetünkben a talajelőkészítés szemszögéből kísérhették figyelemmel a legújabb technikai megoldásokat.


Bő részletességgel most sem térünk ki a magágykészítő gépek, a mechanikus és pneumatikus kalászosgabona vetőgépek, a szemenkénti direktvetőgépek, valamint a talajelőkészítő/magárok nyitó ill. vető egységek összeépítéséből kialakított ún. kombinált gépek azonos műszaki megoldásúnak tekinthető részleteire – boronatagok elrendezése, művelőelem összeállítások, magtovábbítási rendszer, vetőszerkezet paralel felfüggesztés, szerszámok kialakítása, stb. –, hanem igyekszünk sajátosságaikat kiragadva bemutatni a legfontosabb jellemzőket. A gépek jelentős része már rendelkezik hazai referenciákkal, melyek közül az FVMMI GM Kht. által kiadott Mezőgéptesztek számolnak be a vizsgálati eredményekről.

A kombinált gépek alkalmazásának lehetőségei

E gépek kiválasztásánál döntő szempont az alapozó talajművelés módja és az őszi/tavaszi vetésű elővetemény (annak növényi maradványai) milyensége. A művelettakarékos kalászos gabonavetésnek (elsősorban a nyugat-európai országokban, és a kisebb méretű gazdaságokban) reprezentáns gépei az ún. magágykészítő-vetőgépek, amelyek tavasszal is egyre elterjedtebben használatosak (árpa, borsó, stb.). Ezek tulajdonképpen nem is a művelettakarékos, hanem inkább a műveletszám, ill. menettakarékos művelésnek a jellegzetes képviselői. Használatuk esetén ugyanis nem műveletet, hanem inkább művelet-menetet takarítunk meg. Az ilyen magágykészítő-vetőgépeknek az aktív és a passzív talajművelő-szerszámokkal, ill. talajművelő egységgel rendelkező változatai ismeretesek. Előbbiek esetén a talajművelő egység hajtott elemei többségében az erőgép teljesítményleadó tengelycsonkjáról kapják hajtásukat. E gépek kisebb munkaszélességűek, viszonylag nagy a fajlagos géptömegük és emiatt nagyteljesítményű, nagy tömegű és nagy hidraulikus emelőképességű, esetenként pedig kiegészítő mellső pótsúlyozású erőgépeket igényelnek, amelyekre tavasszal feltétlenül iker abroncsozás szükséges.

A passzív művelőszerszámú magágykészítő-vetőgépeknél nagyobb a hajlam az eltömődésekre, így ezek a gépek érzékenyebbek a talaj állapotára, gyomosságára. Részben ezért is, használatuk az utóbbi időben az aktív művelőszerszámú magágykészítő-vetőgépekhez képest háttérbe, illetve az extenzív gabonatermesztési területekre szorult (vetőkultivátorok, kombinált nehézkultivátorok vetőgép hozzárendeléssel). Megállapíthatjuk tehát, hogy az új gabonatermesztési technológiák egyik fontos eszközei lehetnek a hajtott rotorjai által valóban intenzív talajmunkát végző kombinált talajelőkészítő-vetőgépek. Növekvő népszerűségük többcélú használhatóságukban is rejlik: szinte mindegyik gép képes alapozó- és kiegészítő talajművelési feladatok ellátására külön-külön, ill. együttes munkamenetben egyaránt, valamint az összevont műveletű talajelőkészítésre-vetésre. Ez szabad választási lehetőséget is biztosít a gazdálkodóknak, azaz a saját üzemi kondícióinak megfelelően tud igényelni gépösszeállítást. Ebben fontos szerep jut többek között a rotortengelyek elrendezésének, a kések/művelőszerszámok alakjának, a lazító előtétek elhelyezhetőségének, a magkijuttatás helyének és a magtakarás kialakításának. A műveletösszevonást lehetővé tévő konstrukciós megoldásaiknak köszönhetően ezeket a gépeket a minimális művelési irányzatok géprendszerébe sorolhatjuk.

A gépek általános felépítése

A talajelőkészítő-vető kombinációk számos változata szárnyas lazítókból, hajtott porhanyítóból, tárcsás-, ill. kombinátor előtétből, hengerboronából, vetőgépből és magtakaróból áll. Az ilyen gépeket max. 40 cm munkamélységig valamennyi talajféleségre ajánlják. A mélytömörítő-porhanyító henger függőleges irányban fokozat nélkül állítható, ill. terhelhető a talaj lezárására, egyben az egész gépkombináció munkamélységének határolására is szolgál. A hajtott porhanyító fordulatszáma ált. 2-4 fokozatban állítható. A szárnyas lazító + rotor kerete fölé pneumatikus vetőszerkezetet és magtartályt szerelnek (ez utóbbi osztottan, a gépcsoport más részére is elhelyezhető). Az ilyen gépekkel sávos szórva vetés vagy szórva vetés végezhető. A vetőcsövek sávos szórva vetéskor általában a hajtott porhanyító fedelén, ill. fölötte helyezkednek el. Sorba vetéshez a tömörítő-porhanyító henger mögé csoroszlyák szerelhetők.

Közismert, hogy a kukorica egyidejű talaj-előkészítéses vetésénél a gépkombináció üzemeltetési jellemzőiből adódó területteljesítmény csökkenéshez járul még az, hogy hazánkban a kukorica alá az alapvető talajművelésre ősszel kell sort keríteni. Természetesen nem kizárt a fentebb említett lehetőség sem, amelynek műszaki háttere biztosított. Ilyen eszközök lehetnek az ún. vetőkultivátorok, ill. más, hasonlóan egyszerű konstrukciójú kultivátoros/tárcsás talajelőkészítős vetőgépek, amelyek gazdaságos alkalmazási területe azonban már napjainkban is bővülhet hazánkban.

A vetőgépen alkalmazott vetőcsoroszlyák szintén többfélék lehetnek. Legelterjedtebbek a tárcsás rendszerűek, mivel ezek biztosítják a legjobb hatásfokú technológiai üzembiztosságot. Egyes gépkombinációkban előszeretettel alkalmazzák ugyanakkor az olcsóbb késes csoroszlyákat, valamint a talajáramba vetni képes vetőcsöves/lengőcsöves rendszerű elemeket (megjegyezzük, hogy ez utóbbiak mélységtartása általában nem elégíti ki a szabványban előírt követelményeket).

A magkijuttatás módja lényegében semmiben sem különbözik a hagyományos felépítésű vetőgépeken megismert és bevált rendszerektől (ezeket sorozatunk következő fejezetében részletezzük). A gravitációs és pneumatikus magtovábbítású, illetve magkijuttatási módozatú megoldások közül az utóbbi időben a pneumatikus rendszereket részesítik előnyben, azok kedvezőbb adagolási jellemzői miatt. Nagyobb hatásfokú elterjedésüknek gátat szab a relatíve magas árképzés.

A gépek keretszerkezeti kialakítása

A gépek keretszerkezete az önállóan is használható talajművelő-, ill. vetőgépek esetében megegyezik az üzemeinkben széles körben használt gépekével. Lényegében ugyanez igaz az ún. ráépített rendszerű gépkombinációkra, ahol a keretszerkezet szerves részét képezi a vetőgép rögzítésére szolgáló kapcsoló egység. Lényegesnek mondható eltérést csak az ún. vetőkultivátoroknál tapasztalhatunk, ahol a talajművelő gép keretszerkezeti jellemzőit meghagyva a magládát rendszerint egy önálló futóművel rendelkező magszállító kocsin helyezik el.

A gépek talajelőkészítő- és vetőelemei

A talajelőkészítésben alkalmazható különböző művelőelemek geometriai méreteinek, formájának elemzésére jelen keretek között nem vállalkozhatunk. Felhívjuk azonban a figyelmet, hogy a gyártók és forgalmazók részéről a különböző termőhelyi adottságokhoz maradéktalanul rendelkezésre állnak azok a művelőelem típusok, amelyek kiválasztását a szakmai feladatok és az anyagi háttér függvényében jól pontosíthatja a gazdálkodó. Ugyanezen megállapítás érvényes a vetőgépek művelőelem szereltségére is. Ezek közül természetesen kiemelkedik a vetőcsoroszlya, amelynek megválasztásánál jelen esetben rendkívül fontos a technológiai üzembiztosság magas értéke. Amennyiben ez jó műszaki megbízhatósággal is párosul, vetőgépünk sikeres használata biztosított.

Hirdetés

A gépek kezelése és beállítása

A munkagépek kezelése és beállítása előtt feltétlen felül kell vizsgálni azok műszaki állapotát. E vizsgálat elsősorban a munkavégző elemek kialakításának és működési jellemzőinek ellenőrzésére és az állító-szabályozó egységek használhatóságára koncentrálódik. A talajelőkészítő gépeknél fontos a szerszámok geometriájának és élkiképzésének ellenőrzése, míg a vetőgépek esetében a magadagolás és továbbítás technikai rendszerének kiemelt szemléje az elsődleges. A kombinált talajelőkészítő-vetőgépek kezelése és beállítása történhet önálló és kapcsolt gépegység vonatkozásában egyaránt. Fontos tevékenység az elméletileg meghatározott beállítási jellemzők – munkamélység, tömörítő henger beállítás, kijuttatott magmennyiség stb. – helyességének próbákkal történő ellenőrzése is.

Főbb műszaki jellemzők

A témakörben alkalmazható néhány kombinált talajelőkészítő-vetőgép kapcsolás és direktvetőgép főbb jellemzőit táblázatban közöljük. Megemlítjük, hogy ezen gépek típus megadásánál rendszerint a vetőgép kialakítása ill. jelzése a mérvadó és általában a talajelőkészítő egységek széles skálán változtathatók. Összeállításunk során nem törekedhettünk teljességre, csupán érzékeltetni kívántuk az idehaza is meglévő és néhány típus esetében már jelentős darabszámban üzemelő gépek fontosságát. Megemlítjük továbbá, hogy a gépek műszaki specifikációira, vizsgálati eredményeire és üzemi tapasztalataira vonatkozóan bővebb információk is beszerezhetők az FVMMI GM Kht.-tól; az eladásokkal, gépárakkal, finanszírozási és garanciális lehetőségekkel kapcsolatosan a forgalmazók állnak rendelkezésre.

Cikksorozatunk előző részéhez hasonlóan bemutatunk néhány gépet, melyek jól reprezentálják a szemenkénti vető/direktvező gépek műszaki-technikai kialakítását ill. működési elveit.

Az AMAZONE ED 451/6-soros szemenkénti vetőgép V-alakú tárcsás csoroszlyái a talajfelszínt tovább formálják, ugyanakkor csúszó csoroszlyáik alakítják a magárok falait. E mögött történik a magadagolás, melynek talajtól mért magassága mindössze 50-60 mm; ez a magelengedés kisebb mozgási energiát, s növelt lehelyezési pontosságot jelent. A magárok zárása szintén V-alakú gumikerekekkel végezhető, melynek talajnyomása rugóerővel szabályozható.

A KUHN Maxima 6-soros szemenkénti vetőgép gerendelye teleszkópos megoldással igazodik a 3 m-es szállítási szélességhez. A paralelogramma felfüggesztésű vetőegységek csuklópontjait tartóskenésű csapágyperselybe ágyazták, s elfordulás ellen biztosították. A vetőmag a két mélységhatároló kerék között 30-35 cm hosszúságú hajlított csövön, gravitációs úton kerül a magárokba. A gép természetesen felszerelhető műtrágya és mikrogranulátum kijuttató egységgel is.

A SFOGGIA SIGMA 2000 pneumatikus szemenkénti vetőgépet hagyományosan (szántásos alapművelésre szorítkozó) előkészített talajon, minimális talajelőkészítési technológiák után, valamint direktvetésben is ajánlja a forgalmazó. A tőtávolság a hajtó áttételtől és a vetőtárcsától függően 2,6-48,0 cm között állítható be. A műtrágyaszóró 32-940 kg/ha dózissal rendelhető, míg ugyanezen feladat mikrogranulátum szórónál 1,5-54,0 kg/ha közötti teljesítményre választható. Több fokozatú rugós feszítéssel a vetőegységek nehezebb talajokon is megfelelő munkavégzésre képesek.

A SFOGGIA DELTA MAX aprómag vetőgép turbinája által előállított szívólevegő segítségével történik a magok felszedése a vetőtárcsára. A funkcionális biztonságot a turbina által előállított nyomás szolgálja, melynek segítségével történik a magok leválasztása a mechanikus magleválasztó mellett a vetőtárcsáról; s az alacsony nyomású levegő biztosítja egyúttal a vetőtárcsa furatainak szennyeződésektől való tisztítását is (DLG minősítés). A választható csoroszlya típusokkal egy- és ikersoros (TWIN), valamint sávos vetés valósítható meg. A szelektorok biztosítják ugyanakkor a szinte hiba nélküli egy vetőmagszem vetőtárcsa furatba történő felszívását (2-, illetve 3 szelektor választható).

A JOHN DEERE 1750 pneumatikus szemenkénti vetőgép kialakítása a legnehezebb szántóföldi körülmények között való megfelelőséget célozza műszaki- és technológiai üzembiztonsági szempontból egyaránt. A vákuumos magadagolóval, kettős mélységhatároló kerekekkel ellátott kettős nyitócsoroszlyákkal, a V-alakú tömörítő kerekekkel, valamint az elemek talajnyomását fokozó nyomórugókkal ellátott gép munkája COMPUTER-TRAK 250 radaros vetésellenőrző monitorral ellenőrizhető. Külön kiemelendő a nyomórugók terhelése, amely elérheti a vetőelemenkénti 180 kg talajnyomást is.

A GASPARDO V5 TWIN ikersoros vetőkocsival és granulátumszóróval szerelt zöldségvető gép alapkivitelének tartozéka egy garnitúra vetőtárcsa, egy vákuum- és egy nyomásmérő óra, vákuumos magtartály ürítő, valamint a támasztó lábak. A merev gerendelyre szerelt magtartályok térfogata 1,5 liter. A futómű tandem rendszerű, acél/gumiborítású görgőkkel. A hajtóműves kerekek magassági helyzete biztosítja a bakhátba történő vetést is.

A GASPARDO MT kukorica vetőgép robosztus felépítése a direktvetési feladatokra való megfelelőséget sejtet. Pontos maglehelyezés biztosítható a vetőegységgel, mivel a mélységhatároló kerék közvetlenül a magvezető cső mellett van. A vázszerkezet kialakítása a vevő igényeihez igazodóan merev, hidraulikusan felhajtható, vagy teleszkóposan a főtartóba behúzható kivitelű lehet. A tőtávolság a széria vetőtárcsákkal 3 és 44 cm között választható, míg a legkisebb beállítható sortávolság 45 cm.

A KÜHNE CYCLON 12-soros kukorica vetőgép lényegében az amerikai és az európai vetőgép szerkesztési hagyományok előnyeit kovácsolja össze. Előbbiből megőrizte robosztus vázszerkezetét és paralelogramma felfüggesztésű vetőegységeinek pontos mélységtartású csoroszlyáit; az utóbbiakból pedig a vetőelemenkénti magadagolás szívott vetőtárcsás rendszerét kell elsődlegesen említeni. Ma már alapkövetelmény, de igen fontos a műtrágya, illetve mikrogranulátum szóró egység megléte is. A vetés minősége oszlopdiagramos megjelenítésű vetésellenőrzővel kontrollálható.

A MASCAR FUTURA Maxi 6-soros – merev-, vagy teleszkópos gerendelyes – vákuumos szemenkénti vetőgép vetési elve az 1997-ben szabadalmaztatott magelosztóra épül. Ennek egyik legfontosabb eleme a mag egyedi lecsúszásának biztosítása. Továbbá az un. zárótárcsa jelenléte a vetőtárcsa mögött, amely megakadályozza a mag furatba kerülését és így a vetőelem által történő sérülését (nincs, illetve elhanyagolható a szemtörés). Üzemeltetői előny, hogy a magelosztó gyorsan szétszerelhető, különféle segédeszközök nélkül. A magtartály ürítése a legalacsonyabb ponton szintén könnyen és gyorsan végrehajtható.

A KVERNELAND ACCORD OPTIMA NT szemenkénti vetőgép 6-soros változatának jellemzői üzemeinkben is jól ismertek. Ezek közül említést érdemel a több, mint 100-féle tőtávolság beállítás, valamint a nagy teljesítményű szívó ventilátor. Mindegyik gépen megtalálható a szabadalmaztatott Accord vetőelem is, amely lényegében egy duplaházas egység: a vetőtárcsa a belső házzal (vákuum kamrával) együtt forog, és a szívócső-tengelyen van golyóscsapágyazva; így elkerülhető a vetőtárcsa súrlódás és kopás, amelyek kihatásai a vetési pontosságot rontják. A hibridkukorica vetéshez kialakított 10-soros OPTIMA NT vetőgép művelő elemeinek osztása fokozatmentesen állítható 35-80 cm között. Az un. „apa” vetőegységek elhelyezése gyorsan és könnyen megoldható, ennek érdekében azonban a határoló-szállító kerekeket a gépvázról le kellett szerelni. Az így bemutatott, mikrogranulátum szóróval is felszerelt vetőgéphez hazai gyártású szállító kocsit is tudnak ajánlani a forgalmazók.

Hirdetés

A KVERNELAND ACCORD MINIAIR S pneumatikus aprómag vetőgép szintén jól ismert, szívólevegős, un. egyeléses rendszerű. A 2-32 vetősorba, illetve az ehhez igazodó ikersorba 0,80-6,0 mm kaliberű vetőmagok juttathatók ki. A géppel lehetséges egyes iker-, vagy sávvetés, s ezek bakhátba és ágyásba is történhetnek. Az elemek mélységtartását az elülső és hátulsó nyomókerekek végzik. A vetősor első, köztes és nyomókerékkel történő összekapcsolása, a vetőcsoroszlyák variálhatósága és a magtakarók bőséges kínálata miatt egy valóban univerzális gép áll a gazdálkodók rendelkezésére.

Kukorica termesztési technológia kísérletek

Az FVM Műszaki Intézete (MGI) által irányított kísérletek Somogyjádon és Osztopán közelében voltak. Ezek közül ismertetünk néhány technológiai variációt, amelyekben direktvetőgépek is alkalmazásra kerültek. Az alapozó kísérletekben a következő eszközöket alkalmaztuk:

1.      Szántás: KÜHNE-CASE-IH-720 féligfüggesztett eke

2.      Tárcsás művelés: KÜHNE-CASE-IH-770 nehéz tárcsás borona

3.      Középmély lazítás: KÜHNE-CASE-IH-14 középmély lazító

4.      Kultivátoros művelés: KÜHNE-CASE-IH Conser Till nehéz kultivátor

5.      Direktvetés

5.1 Zúzott szár:       KÜHNE-CASE-IH Cyclo-800 pneumatikus kukorica vetőgép YETTER csoroszlyával

5.2 Álló szár:           KÜHNE-CASE-IH Cyclo-800 pneumatikus kukorica vetőgép YETTER csoroszlyával

5.3 Álló szár:           BUFFALO Ridge Planter vetőgép

5.4 Álló szár:           BUFFALO Slot Planter vetőgép

5.5 Álló szár:           KÜHNE-CASE-IH Cyclo-800 pneumatikus kukorica vetőgép STA sortisztítóval

5.6 Zúzott szár:       BUFFALO Ridge Planter vetőgép

5.7 Zúzott szár:       BUFFALO Slot Planter vetőgép

5.8 Zúzott szár:       KÜHNE-CASE-IH Cyclo-800 pneumatikus kukorica vetőgép STA sortisztítóval

6.      Növényápolás

        SZKK-4,6 küllőskapa,

        SUKUP-660 HP sorközművelő kultivátor,

        OMIKRON OM-6 növénytápláló kultivátor (tápkultivátor)

A kísérletek során minden gép jól dolgozott, problémák csupán lejtős területen voltak, ahol a sorközművelő kultivátorok a növénysorra „csúsztak”. Ezért itt szántóföldi permetező gépet használtunk a kémiai gyomirtás céljára. Az eredményeket vizsgálva (6. ábra) különbséget kell tenni a gyomos és a kétszeres műtrágya kijuttatással kombinált sorközművelés esetében. A legjobb eredményt a nehézkultivátoros parcellákon kaptuk. Az egyszer műtrágyázott területeken viszont a középmélylazítás adott jobb eredményt. A direktvetéses kezelések közül a YETTER csoroszlyás beállítások voltak a legeredményesebbek.

 

Az osztopáni kísérletek során az alkalmazott gépek némileg változtak:

1-2 parcella:     Talajelőkészítés: RÁB-8,4 ásóborona (két-menetben)

                        Vetés: KÜHNE-CASE IH Cyclo 800 pneumatikus kukoricavetőgép YETTER csoroszlyával.

3. parcella:        Talajelőkészítés: KÜHNE-CASE IH Conser Till nehéz kultivátor, szárnyas kapával (két menetben).

                        Vetés: KÜHNE CASE IH Cyclo 800 pneumatikus kukoricavetőgép, YETTER csoroszlyával.

4. parcella:        Talajelőkészítés: KÜHNE CASE IH Conser Till, szárnyas kapával (két menetben).

                        Vetés: Buffalo Slot Planter vetőgép

5-6 parcella:     Direktvetés: Buffalo Slot Planter vetőgép

7.   Növényápolás-sorközművelés

-        SUKUP-660 HP sorközművelő kultivátor;

-        OMIKRON-OM6 növénytápláló kultivátor

A 7. ábrán látható terméseredmények és gyakorlati tapasztalatok egyértelműen bizonyították, hogy a költség- és energiatakarékos talajelőkészítési rendszerek hazai körülmények között is jól használhatók, ha szakszerű és megfelelő vegyszeres növényvédelemmel párosulnak.

Megállapítottuk továbbá, hogy a direktvetéses rendszerek sokkal inkább időjárás függőek mint a hagyományos rendszerek. Vetéskor ugyanis a talaj száraz (!) és tömődött volt, amelynek következtében a csírázás igen későn indult be, a növényfejlődés lelassult, s végső soron a terméseredmények 15-25%-kal elmaradtak.

 

Anyagunkban nem csak a hagyományos, széles üzemi körökben ismert eszközökkel, hanem az újabb technológiai alternatívákat képviselő kombinált- és direktvető gépekkel is foglalkoztunk. Talán az ábrák is szemléltették, hogy itt már egy bonyolultabb konstrukciós háttérről, s ezzel párhuzamosan egy fejlettebb gyártástechnológiáról, valamint nagy szakmai fegyelmet követelő termelésről van szó. A témakör fontosságát az állandóan megújuló gazdálkodói érdeklődés és a forgalmazási tendenciák is igazolják. Gondoljunk csak bele, ma idehaza 59 gyártó és értékesítő cég (ebből 28 magyar) foglalkozik a magágykészítő gépek több, mint 1200 különféle változatával s ehhez jönnek még a kombinált gépek variációi is, kiegészülve az egyre inkább terjedő, többcélúan alkalmazható direktvető gépekkel. E folyamat nyilván nem véletlen, hiszen a preciziós technológia fontos alapja lehet a profitorientált termelésnek: ennek lényeges eleme a jól előkészített talaj s a biológiai igényeknek is megfelelő környezetbe történő maglehelyezés.

 

 

Forrás: Agrárágazat

Ha tetszett ez a cikk, oszd meg ismerőseiddel, kattints ide:

MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS

Ezek is érdekelhetnek

Hirdetés
IRATKOZZ FEL A HÍRLEVELÜNKRE!X
Érdekelnek a legfrisebb iparági hírek, legújabb blogbejegyzéseink?


A 'FELIRATKOZOM A HÍRLEVÉLRE' gomb megnyomásával hozzájárulást adsz a hírlevelek fogadásához és elfogadod az Adatvédelmi Szabályzatunkat.