Az elfogyasztott takarmány mennyiségi és minőségi változásakor a bélflóra normális összetétele is megváltozik. Ez természetes folyamat. Ödémabetegség akkor léphet fel, ha a malac emésztőrendszerében bizonyos toxintermelő colibaktériumok szaporodnak túl, s a toxin (méreganyag) felszívódva károsítja a kiserek falát, melynek következtében folyadék halmozódik fel a környező szövetekben.
Ez előfordulhat takarmányváltáskor, nagyobb takarmányadagok átmenet nélküli fogyasztása után, leggyakrabban mégis a tejről a szilárd takarmányra való áttérés miatt, főként akkor, ha a malacok elválasztásának ideje és a malactakarmányozás nincsenek összhangban. Kialakulását az alapvető okon kívül hajlamosító tényezők is elősegítik.
Ezek az ödéma betegség jellemzői:
- -a malactápszer névleg megfelelő, de valójában összetétele, minősége, esetleg szennyezettsége miatt a malac igényeit nem elégíti ki;
- -hirtelen takarmányváltoztatás;
- -túletetés miatti bélsárpangás;
- -nem megfelelő etetési mód;
- -vízhiány;
- -falkásítás;
- -választással vagy vásárlással egyidőben végzett beavatkozások (ivartalanítás, jelölés, szállítás, stb.)
- -nagyfokú hőmérsékletingadozás;
- -a háttérben más betegség (főként hiánybetegségek)
Milyen életkorban a leggyakoribb?
A kisgazdaságokban is végbement fajtaváltás (hússertések), tartásváltozás (zártabb tartás) és intenzív takarmányozás (gyári tápok) nyomán alig van olyan udvar, ahol még nem jelentkezett különböző életkorban. Mégis választás és malacvásárlás körül, legtöbbször ezek után 1-2 héttel a leggyakoribb, idősebb korban csak elvétve, egyedi betegség formájában fordul elő. A betegség általában szórványosan jelentkezik, de főként nagyobb állományokban halmozódhat is.
Milyen tünetek vannak?
A tünetek hirtelen jelentkeznek. Nemegyszer tapasztaljuk, hogy a láztalan malac rohamos légszomj és elgyengülés után váratlanul elpusztul. Gyakoribb, hogy a szemhéjak duzzadtak, a szemek kidülledtek. A malacok nem esznek, járásuk ingadozó, hasukon feküsznek, később fel sem tudnak kelni (petyhüdt bénulás).
A fülek és a has alja sokszor kékes vörös színű (keringési elégtelenség), az ilyen malacok hangja rekedt, nemegyszer már hangot sem tudnak adni. Gyakoriak a légzési nehézségek (a malac „pumpál") és a bélsárpangás.
Ez a forma olyan gyors lefolyású lehet, hogy a tünet kifejlődésére sincs idő, csak az elhullást észleljük. Néha a malac hasmenéses, ez a forma jóindulatúbb, lassúbb lefolyású.
Többnyire a legjobban evő, legfejlettebb malacok betegednek meg.
Általában gyors lefolyású, gyakran a falka nem minden egyede, csak egy-két tagja betegszik meg, de majdnem mindig elhullással jár.
Mit tehet a gazda a betegség megelőzése érdekében?
Fontos a malacok elválasztásának idejét jól meghatározni! Fontos a választás módja is, de legfontosabb a választás vagy malacvásárlás körüli és utáni malactakarmányozás. A kocatartással foglalkozók egyik célja, hogy egy évben egy kocától minél több malacot nyerjenek. Ennek érdekében az anyát ellés után minél
előbb újra vemhesíteni kell.
Azonban ha csak ezt a célt vesszük figyelembe, s eltekintünk az élettani folyamatoktól (anyaméh visszaalakulása, tejtermelés, újraivarzás, stb.), még inkább takarmányozási lehetőségeinktől, akkor a sietség következménye eredménytelenség lehet!
A koca méhe ellés után 28-32 nappal már újra alkalmassá válik új élet elindítására, ez a választási időpont az újraivarzásnak is kedvezne, kisgazdaságokban azonban mégsem javasolható, mert ehhez a legtöbb helyen nincsenek meg a feltételek. Hiába akarunk 28-30 napra választani, ha takarmányunk és a tartási körülményeink csak 42-56 napos választást tesznek lehetővé.
A következőket vegyük figyelembe:
-Az időpontot - adottságaink ismeretében - igyekezzünk helyesen megválasztani. Ez a családi gazdaságok zömében 6-8 hét. Ekkor a malac testtömege a születésének kb. tízszerese (ennél korábbi választás csak ott javasolható, ahol megfelelő épület, technológia és takarmány áll rendelkezésre).
-A választás módja fokozatos legyen! Választás előtt már 8-10 nappal a kocát bizonyos időre zárjuk ki, a malacok szopását ezzel korlátozzuk, vagyis növeljük szilárdtakarmány -felvételüket. A kocák takarmányadagját és vízfelvételét a választás előtti 3-4. naptól csökkentjük. A kocát vigyük el a malacoktól és ne fordítva! A malacok minimum két hétig még maradjanak megszokott helyükön!
-Választás után a malacok még két hétig ugyanazt a takarmányt kapják, mint választás előtt! Nem mindegy azonban, hogyan! A túletetést kerülni kell még akkor is, ha egyébként a malacok étvágy szerint többet fogyasztanának. Jól bevált módszer, ha választás után még két hétig a választás előtti fejadagot adjuk, sőt a választás után 3-4 napig inkább kicsit kevesebbet.
Ezt a mennyiséget is gyakrabban és egyenletes adagokban adjuk! (Tehát ne önetetőbe téve az egész napi adagot!) Attól nem kell félnünk, hogy a malac fejlődése ettől megáll. Inkább legyen kicsit éhes, mint beteg! A választás utáni kéthetes fokozott felügyeletet, a napi többszöri, kisadagos etetést később problémamentes, egyenletes testtömeg gyarapodással „hálálja" meg.
A fokozatosságra jó módszer, ha választás után 10-14 napig fejenként annyiszor 10 dkg malactápot adunk, ahány napja választottunk. Vagyis a választás utáni elő napon 10 dkg/db malactáp, a választás utáni második napon 20 dkg/db malactáp, stb., ez is napi 4-6-szori etetéssel. Étvágy szerinti etetésre csak választás után 10-14 nappal térjünk át!
Gyári malactápot kb. 25-30 kg-os tömegig etessünk, lehetőleg száraz dara formájában. Ivóvíz mindig legyen a malacok előtt.
Kész malactáp hiányában, vagy ha olcsóbban akarunk takarmányozni, a következő receptekből válogathatunk:
a) 60 % árpa, 10 % búza, 20 % korpa, 10 % fölözött tej vagy savó.
b) 40 % árpa, 20 % korpa, 10 % borsó, 10 % lucernaliszt, 20 % fölözött tej vagy savó.
c) 50 % árpa, 20 % kukorica,10 % borsó,15 % tejpor, 5 % lucernaliszt
A fölözött tejet forralás, majd testmelegre való lehűtés után vagy alvadt állapotban, külön itassuk, a savót szintén! Savanyú tejet soha ne itassunk!
A választás idejével ne essen egybe falkásítás, ivartalanítás, környezetváltozás, stb.
A választott malacnak legyen mozgási lehetősége a vályúk előtti „verekedések" elkerülésére, ügyeljünk az etetőtér nagyságára is!
Malacvásárlás után, különösen, ha számunkra ismeretlen helyről, piacról veszünk malacot, a fokozatosságot a takarmányozásban ugyanúgy be kell tartani!
Érdeklődjük meg a régi gazdától, nála mit evett a malac, és milyen módon (szárazon vagy nedvesen), milyen napi adagokat kapott, stb. Jó, ha legalább pár napig nálunk is ugyanazt kapja, s csak ezután, fokozatosan térünk át saját takarmányozási módszerünkre!
Megelőzésre előnyösek lehetnek a probiotikumok, vagyis olyan mikroorganizmusok, amelyek elősegítik a bél mikroflórájának stabilizálását, természetes anyagok, várakozási idejük nincs, szermaradványt nem okozhatnak (pl. Probios, Pigferm, stb.).
Mit tehet a gazda a betegség jelentkezése után?
Ha az ödéma tüneteit akár egy malacon is észleljük (figyeljük a szemhéjduzzanatot, mert ez az első látható jel!), azonnal vonjuk meg a takarmányt, ezzel egyidejűleg értesítsük az állatorvost!
Egy napig koplaltassunk (az állat csak kamillateát igyon), majd három-négy napig diétáztassunk! A diétáztatás nem lehet sablonszerű, időtartama és módja függ az állatok állapotától, a betegség stádiumától és súlyossági fokától, ezért az állatorvos tanácsai szerint végezzük! Lényege, hogy könnyen emészthető, az emésztőrendszert nem terhelő táplálékot adjunk.
Ilyenek a kamillás tej, a zsírtalan rántott leves, a leforrázott zablisztes vagy árpadarás ivós, a puhára főtt, majd összetört burgonya, a pörkölt árpa, az aludttej.
A diétáztatás után csak fokozatosan térjünk át a betegség fellépése előtti takarmány etetésére!
Forrás: Agrárágazat
