Agrár-környezetgazdálkodás talajminta-vételezés

Agrár-környezetgazdálkodás talajminta-vételezés

A jelenlegi jogi szabályozás előírja, hogy a vidékfejlesztési támogatások igénybe vétele esetén a gazdaság teljes területén szűkített talajvizsgálatot kell 5 évente végeztetni.

A jelenlegi jogi szabályozás előírja, hogy a vidékfejlesztési támogatások igénybe vétele esetén a gazdaság teljes területén szűkített talajvizsgálatot kell 5 évente végeztetni.

Ezen túlmenően, külön rendelet szabályozza a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv keretei között megvalósuló agrár-környezetgazdálkodási programok feltételrendszerét. A jogszabály értelmében a programok első és utolsó gazdasági évében a bevitt területek vonatkozásában az alábbi vizsgálatokat kell elvégezni:

Bővített talajvizsgálat:

- Alapszintű szántóföldi célprogram

- Tanyás gazdálkodás célprogram

- Ritka szántóföldi növények és zöldségfajták termesztése célprogram

- ÉTT Szántóföldi növénytermesztés túzok élőhely-fejlesztési előírásokkal

célprogram

- ÉTT Szántóföldi növénytermesztés madár élőhely-fejlesztési előírásokkal célprogram

- ÉTT Lucernatermesztés túzok élőhely-fejlesztési előírásokkal célprogram

- ÉTT Szántóföldi növénytermesztés élőhely-fejlesztési előírásokkal célprogram

Teljes körű talajvizsgálat:

- Integrált szántóföldi célprogram

- Ökológiai szántóföldi célprogram

- Integrált ültetvény célprogram

- Ökológiai ültetvény célprogram

A bővített talajvizsgálat alatt a következő vizsgálatok sorozatát értjük: pH, humusz tartalom, KA, vízoldható összes só, CaCO3, NO2+NO3, P2O5, K2O, Na, Mg, SO4, Mn, Zn, Cu.

A teljes körű talajvizsgálat alatt a következő vizsgálatok sorozatát értjük: pH, humusz tartalom, KA, vízoldható összes só, CaCO3, NO2+NO3, P2O5, K2O, Na, Mg, SO4, Mn, Zn, Cu és a toxikus elemek**: Cd, Cu, Ni, Pb, Zn, Hg, Cr, As.

A talajvizsgálat folyamatának első eleme a talajmintavétel, amelyet a gazdálkodó maga is elvégezhet, ha ismeri és betartja az előírásokat. Ezért a következőkben a talajminta-vételezés előírás szerinti módját tekintjük át.

A mintavétel célja

az adott területre jellemző átlagminta felvétele, mely a talajtulajdonságok és a tápanyagtartalom meghatározására alkalmas. Egy átlagminta maximum 5 hektárnyi területet jellemezhet. Amennyiben egy parcella területe meghaladja az 5 hektárt úgy a percellát 5 hektáros - lehetőleg homogén - mintavételi területekre kell bontani, illetve az egy termelő által azonos művelésben részesített, egymással összefüggő kisebb parcellák 5 hektár területig egy mintavétellel jellemezhetők.

A mintavételi területek kijelölését

legegyszerűbb az egyedi blokktérképek másolatai alapján elvégezni. Ezen a térképlapon kell rögzíteni a mintavétel helyszíneit és a minták azonosítóját. A térképnek tartalmaznia kell a parcellák határait, azonosítóit, területét.

Az átlagmintát

talajtanilag egységes területről, azonos szintből, és egységes módszerrel szabad venni:

- szántóföldi kultúráknál, a művelt rétegből (általában a 0-30 cm-es) parcellánként, de maximum 5 hektáronként,

- rét-legelő kultúránál, a 2-20 cm mélységből (a 0-2 cm-es gyepréteget eltávolítva) parcellánként, de maximum 5 hektáronként,

- állókultúráknál pedig maximum 5 hektáronként veszünk egy átlagmintát.

A részmintákat gyümölcs ültetvényeknél a 0-30, 30-60 cm, bogyósoknál 0-20, 20-40, cm szőlő ültetvényeknél 0-30, 30-60 cm mélységből kell venni.

A mintázandó területről részmintákat átló mentén vagy cikk-cakk vonalban ajánlatos szedni, úgy, hogy legalább 20 vagy rét-legelő esetén 30 ponton veszünk azonos tömegű talaj-részmintát. A részmintákat alaposan összekeverjük, és ebből az összekevert mintából 1-1,5 kg-nyi tömegű átlagmintát kell beküldeni az akkreditált talajlaboratóriumok valamelyikébe.

A mintavételnél ügyelni kell arra, hogy tilos mintát venni:

?- szántóföldi kultúra esetén, a tábla szélen 20 m-es sávban,

- a forgókban,

- szalmakazlak helyén,

- műtrágya, talajjavító anyag, szerves trágya depók helyén,

- állatok delelő helyén.

A mintavétel optimális időpontja

a termés betakarítása után, még trágyázás előtt, ha a talaj művelhető.

Illetve vehető még minta:

- az ősszel alapműtrágyázott területekről a következő évben, de a trágyázástól számított legalább 100 nap elteltével,

- tavasszal műtrágyázott területről a betakarítás után, de legalább az utolsó trágyázás után 100 nap elteltével,

- szervestrágyázás esetén 6 hónap elteltével.

A mintavétel végezhető

kézi (fúrók, rétegfúrók, ásó), vagy gépi mintavevő eszközökkel. Az átlagmintát ajánlatos kb. 1-2 kg talaj befogadására alkalmas polietilén zacskóba tenni melynek mérete lehetővé teszi, hogy saját anyagával kerüljön bekötésre. A mintákat mintaazonosító jeggyel kell ellátni, mely tartalmazza a gazdálkodó nevét, a vizsgálat jellegét (szűkített stb.), a mintavétel helyét, idejét, a parcella jelét, a minta kódját, és a mintavétel mélységét.

Nem állt szándékunkban senkit megijeszteni, de látva a talajminta-vételezést végző cégek túlterheltségét úgy ítélhető meg, hogy aki eddig nem lépett a szolgáltatás megrendelésének tárgyában, az nagyon könnyen eljuthat oda, hogy legalábbis a mintavételezést magának kell elvégeznie.