Van egy kedvelt, egyre több helyen pompázó díszfánk, a selyemakác, melyen kártevő, betegség eddig nem fordult elő. Laza, szellőtől rezgő apró levélkéi, rózsaszínű pamacsszerű virágzata, kellemes ill

Új kártevő Európában és hazánkban: a selyemakác-levélbolha

Forrás: gazdabolt.hu

Van egy kedvelt, egyre több helyen pompázó díszfánk, a selyemakác, melyen kártevő, betegség eddig nem fordult elő. Laza, szellőtől rezgő apró levélkéi, rózsaszínű pamacsszerű virágzata, kellemes illata a mediterrán vidék hangulatát idézi. 2005-ben hazánkban is megjelent a selyemakác-levélbolha. Károsítása, nagy számú telepei a fák díszítő értékét csökkentik, a lehulló mézharmat pedig a lombkorona alatti tartózkodást kellemetlenné, gyakran lehetetlenné teszi.

A selyemakác (Albizia julibrissin) az utóbbi évtizedben házikertek kedvelt díszfájává vált. Ennek oka lehet  a fa gyors növekedése, valamint dekoratív, laza, félárnyékot adó lombja. Különleges gondozást nem kíván az öntözésen kívül, és növényvédelmi feladatot sem jelenetett tulajdonosának, mivel károsítója eddig hazánkban sem volt .

A tavalyi évben a  Budapesti Corvinus Egyetem Rovartani tanszékének munkatársai Magyarországon, több helyen is észlelték a selyemakác leveleinek kártételét, és azon a selyemakác-levélbolhát ( Acizzia jamalonica) azonosították.

A kártétel és a kártevő jellegzetessége

A selyemakác leveleit a levélbolha kifejlett és lárva alakjai szivogatják, a levelek elsárgulnak, lehullanak. A levélbolhák jellegzetes mézharmatot, ragacsos váladékot képeznek.  Másodlagosan a mézharmatra rátelepszik a szürkés-fekete színű korompenész nevű gomba, melytől a fertőzött levelek sárguló színe mellett fekete színbevonat is megjelenik. A levélbolhák kiemelkedő, vékony, ezüst-fehéres színű viaszváladék szálakat képeznek, ezek jelenléte hívja fel a figyelmet a kártevőre. A leveleken, a levélnyélen, a hajtáson is megfigyelhetők a levélbolha telepek: általában az apró, alig látható méretű sárgás színű lárvák, a szintén sárga színű, 1 mm-es nimfák  és a kifejlett levélbolhák. Súlyos fertőzésnél a telepekben több száz lárva, nimfa található szorosan egymás mellett A kifejlett levélbolhák is aprók: 2 mm hosszúak, vékonyak, színűk világos szürkés vagy zöld, szárnyuk áttetsző,  érintésre azonnal elpattannak, elugranak.
 Életmódjára vonatkozóan még nem rendelkezünk adatokkal. A megfigyelt fertőzött fákon egyidőben minden fejlődési alakja előfordul, valószínű több nemzedékes kártevő. Az idei hosszú, száraz, meleg ősz a levélbolha felszaporodásának kedvezett. Áttelelésének módja, helye még nem ismert. Irodalmi adatok szerint  kifejlett imágóval telel.

 A kártevő eredete, elterjedése

 A selyemakác-levélbolha Ázsiában őshonos faj, ismert Kínában, Kóreában és Japánban is, csak a selyemakácot károsítja. Európában  először Olaszországban találták meg 2002-ben, majd egy év múlva Angliában, ahová Olaszországból szállított konténeres nevelésű selyemakác  fácskákkal került be. Jelenleg  Horvátországban az Isztriai félszigeten, Szlovéniában, Svájcban és Franciaoszágban is leírták megtelepedését. Az EPPO (Európai Növényvédelmi Szervezet)  veszélyes károsítók listáján a kártevő szerepel, jelenlétét, terjedését ellenőrzik.
 A kártevő természetes terjedése valószínű korlátozott mértékű. Európai megjelenése, behurcolása feltehetőleg fertőzött szaporítóanyaggal, azon történt. Európán belűli gyors terjedéséért is a fertőzött szaporítóanyag lehet felelős.  
 
 

Védekezés és lehetősége

 A kémiai védekezés alapja a tavasszal megjelenő első nemzedék elleni kezelés. Nem szabad hagyni az áttelelő alakból  kifejlődő első nemzedék felszaporodását. Mivel sok nemzedékű faj, a kártevő betelepedésének lehetősége őszig fennáll. Folyamatosan ellenőrízni kell a faleveleken a kártevő jelenlétét. Megjelenését, észlelését követően minél hamarabb ajánlott a fa permetezése.
Hazai tapasztalatokkal még nem rendelkezünk.
Ismereteink szereint hatékonyak lehetnek a következő rovarölő szerek: 
• Házikertekben a tiametoxam  hatóanyagú   Actara 25 WG (III)
• II.forgalmi kategóriájú szerek közül az acetamiprid hatóanyagú Mospilan 20 SP.
Az EPPO az imidakloprid hatóanyagú szert, - ez Confidor 200 SL néven (II.)  hazánkban is forgalomban van -  valamint az abamektin hatóanyagú Vertimec 1,8 EC (II.) rovarölő szert  ajánlja. Védekezésnél a felszívódó szerek hatásosak.

A  kártevővel  kapcsolatos a Kertészet és Szőlészet  2005. 39. 19. oldalán olvasható cikk is.