Értesülj a legújabb cikkekről,
iratkozz fel a hírlevelünkre:


Cikkajánló

Virágtermesztés

Kövess minket Facebookon is

X
-->

Bejelentkezés  |  Regisztráció  | 2017. Szeptember 22. Péntek - Móric
hirdetes
címkék:

Az öntözéstechnika fontossága

hirdetes
Hosszú évek tapasztalatai bizonyítják, hogy az öntözés, mint agrotechnikai tényező közvetlenül, illetve közvetetten meghatározott szerepet játszik a hozamok alakulásában. Az öntözés, mint ráfordítás nemcsak a hozam nagyságára, hanem a többi agrotechnikai tényezőre is hatással van, illetve azok hatását fokozza. Az öntözés egyrészt meliorációs tevékenység, mert a talaj termőképességét fokozza, másrészt pedig segédüzemi szolgáltatás, miszerint eltérő módszerekkel és megoldásokkal juttathatjuk ki az öntözővizet a célterületre. Hazánk éghajlata melletti szükséges vízpótlásnak nemcsak hozamnövelő hatása van, hanem egyéb gazdasági előnye is. Az öntözéssel elért nagyobb hozamok terület felszabadulással, a termelési szerkezet megváltozásával járhatnak, nagyobb állatállomány tartását teszik lehetővé, illetve rugalmasabban lehet a változó piaci feltételekhez alkalmazkodni.
Hosszú évek tapasztalatai bizonyítják, hogy az öntözés, mint agrotechnikai tényező közvetlenül, illetve közvetetten meghatározott szerepet játszik a hozamok alakulásában. Az öntözés, mint ráfordítás nemcsak a hozam nagyságára, hanem a többi agrotechnikai tényezőre is hatással van, illetve azok hatását fokozza. Az öntözés egyrészt meliorációs tevékenység, mert a talaj termőképességét fokozza, másrészt pedig segédüzemi szolgáltatás, miszerint eltérő módszerekkel és megoldásokkal juttathatjuk ki az öntözővizet a célterületre. Hazánk éghajlata melletti szükséges vízpótlásnak nemcsak hozamnövelő hatása van, hanem egyéb gazdasági előnye is. Az öntözéssel elért nagyobb hozamok terület felszabadulással, a termelési szerkezet megváltozásával járhatnak, nagyobb állatállomány tartását teszik lehetővé, illetve rugalmasabban lehet a változó piaci feltételekhez alkalmazkodni.

A mezőgazdasági növénytermesztésben a növények vízellátásának szabályozása csak öntözéssel valósítható meg. A csapadékpótlásra különböző módszereket használnak, mint esőztető, felületi, illetve mikroöntözést. A különféle berendezések működtetésére és a víz szállítására szivattyút alkalmaznak. A megfelelő szivattyú kiválasztásához ismernünk kell az üzemeltetéséhez szükséges paramétereket, mint például a szívásmélységet, a térfogatáramot, az össznyomást és a teljesítményigényt. Ezek a tényezők szoros összefüggésben vannak egymással. A szivattyúk kiválasztásához nagy segítséget nyújtanak a jelleggörbék. (1. ábra)



Elsősorban az öntözésben örvényszivattyúkat alkalmaznak, amik lehetnek szárazbeépítésűek (Prisma, CH2, MHI200, Aspri) (2. ábra), búvárszivattyúk (WU, SQ, Saturn, Neptun) (3. ábra), illetve a kettő kombinációja.



hirdetes
Mindegyiknek megvannak a maga előnyei és hátrányai, de azt is figyelembe kell venni, hogy milyen körülmények között szeretnénk működtetni őket. A szárazbeépítésűek beruházási költségei gazdaságosak de alkalmazásuk helyét meghatározza a korlátozott szívóképességük. Megfelelően ugyanis csak 7-8, maximálisan 9 méter üzemi vízszintig üzemeltethetők. Az ennél mélyebb kutakba már búvárszivattyút kell használni, mert az 9 méternél mélyebbről hozza fel a vizet, de beruházási költsége jóval drágább. A kétfajta szivattyú együttes alkalmazását általában víztározóval ellátott helyen használják, azonban az öntözőberendezéseknél alkalmazható legmegfelelőbb típus kiválasztásához célszerű mindig szakember véleményét kikérni.


Az ezen berendezések üzemeltetése is eltérő lehet (stabil, félstabil, hordozható, stb.). A felületi öntözésnél megemlíthetjük még a tömlős mélybarázdás és árasztó öntözést. Mikroöntözésnél a vízadagolás kétféleségéből adódóan megkülönböztetünk csepegtetőtestes, illetve mikroszórófejes öntözőberendezéseket. Mindhárom öntözési megoldást előszeretettel alkalmazza a mezőgazdaság a zöldségnövény-termesztésben és a gyümölcstermesztésben is.

A zöldségtermesztésben az esőztető öntözés terjedt el az 1960-as évek végétől, aminek leginkább a korszerű mezőgazdasági gépek alkalmazása, valamint elterjedése volt az oka és ez kiszorította az addig széles körben alkalmazott ágyásos művelést, illetve barázdás öntözést. Az esőztető öntözésnek hordozható és félstabil változatai terjedtek el. Számos előnye, hogy kisebb lehet az öntözési norma, némi átalakítással és szórófejek cseréjével szinte valamennyi öntözési igény kielégíthető vele, illetve nagyobb vízáteresztő talajokon is biztosítja az egyenletes vízeloszlást. A 1980-as évektől terjedtek el a hidromotoros csévélhető és a lineár berendezések. A csepegtető és az altalajöntözés a fóliás hajtatóberendezésekben, intenzív növénytermesztésben és kertekben terjedt el. Itt a talaj egy részébe vagy időszakosan, vagy folyamatosan optimális szinten van a nedvességtartalom, hogy a növény számára mindig felvehető legyen.

Az öntözési technológiáknak a gyümölcstermesztésben is igen fontos szerepe van. Az intenzív gyümölcstermesztésnél a kívánt minőséget és mennyiséget csak a megfelelő öntözéssel tudjuk biztosítani. A színeződést tudjuk öntözéssel befolyásolni, pl. az almánál, a csonthéjasoknál, őszibaracknál, kajszinál pedig az úgynevezett "hizlaló öntözéssel" nemcsak a méretet, de minőség javulást és a piaci értékesíthetőséget is növelhetjük vele. Azonban a nem megfelelő időben végrehajtott öntözés több kárt tud okozni, mint hasznot. Hatással van a tárolhatóságra, minőségi romlást eredményezhet, illetve pl. cseresznyénél repedést okoz. Az esőztető öntözés a gyümölcsösökben is a legelterjedtebb, de ez mellett a csepegtető öntözést és a felületi öntözést is alkalmazzák. Gyümölcsfa ültetvényeken gyakori megoldás a köztes termesztés (gyepesítés), de itt oda kell figyelni, hogy a főnövény vízfelhasználását ne zavarja a köztes növény vízfelhasználása, vagy ki legyen elégítve mindkettő vízigénye. Ebben az esetben csak esőztető öntözés alkalmazható.

A szőlőültetvények öntözését is meg kell említenünk, mert sajnos elmaradottabb helyzetben van, mint a szántóföldi növénytermesztés, illetve gyümölcsösök öntözése. A csőkutak elterjedésével a 60-as évektől fejlődésnek indult a szőlők öntözése is. Ezeknél a kút típusoknál igen fontos a jogi háttér, ugyanis komoly szabályozási rendszer tartozik a kutak létesítéséhez, illetve a hozzáértő szakember kiválasztása. A nem megfelelő módon megfúrt kút ugyanis homokol, ami igen káros hatással van az abban üzemelő szivattyúra és az öntözőberendezésre. Kutak létesítésénél a megbízott szakembernek ki kell állítani egy jegyzőkönyvet, aminek tartalmaznia kell az adott kút paramétereit (nyugalmi vízszint, üzemi vízszint, kivehető legnagyobb vízmennyiség, homokolási határ, stb.). Ezeknek az adatoknak a birtokában már ki lehet választani az igényeknek legmegfelelőbb szivattyútípust. A mezőgazdaságban alkalmazott csőkutak átmérői a kút alsó részén 200 mm, feljebb haladva tágulnak normál méretnél, de léteznek ennél kisebb, illetve nagyobb átmérővel rendelkező kutak is. Az előírásoknak megfelelően kialakított kutakból kivett víz minőségileg és mennyiségileg is alkalmas a termésátlag és a termésbiztonság növelésére, nem beszélve arról, hogy a vezetékes vízhez képest jóval gazdaságosabb megoldás.

Hazánkban az ültetvényeken szaporítóanyag termesztés, borszőlő-termesztés és csemegeszőlő termesztés folyik, attól függően, hogy mi a kívánt cél, meghatározhatjuk az öntözési módot.
Szőlő öntözésének fajtái:
- vízpótló öntözés,
- tározó öntözés,
- trágyázó öntözés,
- növényvédelmi öntözés,
- fagyok elleni védekező öntözés,
- légkondicionáló öntözés,
- elszikesedés elleni talajkimosódási öntözés,
- filoxéra elleni védekező öntözés,
- aszúsító öntözés.

Hazánkban az adott viszonyok között a trágyázó és vízpótló, valamint az aszúsító és a fagyvédelmi öntözésnek van jelentősége. Azt, hogy milyen öntözési módot választunk, befolyásolja a kiadandó vízmennyiség, a talajszerkezet, a lejtési viszonyok, stb. A legelterjedtebb módozat az altalajöntözés. Egyik legfontosabb előnye többek között, hogy nem kedvez a gombás megbetegedéseknek, valamint gazdaságos a vízfelhasználás. A csepegtető öntözés is hasonló előnyökkel bír. Előnyei között lehet megemlíteni itt is a takarékos vízfelhasználást és a kis munkaigényt, de nagy hátrány, hogy hajlamos az eltömődésre és a sófelhalmozódásra. Az előbbi miatt fontos a víz szűrése. Speciális megoldásokra alkalmaznak esőztető öntözést, de igen nagy a peronoszpóra-fertőzés, illetve az esőerózió veszélye.

Forrás:
Pfau Ernő - Széles Gyula: Mezőgazdasági üzemtan II.
Szendrő Péter: Mezőgazdasági géptan
Cselőtei - Nyújtó - Csáky: Kertészet
Külön köszönet: Dr. Fáy Csaba ny. okl. gépészmérnök, kandidátus c. egyetemi docensnek.

Forrás: Agrárágazat

hirdetes