A Villányi-hegység keleti végződésénél fekvő város a történelmi borvidék névadó települése

Villány, Villányi bor.

A Villányi-hegység keleti végződésénél fekvő város a történelmi borvidék névadó települése. A Kékoportó igazi hazájaként ismert Villány borászata egészen a kelta időkig nyúlik vissza.

Villány, Villányi bor.

A Villányi-hegység keleti végződésénél fekvő város a történelmi borvidék névadó települése.A Kékoportó igazi hazájaként ismert Villány borászata egészen a kelta időkig nyúlik vissza.A Villányi borvidék Baranya megyében a villányi-hegység kedvező lejtőin és azok előterében fekvő területen alakult ki.Régészeti leletekből tudjuk, hogy már a borszerető rómaiak művelték itt a szőlőt.

A római birodalom Krisztus születése táján foglalta el Villány környékét. Ezt egy szőlőtelepítést megörökítő oltárkő, mely 400 aspensisről szól (50 hektár) bizonyítja. A honfoglalás után tisztán magyarok foglalták el a települést. Villány, mint név 1352-ben szerepel először azonban előtte is, utána is több helyen előfordult: Villam, Viglam, Vilha, Villiam, Vykam nevek is

A 150 éves török uralom és az 1687-ben ellenük vívott utolsó küzdelem után a szőlőültetvények elpusztultak. Ekkor rácok (szerbek) telepedtek le a faluban, és a Kadarka meghonosításával a vörösbortermelés megalapítóivá váltak.

1770-től a németek betelepítésével alapvető megváltozott Villány és környéke, a népesség összetétele. A német szőlőmunkások magukkal hozták kedvenc szőlőfajtájukat, a Kékoportót.

Az emberek nagy része szőlőtermesztéssel foglalkozik, azonban a község kőbányája, mészégetője is meghatározó.

A XIX. század elejére kiépült a vasút, mely újabb lökést adott Villánynak. Trianon után elveszett a piac nagy része, ezért a szőlő termesztése felé fordultak ismét. 1938. január 1-jén járási székhely lett Villány. A II. világháború nagy emberáldozatot követel, az anyagi kár jelentős, de eltörpül a sok értelmetlen halál mellett. Az itt élő, magukat németeknek vallók 40%-a elmenekült.

Az 1950-es években újra járási székhelyi rangot kapott, 2000. júliusában pedig város lett.

A villányi Templom-hegy egykori kőbányája a természetjárók számára igen értékes látnivalókat rejt. A 135-140 millió éves vörös mészkővel borított, természetvédelmi oltalom alatt álló terület páratlanul gazdag ammonitesz faunája az őslénytan iránt érdeklődők paradicsoma. A villányi templomhegy (Korábban Mész-hegy) elhagyott kőbányáit 1989-ben nyilvánították védetté, elsősorban a belső bányaudvarban található kőzettani értékek és az országban egyedülálló jura időszaki ammonitesz, valamint pliocén-pleisztocén korú gerinces maradványok megóvására. Hüllőcsigolyák, sekélytengeri élőlények maradványai kerültek elő. Lóczy Lajos (1915) dolgozta fel először a leletegyüttest, ami fajgazdagsága miatt világhírű lett.

Villánynak 1895-ben már 590 hold szőlőterülete volt, ám a XIX. századi Európán végigsöprő filoxéravész elpusztította a szőlőket. A villányi Teleki Zsigmond szőlőnemesítő nevéhez fűződik azoknak az ellenálló szőlőfajtáknak a kinemesítése, amelyeknek köszönhetően ismét megkezdődhetett Európa-szerte a szőlőültetvények újratelepítése.

A villányi borvidék klímája szubmediterrán jellegű. A megfigyelések szerint hazánkban a Szársomlyó oldalán fakad legkorábban a szőlő. A szőlőtermesztés biztonságát e vidéken elsősorban a gyakori, pusztító erejű jégesők veszélyeztetik.

AZ ELSŐ HAZAI BORÚT: A VILLÁNY-SIKLÓSI

A villányi borvidék adottságaira alapozva, német, osztrák és francia minta alapján, nyolc település, szőlő- és bortermelő magánszemélyek, vállalkozók, civilszervezetek összefogásával 1994 őszén megalakított Villány-Siklósi Borút, Magyarország első borútja. Az eltelt évek alatt fokozatosan növekvő érdeklődés hatására, a borút mára már 11 településen kanyarog keresztül.

A BORÚT üzenete: minőségi termékkel (a helyi bor), minőségi szolgáltatások révén kapcsolatba kerülni a hagyományokkal, a vidéki léttel, egyedi élményeket nyerni, emberi kapcsolatokat építeni, és aktívan kikapcsolódni. A Villányi hegység mentén a máriagyűdi kegyhelytől a palkonyai pincefaluig borkóstolók, műemlék pincék, borversenyek, fesztiválok, folklór rendezvények bőséges tárháza várja a vendégeket. Útközben történelmi emlékhelyek, a természet szépsége, a falvak és szőlőhegyek népi építészeti alkotásai biztosítanak kikapcsolódást.

A helyi ételkülönlegességek és zamatos borok mellett a vendégeket szívesen várják falusi vendéglátóhelyek, szállásadók, panziók és hotelek. A borút turisztikai kínálatának színvonalát minősített, védjeggyel ellátott szolgáltatások biztosítják, amelyek hozzáférhetőségét, elérhetőségét az utak mentén felállított információs rendszer táblái garantálják. A vendégek eligazodását az irányító táblákkal megegyező logikai és grafikai rendszerben elkészült Villány-Siklósi Borút Szolgáltatói Katalógus és az információs irodák segítik.

Siklós

A történelmi borvidék másik központja a fehérborairól ismert SIKLÓS. A Dráva síksága felett őrködő határszéli vár a magyar középkor legjelentősebb főúri családjainak volt birtokközpontja és székhelye. A XVIII. századi formáját máig őrző erődítmény északra tekintő spanyolbástyájának teraszáról pompás a kilátás a városra és a közeli szőlőültetvényekre. A külső vár területén álló templom a XIV. században épült. Gótikus szentélyét itáliai hatásról tanúskodó kora reneszánsz freskók díszítik. A templom melletti kolostorban megtekinthető az itt működő Kerámia Alkotóház képzőművészeti kiállítása. A várfal alatt a nagy nyári melegben hűs vizű strand nyújt felüdülést. A 143 éves török hódoltság egyetlen Siklóson fennmaradt emléke, Malkocs bej XVI. században épült dzsámija. Innen nem messze áll a 18-19 sz. fordulóján készült ikonosztázzal büszkélkedő, copf stílusban újjáépített görögkeleti szerb templom.

Harkány

A Siklóstól keleti irányban, 5 km-re fekvő nemzetközi hírű fürdőváros a Villány-Siklósi Borút egy új színfoltja. Az 1500 méter mélyről feltörő kénes gyógyvíznek köszönhetően jelentős vendégforgalmat lebonyolító gyógyhely elsősorban a mozgásszervi betegségekben szenvedők panaszaira nyújt enyhülést. A víz gyógyító hatását már a XVI. században, a török időkben is ismerték. A törökök visszaverését követően a lassan elmocsarasodó terület természeti kincséről megfeledkeztek, annak hasznosítását a Batthyány család kezdeményezte. Több mint 150 év alatt a település világhírű gyógyhellyé fejlődött. A fürdő kápolnáját Károlyi Emil építész tervezte. Az egész évben látogatható fürdő környezetében jól kiépült borászati szolgáltatások, éttermek, hotelek, gyógycentrumok várják a pihenni, s gyógyulni vágyókat. A város egész évben fesztiválokkal, kiállításokkal, hangversenyekkel várja a látogatókat. A copfstílusú református templom 1802-ben épült. A település utcáit, tereit számos műalkotás és virág díszíti.

Nagyharsány

A település a Villányi-hegység déli lejtőjén, Siklós és Villány között félúton helyezkedik el. Tőle északra ? mint a térséget őrző óriás ? magasodik a csodálatos, ritka növény és állatvilágban gazdag Szársomlyó-hegy (442 m), mely a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság felügyelete alá tartozó szigorúan védett természetvédelmi terület. A hegy keleti kőbányájában kialakított szabadtéri műhely és szoborgyűjtemény kedvelt kirándulóhely, valamint a Pécsi Tudományegyetem Művészeti Kara hallgatóinak, hazai és külföldi képzőművészeknek nemzetközi hírű alkotóműhelye is. A szoboregyüttesek monumentális és lenyűgöző látványa mellett a villányi szőlőültetvényekre, s a Dráva-menti síkságra nyíló pazar kilátás is vonzza a látogatókat. A református magyarok lakta község templomának története a XIII. századba nyúlik vissza, épületét többször bővítették, átépítették. Minden év szeptemberének második felében itt rendezik meg az Európai Bordal Fesztivál egyik impozáns hangversenyét.

Borút további települései:

Bisse, Csarnóta, Kisharsány, Kistótfalu, Máriagyüd, Nagytótfalu, Palkonya, Túrony, Villánykövesd, Vokány.