A rügypattanás március végétől -, a virágzás április közepétől indult meg. Május első dekádjában a szirmok lehullottak. Fajtától függően július elejétől megérett a gyümölcs.

Szilva periódikus jelentés 2006 és várható helyzet 2007

ONTSZ

Borsod-Abaúj-Zemplén megye 2007-01-08. A rügypattanás március végétől -, a virágzás április közepétől indult meg. Május első dekádjában a szirmok lehullottak. Fajtától függően július elejétől megérett a gyümölcs.

SZILVA (PRUNUS DOMESTICA)


A rügypattanás március végétől -, a virágzás április közepétől indult meg. Május első dekádjában a szirmok lehullottak. Fajtától függően július elejétől megérett a gyümölcs.

Moníliás ág- és termés elhalás (Monilia laxa, Monilia fructigena)

A csonthéjas ültetvények virágzása idején hűvösebb, csapadékosabb volt az időjárás , ami a moníliás fertőzésnek kedvezett. Az első tünetek a házi kertekben, korai fajtákon 04.21-tól láthatók voltak. A kórokozó a védelemben nem részesített fákon zavartalanul szaporodhatott július elejéig. Május második felében már a termésen is megjelentek a tünetek, a fákon csaknem általános volt a hajtásszáradás. Az előző évekhez hasonlóan most is nagy különbségek voltak a fertőzés mértékében. Azokban az ültetvényekben, ahol elvégezték a preventív peszticides kezeléseket, valamint a sziromhullás után és a hajtásfejlődés időszakában is védekeztek a fertőzés kis mértékben (> 5%) lépett fel.
Ott (házi kertek, egyes, elhanyagolt ültetvény rész), ahol a monília ellen nem permetezték, vagy nem időben kezdték meg a gombaölőszer kijuttatását, esetleg a járványveszélyt nem figyelembe véve választották meg a felhasználásra került fungicideket, a hajtásszáradásos tünetek gyakorisága 40-60 % volt .

Jövőre is alapvetően a környezeti tényezőktől függően fog alakulni a fertőzés mértéke. A kezelésektől azonban csak abban az esetben várható megfelelő biológiai hatékonyság, ha a monília elleni védekezési technológia elemeit betartják és elvégzik a mechanikai védekezést, az őszi ill. tavaszi rezes lemosó permetezést.


Vörösfoltosság (Polystigma rubrum)

A környezeti feltételek a fertőzés időszakában (sziromhullás után, lombfakadáskor) kedveztek a kórokozó felszaporodásának. A tenyészidőszak nagy részében csaknem zavartalanul szaporodhatott a kórokozó. A felhasznált gombaölő készítmények csökkentették, illetve késleltették a tünetek kialakulását.
Az első tünetek az érzékeny fajtákon május második dekádjában jelentek meg. Május első felében a termőterület 20 %-án, júniusban 23 %-án észleltünk gyenge-közepes fertőzöttséget. A tenyészidőszak további részében a fertőzött levelek előfordulása gyakoribbá vált, július végére a szórvány és házi kertek mellett, az ültetvényekben is felszaporodott a gomba.

A kórokozó jelen van; a fertőzés erősségét az aszkospóra szóródás idején uralkodó időjárás fogja meghatározni.


Levéltetvek (Brachycaudus spp., Hyalopterus pruni)

A tenyészidőszakban a környezeti feltételek kedveztek a levéltetveknek. Az ősanyák május első napjaiban jelentek meg; felszaporodásuk május elejétől megkezdődött, a hónap közepére már a terület 22%-a gyengén, 12 %-a közepesen fertőzött volt.
Júniusban sokszor esett és a mikroklíma kedvező volt a tetvek szaporodásához. A fertőzött területek nagysága és a fertőzés mértéke növekedett. A hónap végén az ültetvények 30 %-án 5 alatt, 14 %-án ezt meghaladó volt a fertőzött hajtások %-a.
Szeptember végén megindult a visszatelepedés és kedvező környezeti tényezők mellett a tetvek nagy számú áttelelő tojást raktak le.
Jövő tavasszal meleg és mérsékelten csapadékos időjárás esetén korai elszaporodásukra kell számítani.


Szilvamoly (Grapholita funebrana)

A molyok rajzása május közepétől kezdődött el. Az első két generáció igen népes volt, a harmadiknál az egyedszámok csökkentek. A nemzedékek nem különültek el élesen, több rajzáscsúcs is kirajzolódott.
A lerakott tojások megtapadását negatívan befolyásolta a gyakran nedves gyümölcsfelület, valamint a hűvös, csapadékos időjárás következtében a kikelő kis lárvák egy része elpusztult.
Az első nemzedék hernyói az ültetvények 23 %-án gyenge, 8%-án közepes mértékű kártételt okoztak. Augusztusra a molyok és lárváik száma kissé csökkent, a megfigyelt területek 16 %-án gyenge, 9 %-án közepes gyümölcsfertőzöttség fordult elő.
A molyok által okozott terméskiesés (gyümölcshullás, mechanikai sérülések, melyek utat nyitottak a moníliás termésfertőzéseknek) mértéke közepes volt.

A szilvamoly áttelelő hernyóinak száma kissé csökkent, jövőre a környezeti tényezőktől függően gyenge-közepes erősségű kártételre lehet számítani.

Egyéb kórokozók, kártevők:

Atkák (Pannoninchus ulmi, Tetranynchus urticae): A tenyészidőszak második felében a környezeti feltételek optimálisak voltak számukra; nyár végére felszaporodásuk jelentős mértékű levélfertőzöttséget okozott.

A telelő egyedek száma nagy, száraz meleg időjárás esetén számítani lehet kártételükre.



Miskolc, 2006. november 15.


Dr. Gyulainé Garai Adrienne
előrejelző