A ritkán használt élelmiszerek szavatosságát is figyeljük

Végre megtanultuk, hogy nem veszünk úgy élelmiszert, hogy ne néznénk meg a szavatossági idejüket, s ilyen alkalmakkor meg is nyugszunk, hogy bizonyos termékek csak több év múlva romlanak meg. Igen ám, de - biztos ti is tapasztaltátok -, hihetetlen módon repülnek a hetek-hónapok, néha csak azt vesszük észre, hogy hipp-hopp, eltelt egy év. Rohanó életmódunknak köszönhetően így könnyen előfordulhat a baki, hogy nem vesszük észre, az otthon felhalmozott tartós élelmiszerek lejártak.

Ezért időről-időre tartsunk terepszemlét fiókjaink, polcaink, szekrényeink olyan régi lakóin, mint a teás- és kakaós dobozokon, a ritkán használt gyógynövényes tasakokon, a fűszeres zacskókon, a hűtő aljában meglapuló ketchupös, majonézes, vagy mustáros flakonokon, a Piros Arany és más ételízesítők tubusain, a kamrában szunnyadó konzervek oldalán, egyszóval mindenen, ami egyszer elöregszik.
És az még a jobb eset, ha ártalmatlanul csak a színét, aromáját, vagy erejét veszti el, sokkal veszélyesebb, ha egyes termékekben mérgező folyamatok indulnak el láthatatlanul, s azokat figyelmetlenül a szervezetünkbe visszük. Egyes termékek ugyanis a nagy átverésre is képesek, úgy jár le szavatossági idejük, hogy külcsín-belbecs rendben, azaz sem az ízükön, sem a küllemükön lehetetlen észrevenni túlkorosságukat, tehát hogy semmi keresnivalójuk egy jól vezetett háztartásban. Ilyen esetekben nem éri meg okoskodni, vagy spórolási szempontok miatt legyinteni a világosan feltüntetett számoknak, higgyünk a gyártónak: nem véletlenül tüntetik fel pontosan az élelmiszerek élettartamát.