A marhahús szerepe az egészséges táplálkozásban. A magyar tarka fajta jelentősége Magyarországon.

A vacsorát Rácz Károly, a Magyar Tarkatenyésztők Egyesülete elnöke rendezte. Bevezetőjében kiemelte: azt szeretné, ha főleg nem külföldön, hanem Magyarországon fogyasztanák a magyar tarkát, amelynek Vas megyei tájfajtája is van. Annak, hogy vissza szeretnék szerezni a magyar piacot, nem csak üzleti oka van, hanem az is, hogy egyre többen érdeklődnek az egészséges táplálkozás iránt. Ennek része, hogy az ember - genetikailag - azokkal a növényekkel és állatokkal tud harmóniában lenni, a fogyasztás szintjén is, amelyek a közvetlen környezetében nevelkednek.

Vas megye nagyhatalom magyar tarkában. A hazai 27-28 ezer magyar tarka tehénből 6000 itt van Vas megyében. Magyar tarka állományok vannak: Nyőgérben, Egyházasrádócon, Vasváron, Pácsonyban, Sokrifaludon, az őrségben, Jákon, Perenyében, Szombathelyen, Vasasszonyfán, Egyházashetyén.

A magyar tarkát kiszorították a magyar piacról, ám 2005 óta az egyesület határozott célja, hogy ez a hús és tej, tejtermék újra teret nyerjen itthon. Kámonban találtak partnert az értékesítéshez, az Omlett étteremhez húsbolt is kapcsolódik. Dr. Tóth Csaba háziorvos, a másfél hónappal ezelőtt megalakult Táplálkozástudományi Egyesület elnöke megerősítette: száz évvel ezelőtt a marhahúsfogyasztásunk 10 kg/év volt, most alig 4 kg/év. A hús alapú helyett szénhidrát alapú lett a magyarok táplálkozása, ez sok betegséget okoz. Ellenőrzik az emberek halfogyasztását, de a marhafogyasztását nem. Pedig a marhahús tartalmazza azokat az Omega3 zsírsavakat, amikre szükségünk van, ráadásul több van a marhahúsban, mint a halakban. Az eltorzult táplálkozási rendszerünk hátterében sok téves információ áll, és az is, hogy átalakult a mezőgazdaság, gabonát termelünk mindenhol, a legelők eltűntek. A húsfogyasztás lecsökkent, a szénhidrátbevitelünk az égbe szökött.

V. Németh Zsolt vidékfejlesztési államtitkár, a vacsorán Krúdyt, Latinovitsot és a magyar filmtörténet egyik legemlékezetesebb gasztronómiai élményét idézte, amely azután kezdődik, hogy a pincér megkérdezi: "Behozhatom a velős csontot?" Majd kifejtette: "Hihetetlen lehetőségek vannak a magyar élelmiszerben, vissza kellene szerezni a magyar piacot, a hazai fogyasztókat. Szívesen fogadjuk a világ gasztronómiai érdekességeit, a brazil kávét, a görög narancsot, de a legjobb paradicsom és paprika mégiscsak itt terem. Itt lehet a legjobb gyümölcsöt leszedni a fáról. Örülök, hogy a magyar tarkát helyezik középpontba, mert gazdaságosan tartható. Kell, hogy a magyar agrárium az állattartás felé menjen, ezzel tudjuk fenntartani a vidéket. Kell, hogy a termelés karbantartója is legyen az élővilágnak. Mindez közhaszon, támogatásokat, forrásokat biztosítunk ehhez. Ma olyan iparszerű, nagyüzemi mezőgazdaság van túlsúlyban Magyarországon, amely nem teljesíti az elvárásokat. A kormány a kis és közepes gazdálkodás támogatásának irányába mozdul, köztük akarja elosztani a forrásokat. Azt is szeretnénk, hogy a magyar termék helyben jusson el a fogyasztóhoz. Ez az egészség szempontjából is fontos, ráadásul a legolcsóbb megoldás. Mivel kevés a vágóhíd, szeretnénk, hogy kis élelmiszer-feldolgozók is létrejöhessenek."

V. Németh Zsolt arról is beszélt, hogy a kistermelői rendelet révén lehetséges a tej, tojás, füstölt kolbász, lekvár, sajt közvetlen értékesítés 40 kilométeren belül. A vendégasztal lehetőségei kibővültek, újra lehet disznót vágni háznál. A kormány szeretné, ha a helyi termékeket a közétkeztetésbe is be lehetne vinni.