Építési rendszerkezet
Az állattartó technológiák jelentős része földszintes-horizontális -épületmegoldásokat kíván. Az istállók fokozott szellőzési igényei, valamint az istálló és a külső tér közötti kapcsolat (pl. kifutók) szükségessége miatt általában hosszúkás épületeket célszerű építenünk.
Az ún. vázas építési mód, ami azt jelenti, hogy az épület teherhordó tartószerkezete különböz
ő anyagú (vasbeton, acél, fa) vázak pillérek, jól használhatók az állattartó épületek építésénél. A vázas építési mód biztosítja az alaprajzi szerkesztés kötetlenséget hiszen csak a pillérvázak kiosztásához kell alkalmazkodnunk -, valamint az állattartás igényeinek legjobban megfelelő külső térelhatárolás alkalmazását. A falakat a statikai állékonyságtól függetlenül utólag is megépíthetjük, ill. átalakítás során elbonthatjuk. (1. ábra).Az istállók vagy tároló csarnokok tartószerkezetei különböz
ő anyagú (vasbeton, acél, fa) vázak. A keretállások leggyakrabban 3,00 ill. 6,00 m-es távolságban állnak. Ezek között szelemenek hidalják át a keretállás-távolságot. Az épületek szélessége a keretek fesztávolságától függ, hosszát a kerettávolságok többszöröse adja.Minden fajta vázas szerkezet alkalmazásánál azonban ügyelnünk kell arra, hogy a szerkezet hossz-és keresztirányú merevségét már az építés során is biztosítsuk. Átalakításoknál, ha merevít
ő falakat szerkezeteket szükséged elbontanunk, akkor kiváltásukat meg kell oldanunk.A hosszanti irányú merevséget általában elég egy-egy széls
ő keretállásban megadni átlós irányú („andráskereszt") támasszal, vagy merev falszakasszal.Az elmúlt évtizedekben Magyarországon több fajta mez
őgazdasági hasznosításra alkalmas vázszerkezetet fejlesztettek ki. A vasbeton és fém előregyártott szerkezetek (2, 3. ábra ) mellett sikeres kísérleteket folytattak előregyártott faszerkezetű keretállások alkalmazásával is (4., 5. ábra).A tartóváz és a szelemenek anyaga el
őregyártott vasbeton. A pilléreket, a rájuk kerülő szaruzatot és szelemenrendszert az építkezés színhelyén csavarzással szerelik össze. A szarupárok szétcsúszását acél vonórúd akadályozza meg.A tartószerkezet anyaga vasbeton, a tet
őfödém 5% lejtésű. A 6,0 x 7,0 m-es váz a 60-as években terjedt el, főleg állattartó épületek számára.A tartószerkezet anyaga vasbeton. A pilléreket és a szaruzatot az építkezés helyszínén állítják össze. A szaruk könnyítettek, vasbeton rácsszerkezet
űek, szétcsúszásukat acél vonórúd akadályozza meg (2. ábra).A melegen hengerelt szabványos I - acélgerendák közvetlenül tartószerkezeti célra való alkalmazása zömök keresztmetszetüket tekintve nem gazdaságos. A gerendák hosszanti fogazatos elvágásával és magasított formában való összehegesztésével a tartók inerciája megn
ő, „takaréküreges" (hatszöges) kivágással többletanyag felhasználás nélkül. Az I tartók kedvezően nagy falvastagsága megmarad, ami a korrózióveszély szempontjából előnyös. A pillérek, gerendák változó szélességét a statikai erőjáték indokolja (3. ábra).A tartószerkezet anyaga hazai lombos fa (akácfa deszka). A tartókereteket a helyszínen csavarozzák össze, a 2,0-3,0 m hosszú 3/12 cm keresztmetszet
ű anyagból, laposacél kapcsoló elemekkel rögzítve. A hézagosan egymás mellé sorolt deszkaelemek rétegszáma a fesztávval nő a statikai számítások szerint (4. ábra).A hazai lombos fa f
űrészáru hulladékméretű deszkaanyaga is felhasználható a FATIP váz készítéséhez. Az akác deszkákból H - alakú elemeket alkotva ragasztással és szegezéssel készülnek a 2 vagy 3 csuklós váz tartókeretei, azokat pedig a helyszínen szerelik összeg. Az íves szerkezet igen kedvező tartószerkezeti erőjátékot eredményes, így az olcsó és a hulladékjellegű anyagfelhasználás is kicsi (5. ábra).Az el
őregyártott vázszerkezetek előnye, hogy a helyszínen viszonylag gyorsan felépíthetők, de különösen a vasbeton és fém anyagú szerkezetek hátránya, hogy szállításuk nehézkes és költséges, kivitelezésükhöz speciális építőgépekre van szükség.Vázszerkezet
ű épületek természetesen készülhetnek egyedi szerkezeti tervek alapján, egyedi kivitelezéssel is. A hagyományos jellegű fa pillérvázas szerkezetek különösen alkalmasak állattartás céljára (6. ábra).Az igénytelen, egyszer
ű rövid elemekből álló akác szerfás szerkezet alacsony költségű és csekély megmunkálással készül, kis energia- és élőmunka felhasználással. A szelemenek nyárfából készülnek, mely könnyebben alakítható sima felületűre, ott ahol a hullámlemezfedés felfekszik.A vázas szerkezetek mellett, az állattartásban is használatos az ún. hosszfalas építési rendszer.
A hosszfalas rendszer azt jelenti, hogy az épület terheit általában kett
ő hosszirányú fal hordja. Hosszfalas rendszert akkor érdemes használni, ha jó hőszigetelő és jó hőtartó képességű falakra van szükség. Az ilyen falazatok leggyakrabban a téglafalazatok, amelyek kisebb fesztáv esetén 25 cm, nagyobb fesztáv (kb. 6,00-8,00 m) esetén 38. cm vastagságban építve egyszintes épületeknél még teherhordásra megfelelhetnek.Az egyes állattartó épületeknél a funkcionális, speciális h
őgazdálkodási igények miatt használható a hosszfalas és a vázas építési mód együttesen. A hosszfalas építési rendszer építése esetén ügyelnünk kell arra, hogy a hosszfalakba milyen méretű és mennyi nyílást vágunk. A sűrűn egymás mellett elhelyezett ablakok, ajtók esetén előfordulhat, hogy a nyílások fölött elhelyezett kiváltók csak téglapilléreken nyugszanak, így az épület tartószerkezeti jellege megváltozik: hosszfalas rendszer helyett tulajdonképpen vázas rendszer épül. Természetesen épülhet téglapilléres épület is, csak akkor a pilléreket pillérként statikailag méreteznünk kell.Forrás: Agrárágazat
