Vízgazdálkodás

Vízgazdálkodás

Debrecenben kidolgozták a mezőgazdasági vízfelhasználás megoldásának tervét. Az ambiciózus program segítségével meg lehetne nyerni az aszály elleni küzdelmet. A részletekről a program ötletgazdája beszélt a HírExtrának. A résztvevők ezúttal azért ültek össze, hogy hatékony megoldást találjanak a mezőgazdasági vízellátás problémájára.

Debrecenben kidolgozták a mezőgazdasági vízfelhasználás megoldásának tervét. Az ambiciózus program segítségével meg lehetne nyerni az aszály elleni küzdelmet. A részletekről a program ötletgazdája beszélt a HírExtrának.

Augusztus 26-án Debrecenben tartották a Farmer Expo 2009 konferenciát. A rendezvényen jelen volt és előadást tartott Gráf József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter, rengeteg tudós és szakember, illetve a gazdák képviselői is.
A résztvevők ezúttal azért ültek össze, hogy hatékony megoldást találjanak a mezőgazdasági vízellátás problémájára.

Szikár tények

„Kritikusan alacsony az öntözéses gazdálkodást folytató mezőgazdasági területek aránya Magyarországon a potenciális lehetőségekhez és szükségletekhez képest” – állapítja meg a konferencia záródokumentuma.
„Hazánkban a mezőgazdasági célú vízfelhasználást csupán kevés területen alkalmazzák, annak ellenére, hogy a vízigény nem éri el a rendelkezésre álló vízkészlet határát, így a kapacitások jelentős mértékben kihasználatlanul maradnak. Pedig az ország főként középső és déli területein átlagosan évi 50 mm-rel csökken a csapadékmennyiség, és egyre gyakoribbá válnak a csapadék nélküli, aszályos időszakok” – fejtik ki bővebben a dokumentumban az alapvető problémát a tanácskozás résztvevői.
Az eseményen elhangzott, hogy a harmadik ütem kiemelt célkitűzései között szerepel egy egységes önköltség-számítási rendszer kidolgozása a vízszolgáltatók részére, az állami szerepvállalás lehetséges kiszélesítése és pontos meghatározása. (Figyelemmel az Európai Unió vonatkozó irányelveire és stratégiai programjaira, valamint együttműködve a vízhiány és szárazság kezelésére kidolgozott munkaprogrammal.)
„A most kitűzött célok nagy előrelépést jelentenek a mezőgazdaság számára egyre inkább megkerülhetetlen probléma megoldásához, de továbbiakra is szükség lesz. A jövőben ki kell dolgoznunk a mezőgazdasági vízhasználók által létrehozott és működtetett vízszolgáltató szervezetek működési és támogatási feltételeit és a mezőgazdasági vízgazdálkodással összefüggő K+F+I tevékenységek középtávú stratégiáját, valamint meg kell határoznunk egy komplex adatforgalmi és információs rendszer működési feltételeit is” – nyilatkozta Prof. Dr. Nagy János, a Debreceni Egyetem Agrár- és Műszaki Tudományok Centruma elnöke a konferenciát követően.

Mennyire súlyos a helyzet?

A fejleményeken felbuzdulva megkerestük Nagy János professzort, aki további részleteket árult el az ambiciózus programról.
Professzor Úr, mennyire súlyos a magyar mezőgazdaság vízellátási problémája?
Magyarországon az aszályos és a belvizes évek száma, gyakorisága ugrásszerűen megnőtt az utóbbi időben. Az elmúlt száz évben a szélsőséges időjárási körülmények előfordulása megháromszorozódott, sokkal sűrűbben szembesülünk tehát extrém körülményekkel – egyébként most is egy aszályos periódusban járunk.
Azt is hozzá kell tenni azonban, hogy Magyarország különböző területei eltérő mértékben „részesülnek” a természeti körülmények „áldásaiból”.
A magyar mezőgazdaság (azon belül is elsősorban a gyümölcs- és csemegekukorica-termesztés) akkor versenyképes, ha az aszályveszélynek nincs kitéve. A folyamatos vízutánpótlás tehát olyan kényszerűség, amelyet nem lehet megkerülni.
Magyarországon jelenleg 200 ezer hektár öntözhető terület van, azonban ennek csak alig fele öntözött.
Önök milyen programot dolgoztak ki a probléma enyhítésére?
A tegnapi konferencián bemutatásra került egy kutatás-fejlesztési, innovációs program, amelyet a Debreceni Egyetem ATC és a nádudvari KITE Zrt. vezet. Ez egy több százmilliós projekt, melynek keretében kiépítünk egy olyan szaktanácsadási rendszert, amely a vízellátás, vízgazdálkodás, öntözővíz-minőség, szántóföldi öntözéses technológia és növényvédelmet foglalja magában. A program négy éves, melynek során kiépül még egy olyan informatikai rendszert is a Debreceni Egyetem központjában, amely tudja gyűjteni és közvetíteni az információkat az öntözéshez, a vízadagoláshoz, a növényvédelmi feladatokhoz és a tápanyag-gazdálkodáshoz is.
Milyen információkat fognak feldolgozni ennek segítségével?
Rendkívül szerteágazó adatok a talajminőség, a tápanyagigény, a vetőmagvak megválasztása terén, ezen kívül magának az öntözésnek a kivitelezéséhez szükséges minden információ megtalálható lesz benne. A tervek szerint tehát ez egy interaktív informatikai adatbázis lesz. Ahol a fejlesztések megvalósulnak, ott olyan műszerezettség épülne ki, amely modern, európai színvonalú.
Mi a program végső célja? Mennyi mezőgazdasági területet vonnának be?
A cél az, hogy 15-20 ezer hektárral növeljük a jelenleg öntözött területeket. Ez 3-4 év alatt reálisan elérhető.

Mi lenne ennek a pénzügyi forrása?

Az Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium írt ki pályázatokat, amelyeknek ismereteim szerint már volt is egy fordulója. Ezekben 50 százalékos európai uniós támogatási forrás áll rendelkezésre az öntözés-fejlesztésre. Mi üdvözöljük ezeket a programokat (és természetesen indulunk is rajtuk), hiszen ráfér a magyar öntözővíz berendezésekre a felújítás, mert az elmúlt húsz évben ezen a téren vajmi kevés történt.
Megítélésem szerint abszolút reális a programunk. A kutatás-fejlesztés innovációs program négy évre a Nemzeti Kutatási-Fejlesztési Programban finanszírozott, az önrészt (ami több százmillió forintot tesz ki) pedig a KITE Zrt. állja.

Ezek szerint tehát a minisztérium is elkötelezett a változtatásokat illetően.
A miniszter úr abszolút pozitívan áll ehhez a kérdéshez. Két évvel ezelőtt a Magyar Tudományos Akadémia dísztermében volt egy olyan konferencia, ahová meghívtuk azokat a termelőket, gazdálkodókat, akik tervezték, hogy öntözésre berendezkednének.
Nagyon nagy volt az érdeklődés, a díszterem zsúfolásig megtelt. Ott a miniszter úr megígérte, hogy a támogatási rendszerbe beépítik az öntözésfejlesztést is.
Az önök terve úttörő szerepet töltene be. Véleménye szerint (esetleges) sikereiken felbuzdulva az ország más területein is fejlődhetne az öntözés?
Nagyon remélem, hogy ezt az első fejlesztési szakaszt (ami néhány év alatt megvalósulhat) újabbak követik. Most a Tiszántúlon elsősorban felszíni, folyóvízre alapoz a program, de a továbbiakban természetesen van felszín alatti vízkészlet igénybevételére is lehetőség. Remélem, hogy a közeljövőben a Duna-Tisza közén és a Dunántúlon is lesz ilyen fejlesztés.

Amennyiben sikerül megszerezni rá az anyagi forrásokat, hogyan képzelik el a program megvalósítását?
Modern, európai színvonalú műszaki és informatikai fejlesztéseket szeretnénk megvalósítani. A most beindítandó öntözési program során olyan modern eszközök állnak a rendelkezésünkre, mint például a digitális talajtérképek, a modern észlelők, képalkotó technikák. Mindenekelőtt azonban ki kell építeni egy adatbázis-fogadó informatikai központot itt az egyetemen, ezt 2010-re (egy év múlva) megvalósítani.