A tavaszi lemosó permetezésekről, metszés, gombaölő, fakadás, károsító, rügy, kezelés, aszkospóra szóródás, körte bolha, permetlé-fedettség, kéreg

A tavaszi lemosó permetezésekről

Tóth Miklós

Magyar Rádió

A tavaszi lemosó permetezések kettős hatását kell kiemelni, az egyik a metszés után a sebek lezárása gombaölő hatású aktív hatóanyaggal, a másik a károsítók telelő tömegének jelentős gyérítése. Ennek megfelelően ahhoz, hogy az első elvárt hatás megvalósuljon, a metszés után minél hamarabb el kell végezni.

A második cél eléréséhez a kezelést minél közelebb kell vinni a fakadás időpontjához.

A lemosó permetezés minőségét, hatékonyságát alapvetően meghatározza az időzítés. A károsítók ellenálló alakban telelnek, gyakran védett körülmények között (a kórokozók termőtesteket nevelnek, telelő spórával vészelik át a kedvezőtlen körülményeket, behúzódnak a rügyek belsejébe, stb., a kártevők elrejtőznek, illetve speciális védelmet ad a telelő alak). Ez a speciális védelem a tél végéig kitart, éppen ezért az ilyenkor végzett kezelés kevésbé lesz hatékony. Meg kell várni a károsítók készülődését a tavaszi szaporodáshoz, az érzékeny fenológiai állapotukat, ekkor kell a kezelést elvégezni.

Ez gyakorlatban a növények fakadásával egy időben jön el, esetleg kevéssel megelőzi azt (megkezdődik az aszkospóra szóródás, a micélium növekedése elindul, a körte levélbolha megkezdi tojásrakását, kikelnek a levéltetű ősanyák, stb., vagyis a károsító aktivizálódik). Mindezek alapján a rügyfakadás idejére ütemezett kezelés javasolható.

Általában egy kezelés elegendő, de kivétel ez alól is van. Ha korán végeztünk a metszéssel, és betartjuk a szabályt, hogy a metszési sebeket zárjuk le egy rezes lemosó permetezéssel, akkor szükség van pluszban egy rügyfakadásra időzített lemosó kezelésre is.

A lassan véget érő tél nem hozott igazán télies időjárást, s ebből következően a növények fakadása is korábban kezdődik, de ugyanakkor a termőhelytől és a növényfajtól függően nagy változatosságot mutat. (Február 22-én már virágzó mandulát láttam!) Hasonló megállapítást tehetünk a károsítókra is, van, ami már a napokban megjelenik, pl. körte levélbolha, s van, ami a szokásos idejében, később várható. Az előbbiek alapján azokban a kertekben, ahol korai virágzású csonthéjasok és későbbi fakadású almatermésűek is vannak, ott nem lehetséges az egyszeri kezelés, nem lehet optimálisan időzíteni, sajnos kétszer is el kell végezni ezt a növényvédelmi alapozó munkát.

A hatékonyságot befolyásoló másik tényező a permetlé-fedettség. Alapelv, hogy a fa, bokor, tőke teljes felületét, kérget, repedéseket tökéletesen vonjuk be, áztassuk el a permetlével. Ez biztosítja, hogy a hatóanyag eléri a kórokozót, az olaj bevonja a kártevőt, s megakadályozza légzését. A konkrét permetlémennyiséget megmondani nem lehet, változik a korona méretétől, a művelésmódtól, a tenyészterülettől, ezért csak irányszámokat lehet adni.

Gyümölcsösökben 800-2000 l/ha (házikertben 8-20 l/100 m2), bogyósoknál 400-800 l/ha (házikertben 4-8 l/100 m2), szőlő esetében 1000-1400 l/ha (házikertben 10-14 l/100 m2).