A repce az új megmentő a magyar földeken

A repce az új megmentő a magyar földeken

Forrás: www.eu-info.hu

Gyorsan ráharaptak a biodízelüzletre a magyar gazdák: az országban mindenütt sárgállik a repce, amelynek vetésterülete néhány év alatt megduplázódott. Egyelőre főleg exportálják a termést, hiszen a nagy hazai gyárak csak most épülnek, de az alapanyagul szolgáló növény ára már így is megugrott. A repce negyedmillió hektár körüli vetésterületével felzárkózott a "nagy" növények mögé. Ez után nem csoda, hogy a laikusnak is feltűnnek az országban mindenütt virágzó táblák.

Alapanyag gyártó

Nemcsak a repcetáblák növekedtek, de a biodízel alapanyagát gyártó olajütők is épülnek. Pontos számukról, feldolgozóképességükről Németh Imre, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára csak annyit tudott mondani, hogy a tervezett és bejelentett üzemek mintegy 1,3 millió tonnányi repcéből vagy más olajos magból 400 ezer tonnányi végterméket képesek előállítani, ehhez nagyjából 400 ezer hektár termésére lenne szükség. Olyannyira kevés a magyar alapanyag, hogy a magyar olajütők már Ukrajnában, Oroszországban keresik a repcét. A biodízel alapanyagának hazai felhasználásáról annyit tudni, hogy a Molnak 2008-ban a 4,4 százalékos uniós bekeverési előírás miatt 118 ezer tonna alapanyagra lesz szüksége, 2010-ben pedig 183 ezer tonnára. A szerződéseket már megkötötték a beszállítókkal. A többletet exportálni kell. Gőgös Zoltán a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) szakállamtitkára szerint nagy a kereslet, az Európai Unióban egyelőre jó áron bármilyen mennyiségű repcét és dízelalapanyagot el lehet adni. A szakállamtitkár elmondta: a jövedékiadó-kedvezmények csak az unión belüli repcére és feldolgozásra vonatkoznak, tehát a keleti exportra nem. Azt elismerte: nehéz lesz ellenőrizni, hogy pontosan milyen repcéből készült a biodízel alapanyaga. Az őszre tervezik annak a jogszabálynak az elkészítését, amely a termelésben részt vevők számára is lehetővé teszi saját biodízeljük felhasználását. Ez ugyanis egyelőre a jövedéki szabályozás miatt tilos.

Agronómus

Az agronómusok szerint a repce különleges igényű növény, ezért az országban csak kevés helyen lehet biztonsággal és a megfelelő jövedelemmel termeszteni. Ráadásul a napraforgó terjedésével étkezési jelentősége csökkent. Ám kiderült, hogy a biodízel alapanyagának kiváló olaja. Tóth István, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének titkára szerint az idén többen lesznek, akik csalódnak a növényben, ugyanis hiába csábítóan magas az ára, s biztos a piaca, az őszi foghíjas kelés, a száraz tél, valamint a múlt heti fagyok pusztítottak. Ilyenkor, miközben a kiadások változatlanok, a kevéske termés mellett nem marad haszon.

Koncz György, a Szentistváni Mezőgazdasági Zrt. elnök-igazgatója elmondta, hogy az elmúlt években át kellett értékelniük, amit eddig a repcéről tanultak. Régebben az alföldi termőtájon, a vetésforgóban amolyan szerencsenövény volt. Ősszel elvetettek a hektáronként néhány kiló magot, és vártak tavaszig, akkor eldöntötték, kiszántják, és vetnek a helyére kukoricát, árpát. Ha megmaradt, akkor elégedetten betakarították a hektáronkénti két tonna körüli termést. Most, hogy meglódult az ára, már több vegyszer, talajmunka jut a növénynek, s ilyenkor tavasszal az eddigi ráfordítást már nem kockáztatják. A magas áraknak köszönhetően, ahogy Koncz György fogalmazott, odafigyelnek a repcére, s remélhetőleg a hektáronként háromtonnás termés árával elégedettek lesznek. Társaságuk 715 hektáron takarítja be idén a termést, de nagyjából ugyanekkora területen integrálják és felvásárolják a környékbeli őstermelők repcéjét. Megtudtuk azt is, hogy nem növelik a vetésterületet, ugyanis a vetésforgóban a repce, a kártevők és kórokozók elszaporodása miatt csak négyévente kerülhet ugyanarra a területre.

Zala megyében a kényes olajos növény jól érzi magát. Ahogy emelkedett a mag ára, úgy növekedett a vetésterület. A történelmi rekord e megyében 14500 hektár volt. Ez az elmúlt évtizedben megfeleződött, de idén már újra 13500 hektárról fognak repcemagot betakarítani. A terület felén a termelést a Baki Agrocentrum Kft. szervezi. Balogh Rudolf, a cég vezetője elmondta, a repce mindent megkap, hogy ezt a zalai termelési potenciált kihasználhassák. Nyugati fajtákat vetettek, szigorú agrotechnológiai fegyelmet tartva, hektáronként 150-170 ezer forintot költenek a növényre. Ha terveik beválnak, akkor ezért legalább négytonnás termést várnak. A várható tonnánkénti legalább 60 ezer forintos árral ki lehet számolni, mekkora lesz a jövedelem. Ehhez még hozzá kell adni a területalapú támogatás hektáronkénti 40 ezer forinthoz közeli összegét, van aki, még ezt megfejelheti az elnyert agrárkörnyezeti támogatás 16 ezer forintjával. Ha május 15-ig a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalnak (MVH) igazolja a gazda, hogy olyan regisztrált felvásárlóval kötött szerződést, aki az EU-ban hasznosított biodízel-alapanyagként értékesíti a repcét, az energianövények termelése után hektáronként 45 eurónyi extra támogatást kap. (Vannak olyanok, akik nem kötnek szerződést, kivárják a szabadpiaci árakat.) Az Agrocentrum eddig a dízelgyártás alapanyagát főleg a hazai növényolajipar legnagyobbjának számító brazil Bunge Zrt. németországi társvállalatainak vagy a kétszáz kilométerre lévő osztrák brucki olajütőbe szállította.

Papula Lászlótól, a Bunge Zrt. (korábban Cereol Rt.) vezérigazgatójától azt is megtudtuk, a magyarországi Bunge is csatlakozik a dízelbizniszhez, mert Martfűn egy szeptemberben befejeződő 50-60 munkahelyet teremtő, 33 millió dolláros beruházás után 20 százalékkal növelik a teljesítményüket, s ekkor már helye lesz 20-30 ezer tonnányi repcemagból az olaj kinyerésének. Azt nem árulta el, hogy a további feldolgozásra váró nyersolajat a Molnak értékesítik-e, vagy exportálják.

Energianöványek támogatása

Idén teljesen átalakult az energianövények támogatásának szabályozása. A kereskedők, integrátorok elmondták: most már Magyarországon is teljesen zárt lesz ez a rendszer (ahogy eddig a régi uniós tagállamokban), ami azt jelenti, hogy a dotációhoz csak úgy lehet hozzájutni, ha biztosított és dokumentált az energiacélú felhasználás. Soproni Horváth Lajos, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal szóvivője elmondta: a gazdálkodók már az elmúlt két évben is részesülhettek területalapú támogatásban, ha a termés átvételére és energia-előállítási célú felhasználására valamely kereskedő, felvásárló vagy feldolgozó szerződéses kötelezettséget vállalt. E támogatás további feltételeként az átvevőnek a szerződéssel lefedett terület nagyságának megfelelően hektáronkénti 60 euró biztosítékot kellett letétbe helyeznie.

Magyarország több tagállammal együtt elérte, hogy az Európai Bizottság 2007. március 13-ával megváltoztatta az energianövények támogatását is szabályozó rendeletet, amely már lehetőséget nyújt a biztosíték letételéhez kötött rendszer kiváltására is. Tagállami hatáskörben lehetett dönteni a biztosítékról, illetőleg arról, hogy milyen feltételekkel lehet részt venni a termelés szervezésében és a dízelalapanyag kereskedelmében. 2007. április 15-ig tették közzé azok listáját, akik a megfelelő átvilágítás után részt vehetnek az energianövények kereskedelmében, és a módosító rendelet hatálybalépése nyomán a hektáronként mintegy 12 ezer forintos támogatást 2007-től már nem a hazai költségvetés, hanem az EU finanszírozza.