Megfúrhatják az uniós borreformot, versenyfeltétel, Európai Parlament, bortermelő, bortermelés, környezet, európai borágazat, Katerina Baceli , piac, nemzetközi kereskedelem , reform, borkészítés

Megfúrhatják az uniós borreformot

Forrás: Index

Koncentrációhoz, a sokszínűség elvesztéséhez, a versenyfeltételek romlásához vezethet az Európai Parlament plenáris ülése elé kerülő jelentéstervezet szerint az Európai Bizottság javaslata az európai borászat jelentős átalakításáról.

Ha a keddre tervezett voksoláson megszavazzák az EP-véleményt, a képviselők elítélik a válogatás nélküli kivágás ösztönzését, és nem értenek egyet a lepárlás támogatásának azonnali eltörlésével sem. Ösztönöznék viszont a mértéktartó és felelős borfogyasztást.

Az EU a világ legnagyobb bortermelője: több mint 1,6 millió gazdaságban, 3,4 millió hektárnyi területen foglalkoznak borászattal, az unió adja a világ bortermelésének 60 százalékát. A jelentés szerint a bortermelés pozitív hatást gyakorol a környezetre is.

Jellegtelen egyformaság

A tervezet leszögezi: az európai borágazat reformja fő céljának az ágazat dinamikusabbá és versenyképesebbé tételének kell lennie anélkül, hogy az piacveszteséggel járna a nemzetközi piacokon, figyelembe véve az európai bortermelők és borfogyasztók érdekeit, az európai borászati hagyományok tiszteletben tartását, valamint az európai borok minőségét és hitelét. Úgy véli ugyanakkor, hogy a tömeges és válogatás nélkül történő kivágás forgatókönyve alkalmatlan mind az európai túltermelés elkerülésére, mind az ágazat versenyképességének megerősítésére.

A görög Katerina Baceli nevéhez kötődő jelentés szerint a bizottság az európai bortermelés olyan szerkezeti átalakítását tervezi, amely "a termelés néhány szőlész-borász nagytermelő kezében történő összpontosításához és az előállított borok jellegtelen egyformaságához vezet, és amely következésképpen veszélybe sodorja az európai borok sokszínűségét".

Földrajzi eredetjelzők

Magyar EP-képviselők is élesen bírálják az Európai Bizottság tervezetét. Tabajdi Csaba (MSZP) korábbi üléseken hangsúlyozta, hogy 400 ezer hektár szőlőterület kivágása nem lehet megoldás az európai túltermelési válságra, a hangsúlyt a szerkezetváltásra, ezáltal a szektor versenyképességének helyreállítására, az EU-n belüli és kívüli piacok vissza- és megszerzésére kell helyezni. Az Európai Bizottság által is javasolt nemzeti borítékok rendszerével kapcsolatban Tabajdi szerint indokolt minden uniós forrást ezen belül elosztani: ezáltal hosszú távra biztosítani lehet az európai bortermelők, a magyar borszektor számára rendelkezésre álló pénzeket, egy esetleges közösségi pénzügyi megszorításokat tartalmazó globális agrárreform esetén is.

Glattfelder Béla (Fidesz-MPSZ) a reformtervet a nemzetközi kereskedelem szempontjából vizsgáló jelentésében egyebek között azt sürgette, hogy az Európai Bizottság határozottabban képviselje az európai bortermelők érdekeit a nemzetközi piacokon, és lépjen fel a földrajzi eredetjelzők védelmének megerősítése érdekében. Szükségesnek tartotta azt is, hogy minden esetben azonos szabályok vonatkozzanak az európai, illetve az importált borokra is: utóbbiak jelentős részét ugyanis az EU-ban nem engedélyezett eljárásokkal állítják elő - ezeknek a költségek csökkentése mellett gyakran az a céljuk, hogy a szőlőművelés és borkészítés hiányosságait elfedjék.