Kisüzemekben használható keveréktakarmány-gyártó berendezések

A keveréktakarmány-gyártás berendezései, technológiái I.

Forrás: Agrárágazat

Az állatitermék-előállítás eredményességét és gazdaságosságát mivel a ráfordítások 60-80%-át a takarmányozási költségek teszik ki a feletetett keveréktakarmányok, tápok mennyisége és minősége jelentősen befolyásolja. A keveréktakarmányok minőségét pedig elsősorban a keverékeket, koncentrátumokat, premixeket előállító keverőüzemek műszaki színvonala, a technológiájuk korszerűsége határozza meg.

Rövid helyzetismertetés

Az állatitermék-előállítás eredményességét és gazdaságosságát mivel a ráfordítások 60-80%-át a takarmányozási költségek teszik ki a feletetett keveréktakarmányok, tápok mennyisége és minősége jelentősen befolyásolja. A keveréktakarmányok minőségét pedig elsősorban a keverékeket, koncentrátumokat, premixeket előállító keverőüzemek műszaki színvonala, a technológiájuk korszerűsége határozza meg.

Keveréktakarmánynak nevezzükaz állatok biológiai adottságainak megfelelő, többféle szemes és egyéb takarmány daráinak, továbbá az állattenyésztési cél eléréséhez szükséges egyéb táp és hatóanyagokat a legkedvezőbb arányban, a legkisebb adagban is egyenletes elosztásban tartalmazó keveréket.

A koncentrátum (a szemestakarmányok nélküli előkeverék) a premixen kívül a növényi és állati eredetű fehérjéket is tartalmazza. A premixek a takarmánykeverékhez szükséges mikro és makroelemeket, vitaminokat, takarmány kiegészítőket tartalmazzák.

A premixeket általában külön premixüzemek, míg a koncentrátumokat, elsősorban a nagyobb kapacitású, korszerűbb, erre is alkalmas keverőüzemek állítják elő. A gazdaságok kisebb keverőüzemei a saját egyszerű daráló-keverő berendezéssel rendelkező állattenyésztő kisgazdaságok, ezeket felhasználva saját abraktakarmányukkal keverve készítik el a szükséges keveréktakarmányokat.

Becslések szerint az évi gyártott tápmennyiségből:

- a nagy takarmánygyárak (15-25 t/h-s üzemek) 22-26%-os

- a közép- és nagyüzemek (6-14 t/h) 52-58%-os

- a kisüzemek (2-5 t/h) 15-20%-os

- a kisgazdaságok (0,3-1,5 t/h) 3-4%-os részarányt képviselnek.

A takarmánygyártás műszaki-technológiai megújításában vezető szerepet töltenek be a jelentős gazdasági erőt képviselő és kiterjedt integrációs tevékenységet folytató nagy kapacitású és forgalmazó cégek, szervezetek. Ezek a részben külföldi érdekeltségben lévő takarmánygyárak, nagyüzemek piaci részesedése várhatóan tovább nő. Ezen üzemek technológiai színvonala, különösen az utóbbi években épülteké vagy felújítottaké azonos a fejlett külföldi, ilyen jellegű létesítményekével. Gyártási struktúrájuk lehetőséget biztosít integrációs tevékenységük, kapacitásuk, kapacitáskihasználásuk bővítésére.

Ennek ellenére ma még a legnagyobb mennyiségű keveréktakarmányt a közép- és nagyüzemek keverőüzemei állítják elő. Ezek műszaki-technológiai állapota nem mindegyiküknél kielégítő, korszerűsítésük szükséges lehet.

Ezen keverőüzemek fejlesztésének alapvető szempontjai az alábbiakban foglalhatók össze:

- a biztonságos mennyiségű és minőségű alapanyagok tárolási feltételeinek megteremtése,

- a felhasználásra kerülő alapanyagok minőségének fokozott ellenőrzése,

- a fő és kiegészítő gépek műszaki színvonalának, munkaminőségének és üzembiztonságának fokozása,

- a pelletálási technológiák fokozott alkalmazása, fejlesztése,

- a technológiák rugalmassá tétele, bővítése,

- a folyékony komponensek bedolgozási lehetőségének biztosítása,

- a hőkezelési eljárások alkalmazásának szélesítése,

- különböző, az állat fajtájához és korához igazodó fizikai jellemzőjű tápok gyártási lehetőségének biztosítása,

- munka egészségügyi és környezetvédelmi szempontok kielégítése,

- az üzemirányítás, készletgazdálkodás számítógépes fejlesztése,

- a minőség-ellenőrzés fokozása a gyártás során.

Mindezek a szempontok figyelembevételét indokolja az a tény is, hogy a működő keverőüzemeink átlagos életkora meglehetősen magas, 20 év körüli. Az összes keverőüzem közül az öt évnél fiatalabbak részaránya csak 12-14%, a tíz évnél fiatalabbaké pedig csak 23-25%. Az elmaradt korszerűsítések, felújítások következtében, főleg az időseb keverőüzemeknél, az üzembiztonságuk csökkent. Ez azonban a kapacitás kihasználásuk alacsony szintje miatt nem mindig jelentkezett azonnali problémaként.

A 4-6 Mt/év tápot gyártó európai országokat összehasonlítva hazánkban a legalacsonyabb az egy üzemre vetített éves keveréktakarmány mennyiség, ami a viszonylag sok üzem és az elégtelen kapacitáskihasználás eredménye. A hazai keverőüzemek átlagos kapacitás kihasználása a jelenlegi állatállomány, ill. a gyártott keveréktakarmány mennyiségét figyelembe véve jóval elmarad az elfogadható mértéktől, ami egy műszakra vonatkoztatva csak 55-60%-os.

A tendenciákat figyelve nálunk is a korszerűsített üzemek növekvő gyártási kapacitáskihasználása és a fejlesztésben nem résztvevők csökkenő termelése, megszűnése várható.

A keverőüzemek korszerűsítéséhez, bővítéséhez ma már sok külföldi cég gépei, berendezései, és több, az átalakulási időszakot túlélő hazai cég termékei egyaránt beszerezhetők.

A kis- és közepes kapacitású keverőüzemekhez szükséges berendezések műszaki színvonalában lényeges különbség nincs a külföldi és a hazai gépek között, beruházási költségekben a hazaiak még mindig olcsóbbak.

Az országos tápgyártásnak csak 3-4%-át teszik ki a kisüzemekben működő, kisteljesítményű daráló-keverő berendezések, de jelentőségük a gazdaságok saját állatállományának keveréktakarmány ellátásánál jelenleg még igen fontos. A keverékek előállításához különböző technológiai szinten mind a hazai gyártású, mind a külföldi gyártmányú berendezések beszerezhetők. A kisüzemekben előállított végtermékek minőségéhez a nagyobb kapacitású keverőüzemek úgy járulhatnak hozzá, ha ténylegesen garantált minőségű és igényeiknek megfelelő kiszereltségű koncentrátum, vagy premix könnyű beszerezhetőségét biztosítják.

A most indított cikksorozatban a keveréktakarmány-gyártás főbb gépeiről, berendezéseiről, a fejlesztés lehetőségeiről, ill. a különböző kapacitású keverőüzemek technológiájáról kívánunk tájékoztatást adni.

Először a kisüzemekben használható daráló, keverő, ill. a kompakt (egybeépített daráló és keverő) berendezésekről, azok egyszerű, ill. korszerűbb technológiájáról szólunk.

A kisüzemekben használható berendezések ismertetése

A kisüzemi daráló-keverő berendezéseknél a recepturának megfelelő különböző szemesterményeket előzetes mérlegelés után kell a daráló garatjába juttatni, majd a darához, már a keverőtérbe kell önteni a keveréktartományhoz szükséges premixet vagy koncentrátumot.

A megfelelő idejű keverést követően a kész táp a berendezésből lezsákolható, vagy megfelelő teljesítményű anyagmozgató gép segítségével ömlesztve, különböző kialakítású készáru tárolóba szállítható. Legfontosabb technológiai elemek a bemérés, a darálás és a keverés. Ezeknek a berendezéseknek egymáshoz való kapcsolata, ill. a szemes és dercés anyag ezek közti mozgatása, valamint az alapanyagok és a végtermék anyagmozgatási módja határozza meg a daráló-keverő technológia korszerűségét.

Az alapanyagok összemérése

Az előállítani kívánt táp összetételének megfelelő szemesanyag komponenseket a darálóba juttatás előtt össze kell mérni. Legtöbb berendezésnél ehhez a művelethez külön mérőberendezést (általában 500 kg méréshatárú körszámlapos mérleget) lehet alkalmazni. A mérés legtöbbször zsákokban történik, amiből később a darálóba kell önteni a terményt. A korszerűbb berendezéseknél a mérlegelés az anyagnak a darálóba juttatásával egyidejűleg történik. Ezeknél a berendezéseknél a gép alatt három ponton elhelyezett tenzometrikus mérőelemek és egy egyszerű kijelző szerkezet segítségével lehet a kívánt mennyiségű szemesanyagot bemérni.

A darálás

A darálandó anyagot a gép elhelyezésétől, kialakításától függően többféleképpen lehet a darálóba juttatni. A legegyszerűbb, de legmunkaigényesebb a kézi betöltés. Ennek nehézsége a darálógarat méretének és magasságának függvénye. Egyes berendezéseknél a bemért anyagot egy anyagmozgató (általában szállítócsiga) garatjába öntik, ami a daráló garatjába szállítja azt. Ha a mérlegelés a gépnél megoldott, akkor a darálóba juttatás gravitációs úton, surrantással is megoldható. A fejlettebb berendezéseknél maga a daráló vákuuma szívja fel a darálandó szemesterményeket egy váltószelepen, egy kőcsapdán keresztül a vasleválasztóval ellátott szívófejeken át. Amennyiben a daráló és a keverő egybeépített, beszélünk daráló-keverő berendezésekről, vagy kompakt berendezésekről. A darálók feladata a kívánt szemcseméretű darák biztosítása. A kisüzemi daráló-keverő berendezések darálóinak többsége kalapácsos daráló, vízszintes vagy függőleges tengelyű elhelyezéssel, ahol a rotor két négyszögletes tartólemezének csúcsainál átfutó csapszegre vannak páronként a kalapácsok felfőzve. Az aprítás könnyítését szolgálják egyes kalapácsos darálóknál a törőlécek, amelyeket általában az őrlőtér felső részén helyeznek el. A kisüzemi darálóknál találkozhatunk őrlőtárcsás aprítókkal is, ahol a meghajtó villamos motor tengelyére van felfogva az őrlőtárcsa. Az ötvözött acélból készült tárcsa peremén kifelé hajló tarajokat alakítanak ki, ezek végzik a szemek aprítását. A különböző aprító elemeket egy, vagy többrészes rosta veszi körül. A rosták cserélhetők, különböző lyukátmérőjűekre. Leggyakoribbak a 3-tól 6 m-es lyukátmérőjű rosták.

A keverés

A daráló és a keverő összeépítésétől függően a dara a keverőbe gravitációs úton vagy mechanikus anyagmozgató közbeiktatásával kerül. Ez utóbbi lehet a függőleges csigás keverőknél maga a keverést végző csiga is. A keverékhez szükséges koncentrátumot vagy premixet előzetes kimérés után lehet a keverőbe juttatni, általában az erre a célra kiképzett nyíláson keresztül. A kisüzemi takarmánykeverő berendezések szakaszos üzemű függőleges, vagy diagonális csigás, ill. vízszintes tengelyű szalagcsigás rendszerűek. A függőleges csigás berendezésnél a csiga a terményt a hengeres palástú keverőtartály első részébe szállítja, ahonnan az visszahullik a keverőtartály kúpos aljába. A kúpos rész aljánál nyitott a csiga burkolócsöve és a keverendő anyag visszajut a keverőcsigába. A vízszintes szalagcsigás keverőgépeknél a keverőtérben elhelyezett különböző átmérőjű és ellentétes szállítási irányú szalagcsigák végzik a takarmány alapanyagok összekeverését. A megkevert tápot a legtöbb berendezésnél zsákolócsonkon keresztül lehet leüríteni (pl. kézi kocsiba) vagy lezsákolni. A technológiai kialakítással lehetőség van a kész anyagot utótárolókba juttatni, ahonnan az a szükséges időben és mennyiségben elszállítható. Ez utóbbi megoldás főleg ott alkalmazandó, ahol a daráló-keverőberendezés folyamatos üzemeltetése szükséges. Jelenleg több hazai és külföldi cég gyárt, ill. forgalmaz kisüzemi daráló-keverő berendezéseket, a teljesség igénye nélkül többek között az ABRAZÍV Kft. Kecskemét, a HIMEL Magyarország Kft. Baja, a Szerelő és Szolgáltató Kft. Bábolna, a TeGaVill Kft. Komló, a MAGRO Ipari, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Gödöllő, Nagy László Kalocsa, valamint a SKIOLD és a NEUERO cégek hazai forgalmazói.

A kisüzemekben használható berendezések egyidejű keverék mennyisége 300-800 kg, villamos motorteljesítmény igénye 3,0-8,0 kW (daráló + keverő). A kedvező keverék homogenitás eléréséhez vertikális keverőjű berendezéseknél 8-10 perces, diagonális keverőjű berendezéseknél 8-12 perces, horizontális elhelyezésű keverőknek 5-7 perces keverési idő szükséges öt százalékos premix, ill. koncentrátum bekeverése esetén.

A szakaszos üzemeltetésből adódóan, a kiszolgálási technológiáktól függően, ezen daráló-keverő berendezések teljesítménye 0,4-1,2 t/h közötti.

Kiegészítő berendezések

Egyes berendezéseken ampermérőt helyeztek el, amely elősegíti a daráló terhelésének helyes beállítását és figyelemmel kísérését. Főleg a külföldi és a kooperációban gyártott berendezéseknél lehetőség van a bemért anyag mennyiségének kijelzőn történő ellenőrzésére, ill. a keverési idő beállítására, aminek elteltével a keverő automatikusan leáll. Ezekhez a berendezésekhez egy kis komputer is csatlakoztatható, amelybe min. 6-10-féle recepturának megfelelő anyag összetétel beprogramozható. A technológiai folyamat elindításakor ebben az esetben a megfelelő recepturának megfelelően a különböző mért mennyiségű és fajtájú szemesterményt a daráló saját vákuuma segítségével egymás után a darálóba szívja, megdarálja, majd meghatározott ideig összekeveri és leüríti. Kívánság szerint ezt a műveletsort többször automatikusan megismétli. Ezeknél a berendezéseknél a hasonló kapacitású, de kézi kiszolgálású gépek teljesítményének 1,2-1,5-szöröse is elérhető.

A berendezések telepítése, teljesítmény jellemzői

Az egybeépített daráló-keverő berendezések telepítése és üzembe helyezése nem igényel előzetes alapozási munkálatokat, valamint előszerelt kiegészítő technológiát. Az üzembeállításhoz 15-20 m² betonozott 3,0-3,5 m magas fedett tér, ill. 6-9 kW teljesítményű 220/380 V feszültségű villamos hálózat szükséges. Természetesen a kézi munkaerő csökkentése érdekében, egyszerű technológiával a berendezés kiszolgálása bővíthető. Az egybeépített daráló-keverő berendezések teljesítménye elsősorban a daráló teljesítményétől függ. Ezt pedig, a daráló kialakításán kívül, a darálandó termények fajtája (búza, kukorica, árpa, zab stb.) ill. a darálórosták lyukmérete befolyásolja. Az egész berendezés technológiai teljesítményét ezen kívül meghatározza a receptura szerinti komponensek kimérése, a darálógaratba juttatás módja és ideje, a keverési idő, ill. a lezsákolás ideje, a leürítés ideje.

A gépi berendezések és a hozzájuk tartozó technológiák láthatóan széles választéka ma már biztosítja az igényeknek és lehetőségeknek megfelelő gépesítettség elérését a kisüzemi, saját célú keveréktakarmány gyártás területén.