Villányi borvidék
Megosztás
http://www.mkk.szie.hu
Villány már a történelem elõtti idõkben lakott volt, amit bronzkori leletek is tanúsítanak. A szõlõmûvelés eredete feltételezhetõen a keltákig, bizonyíthatóan a rómaiakig nyúlik vissza. A Szársomlyó hegy oldalában feltárt római kori oltárkõ felirata 50 ha szõlõtelepítést dokumentál.
Történelme
Honfoglalás után a területen a Kán, Kalán és a Bor nemzettség telepedett le. Késõbb valószínûleg királyi bortok volt. A tatárdúlás után a magyarság elsõsorban a várak (ezen a borvidéken Siklós és Szársomlyó) környékén mûvelte a szõlõt. Erre utal IV. Béla király 1247-ben - a szársomlyói vár alapítólevelében - említi Harsány határát a szõlõkkel.
A török uralom alatt Villány teljesen elpusztult, de a szõlõtermesztés nem szûnt meg, mert a közeli falvak lakói a villányi szõlõk egy részét tovább mûvelték. A mohácsi vész idején a terület Perényi Péter tulajdonában volt. Az elpusztult magyar faluba a törökök szláv, rác népességet telepítettek. Õk hozták magukkal a Kadarka fajtát, és a héjonerjesztéses vörösborkészítés technológiáját. Az 1687-es gyõztes nagyharsányi csata után újabb rác (szerb) nemzetiségû lakosokat telepítettek be.
A megfogyatkozott szõlõterületet gyorsan pótolták, sõt tovább növelték. A török uralom alatt megfogyatkozott lakosságot a XVII. század végétõl folyamatosan, szervezetten pótolták fõleg német nemzetiségûekkel. Betelepülésük jelentõs változásokat okozott a szõlõtermesztésben és a borászatban. Magukkal hozták "Portugieser" azaz a Kékoportó szõlõfajtát is.
A falvak közelében pincesorok épültek. A kis présházakból nyílnak a rövid, ritkán elágazó nem mély pincék. Itt történt a leszüretelt és szekéren álló nagy hordókban odaszállított termés feldolgozása, erjesztése. A Villányi bor egyre nagyobb hírnévre tett szert, jelentõs exportárú volt.
A filoxéra ezeket a szõlõket sem kímélte. A rekonstrukció a már más borvidéknél is ismert változásokat hozta.
1912-ben pezsgõüzemet létesített Schaumburg - Lippe féle uradalom.
Hagyományos fajták
Hagyományosnak a Kadarka, Kékoportó majd a Kékfrankos fajta tekinthetõ. A filoxéra után francia eredetû fajtákat is telepítettek, mint például a Cabernet franc, Cabernet sauvignon, Merlot. Villány térségében a vörös-, Siklós határában pedig a fehérborszõlõ-fajták az uralkodóak.
Területe: 1 601 ha.
Ajánlott fajták:
Chardonnay, Hárslevelû, Olasz rizling, Rajnai rizling, Pinot blanc, Sauvignon, Tramini, Ottonel muskotály Kékoportó, Kékfrankos, Cabernet sauvignon, Cabernet franc, Merlot, Pinot noir.
Kiegészítõ fajták:
Királyleányka, Rizlingszilváni, Zengõ, Szürkebarát, Sárga muskotály, Zenit, Zöld veltelini, Kadarka, Zweigelt, Blauburger.
Ültetvényes fajták:
Leányka, Cserszegi fûszeres, Zala gyöngye, Morner (Medoc) noir, Bíbor kadarka, Rubintos, Cs. 2.
Klíma:
A mecsekaljai borvidékhez hasonlóan szubmediterrán jellegû, meleg és elég száraz idõjárás, viszonylag hosszú tenyészidõ jellemzõ. Hõösszegben és fényben a leggazdagabb borvidékünk. A több oldalról védett lejtõk melegét a Földközi tenger vidékérõl beáramló meleg levegõ felerõsíti.
Talaj: Fõ tömegében lösz és vörösagyag, a löszhöz egyes helyeken triászkorú dolomit, mészkõ és júramészkõ keveredik.
2007--0-6-
|
