Szatmári, csabai, vecsési védjegyek

Szatmári, csabai, vecsési védjegyek

A hagyományos és tájjellegű mezőgazdasági termékekből összeállított HÍR – Hagyományok- Ízek-Régiók – gyűjtemény védjegyét mindeddig 300 élelmiszer viselhette. Tavaly november végéig pályázhattak termékeikkel mindazok, akik a szatmári szilvapálinka, a csabai kolbász vagy a vecsési káposzta mellé kívánnak kerülni.

Nos, 26 pályázó 60 termékleírást nyújtott be, elbírálásuk folyamatban van. A sikeres pályázók a védjegy feltüntetése mellett részt vehetnek a közösségi marketingprogram keretében szerveződő HÍR kiállításokon, rendezvényeken, értékesítést ösztönző akciókon, bemutatókon.

A HÍR-programot a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) 1998-ban indította el, az Európai Unió korábbi, hasonló kezdeményezéséhez kapcsolódva. A cél az volt, hogy létrehozzák Magyarország hagyományos és tájjellegű mezőgazdasági termékeinek és élelmiszereinek gyűjteményét, elősegítsék gazdasági hasznosításukat. A hagyományos és tájjellegű termékek különleges minőségét a termékhez kötődő táj, történet és kultúra határozza meg, ezért fontos a kialakult gyártási ismeretek, hagyományok generációkon keresztül történő továbbadása.

A követelményrendszert a hazai sajátosságok figyelembevételével és az „Európai gyűjtemény” kritériumait figyelembe véve alakították ki. Ennek alapján olyan mezőgazdasági termékek és élelmiszerek kerülhettek a listára, amelyek történelmi múltúak, hagyományos, egy adott tájegységhez köthető módon állítják elő, ugyanakkor ma is létező, az adott térségben ismert és forgalmazott árucikk. Ide tartoznak olyan – most még – kevésbé ismert termékek is, mint a csermajori teasajt, vagy a Zalában keresztelők alkalmával készített babaalakú kalács, a fumu.
A magyar HÍR gyűjtemény 300 terméke közé a legtöbb eddig a Dél-Alföldről (86) és az Észak-Alföldről (58) került be. A magyar gyűjtemény az európaihoz képest kiemelkedő arányban, több mint egyharmad részben tájjellegű zöldségekből és gyümölcsökből áll. A HÍR termékek leírását könyvben és cd-n is megjelentették.

A nemzeti-kulturális örökség részét képező élelmiszerkincs gyűjteménybe sorolása, szakmai normarendszerbe foglalása a piaci lehetőségek jobb kihasználásához is segítséget nyújt. Ennek egyik lehetséges módja a hagyományos élelmiszerek – különlegességük kiemelésével való – megkülönböztetése a tömegtermékektől. A HÍR védjegy mellett, mely a fogyasztók számára garanciát jelent a termék hagyományos és tájjellegére, a termékek ismertsége és keresettsége felkeltheti az érdeklődést származási helyük iránt is, így közvetetten pozitív hatással lehet a falusi turizmusra és a vidéki foglalkoztatottságra.

A programhoz kapcsolódóan az FVM öt évvel ezelőtt hívta életre a Hagyományos élelmiszer munkacsoportot. Jelenleg 125 fős létszámmal a hagyományos és tájjellegű élelmiszerek európai szintű hasznosításának stratégiájával foglalkoznak. Tavalyi tevékenységük során többek között ott voltak a Budapesten megrendezett Agrárgazdasági Világfórumon, illetve a Hungarikumok a Parlamentben című konferencián.
Ez utóbbi rendezvény folytatását a tervek szerint január 23-án indítják el. Szintén az év elején jelenhet meg az a szakkönyv, mely az FVM és az Agrármarketing Centrum, a Kaposvári Egyetem, valamint a Debreceni Egyetem Agrár- és Műszaki Tudományok Centruma összefogásával a hagyományos és tájjellegű élelmiszerek marketingjével foglalkozik.