A permetezési technika fejlődésének legfontosabb jellemzői a következőkben foglalhatók össze:
- a gépek méretének, teljesítményének növekedése,
- a gépek alkalmazási lehetőségének kiterjesztése,
- a szórás pontosságának és egyenletességének javítása,
- a felesleges permetfelhasználás és a környezetszennyezés csökkentése,
- a gépek kezelésének megkönnyítése, egyszerűsítése.
Az egész mezőgép iparban megfigyelhető, hogy a forgalomba kerülő gépet egyre nagyobb teljesítményűek. Ennek egyik oka, hogy a gazdaságok mérete világszerte növekszik, de jelentős szerepe van ebben annak is, hogy a gépkörök, bérmunka vállalkozások száma is növekszik. Ez a fejlődés megfigyelhető a permetezőgépeknél is. A szántóföldi gépeknél egyre nagyobb a nagyteljesítményű vontatott és magajáró gépek aránya. Gyakoriak a 3000-6000 literes tartállyal és 24-36 m széles kerettel üzemelő gépek (1. ábra), de kaphatók 15000 literes gépek és 48 m munkaszélességű keretek is. A magajáró célgépek közül hazánkban elsősorban a hidas permetezők terjedtek el, amelyek 150-300 cm hasmagasságukkal alkalmasak magas növésű szántóföldi növények, elsősorban kukorica és napraforgó állománykezelésére, deszikálására is (2. ábra).
Ezek a kultúrák ez ideig csak légi gépekkel voltak kezelhetők. A drága permetezőgépek természetesen csak nagy felületek kezelésénél használhatók gazdaságosan. Az elmúlt időszakban akadt olyan hidas permetezőgép, amely egy idényben közel 30.000 ha kezelését végezete el. A nagyteljesítményű földi permetezőgépek, ezen belül a hidas permetezők terjedését várhatóan az is elő fogja segíteni, hogy az Európai Unió 2009-től a légi permetezések betiltását vagy erőteljes korlátozását tervezi.
Kertészeti ültetvényekben, különösen a nagyobb térállású és lombozatú ültetvényekben 800-900mm átmérőjű axiálventillátorral felszerelt, 45.000-80.000m3/h légteljesítményű permetezőgépet szórószerkezetek használata került előtérbe. A légteljesítmény ezeknél lehetővé teszi a cseppek szállítását nagyobb távolságra is, képes megmozgatni a leveleket, elősegítve a penetrációt és az egyenletes csepplerakódást. Ezeken a gépeken a légteljesítmény változtatható. Ennek egyik módja a fordulatszám módosítása, amelyet rendszerint 2-4 fokozatú hajtómű tesz lehetővé, a másik lehetőség a ventilátor lapátok szögének állítása, ami általában 4-15 fokozatban vagy fokozat nélkül történhet. A legnagyobb ventillátorok általában a csonthéjasok, de különösen a dióültetvények hatékony kezeléséhez szükségesek. Az ilyen magas növésű fák kezeléséhez beszerezhetők különleges kialakítású szórószerkezettel felszerelt permetezőgépek is.
A nagy méretű vontatott szántóföldi permetezőgépek, de különösen a nagyteljesítményű ventillátorral felszerelt kertészeti permetezők alkalmazásánál feltétlenül figyelembe kell venni, hogy a működtetéshez 60-80kW teljesítményű traktor szükséges, különben a szükséges stabilitás illetve fordulatszám nem biztosítható, a potenciális teljesítmény nem használható ki.
Az alkalmazási lehetőségek kiterjesztését eredményezi, hogy egyre több gépen állítható a nyomtávolság, növelhető a szabadmagasság, a keskeny abroncsok pedig a művelő nyomos technológiánál teszik lehetővé a biztonságos kezelést.
A teljesítmények növelése mellett fontos feladat a munkaminőség javítása a szórás pontosságának és egyenletességének növelése. Az egyenletes permetezést szolgálja, hogy a szántóföldi szórószerkezeteken legfeljebb 4,5 m hosszú szakaszokat külön kell kapcsolni. Ez biztosítja a minimális nyomásesést és az egyenletes szórást a teljes szélességben, de vegyszer takarékosságot is eredményez, mert nem kell feleslegesen akkor is teljes munkaszélességben permetezni, ha erre nincs szükség, például a tábla szélén. A felesleges szakaszok ilyenkor lezárhatók, és így elkerülhető az egyes felületek kétszeri kezelése.
Jelentős fejlődést jelent, hogy az új kialakítású szórókereteken gyakran két vezeték van kiépítve, és cirkulációs rendszerben jut el a permetlé a szórófejekhez. Ez azt jelenti, hogy a szórófejeknél állandóan biztosított az üzemi nyomás, tehát a bekapcsoláskor azonnal a beállított permetlé mennyiség kerül kiszórásra. Ezáltal elkerülhető az a hiba, hogy amikor a gép megindul, a nyomás a szórófejeknél még nem megfelelő, a beállított érték csak fokozatosan alakul ki, ezért a kezelés a kezdeti szakaszon nem kielégítő. A helytelenül, kis dózissal, nem megfelelő porlasztással, és egyenletességgel kezelt felület nagysága az üzemeltetési paraméterektől (munkasebesség, üzemi nyomás, stb.) függően jelentős lehet. Vegyszeres gyomirtásnál ez a hiba különösen jól megfigyelhető, gyakori látvány, hogy az egyébként jól kezelt tábla szélén, ahol a permetezőgép megindult, gyomosodás lép fel, amely táblán befelé haladva fokozatosan megszűnik. A hiba fajlagos nagysága kisebb táblákon természetesen mindig nagyobb. A helytelenül kezelt területek további hátránya a közvetlen kár mellett, hogy újabb fertőzések kiindulását okozhatják. A védekezések eredményessége szempontjából a cirkulációs permetlérendszer tehát jelentős előnyt biztosít azáltal, hogy ezt a hibaforrást kiküszöböli.
A permetezés eredményességét döntően befolyásolja az alkalmazott szórófejek illetve fúvókák kialakítása. Hagyományos réses fúvókákkal végzett permetezésnél gyakori, hogy nagy számban keletkeznek 100 mikronnál kisebb elsodródásra hajlamos cseppek. Ezért ezekkel általában 2 m/s-nál nagyobb szélben nem lehet permetezni. Célszerű ilyenkor injektoros fúvókákat használni, amelyeknél az áramló permetlé a fúvókatest két oldalán elhelyezett furatokon át levegőt szív be. Ennek eredményeként nagyméretű cseppek képződnek, amelyek belsejében légbuborékok vannak. A cseppek így az elsodródás veszélye nélkül jutnak el a kívánt felületre, majd ott felütközve a légbuborékok hatására szétpattannak. Így a célfelületet végül megfelelő számú és méretű csepp borítja. Az injektoros fúvókákkal rendszerint 4-5 m/s sebességű szélben is biztonságosan lehet dolgozni.
A szórófejeknél az injektoros elv felhasználásával a cseppméretek változtatásának további. lehetősége is adódik. Az előzőkben ismertetett megoldásnál a levegőt a folyadék áramlása szívja be. Ezt a fúvóka típust ezért passzív injektoros fúvókának is nevezik. Lehetőség van arra is hogy a levegőt nyomással juttassuk a fúvókatestbe. Ez bonyolultabb megoldást jelent, mint az egyszerű fúvóka csere, hiszen kompresszorra, légvezetékekre és speciális szórófejekre van szükség. Ennél a rendszernél, amelyet aktív injektoros permetezésnek is neveznek, a folyadék és a levegő nyomásának változtatásával a cseppméretek még tágabb határok között változtathatók. Az aktív injektoros permetezés felhasználásával fejlesztették ki a szélarányos cseppképzési rendszert. A permetezőgépen kanalas szélsebességmérőt helyeztek el. Innen az információ számítógépbe kerül, amely a mért adatok alapján meghatározza az elsodródás elkerülésére alkalmas cseppméretet, és ennek megfelelően ad parancsot a permetlé és a levegő nyomásának beállítására.
A hatékony kezelés érdekében alapvető feladat a pontos sávcsatlakozás biztosítása is. Csak így kerülhetők el a kezeletlen és a kétszer kezelt területek. Jelenleg általában habjelző berendezések segítségével vagy művelő nyomos technológia alkalmazásával igyekszünk biztosítani a megfelelő csatlakoztatást. Erre a célra ma már a GPS rendszer is rendelkezésre áll. A műholdakról kapott jelek segítségével a traktor vezetője kielégítő pontossággal tarthatja a megfelelő irányt, de nagyobb beruházással automatikus kormányzásra is lehetőség nyílik.
Szántóföldi védekezéseknél jelentős megtakarítások érhetők el a precíziós permetezés alkalmazásával. A jelenleg alkalmazott technológiáknál a teljes felület kezelésben részesül akkor is, ha csak a tábla egyes részein jelentkezik fertőzés. A helyspecifikus kezelésnek több lehetséges megoldása van. Az egyik a gyomtérkép készítésén alapul, amelyhez felhasználható a műholdas GPS rendszer. A helymeghatározó rendszer segítségével lehetségessé válik, hogy a permetezést csak a fertőzött területeken végezzük el. A másik módszer a gyomok közvetlen érzékelését teszi lehetővé, és ennek alapján a szelektív kezelést.
Nálunk újdonságnak számít még, hogy a keret megfelelő magasságának biztosítására elektronikus rendszer ügyel. A szárnyakon ebben az esetben ultrahangos érzékelők vannak elhelyezve, amelyek a talajtól való távolságot mérik. Ennek alapján történik a szabályozás, amelynek során például, ha a keret túlságosan megközelíti a talajt, a vezérlés működésbe lép, és automatikusan megemeli a szárnyakat.
A teljesítmény, a munkaminőség, kezelés és az üzembiztosság szempontjából egyaránt előnyös, hogy a korszerű gépek alváza pneumatikus rúgózással van ellátva. A csillapított rezgések következtében kényelmesebb az üzemeltető munkája, kisebb a gép elemeinek igénybevétele, nagyobb munkasebesség alkalmazható, kisebb a szórókeret lengése és javul a kereszt- illetve hosszirányú szórásegyenletesség.
A nagyobb gépeken a szórókeret nyitása és zárása, továbbá magasságának állítása hidraulikusan, távirányítással történik. A lengések csillapítására ma már többszörös csillapító rendszereket alkalmaznak. Lejtős területen a lehetőség van arra, hogy a permetezőgép helyzetétől függetlenül a keretszárnyakat a lejtővel párhuzamosan lehessen működtetni. A lengéscsillapítás természetesen ebben a helyzetben is biztosított.
A taposási károk jelentős csökkentését eredményezheti a nyomkövető vonószerkezet, amely lehetővé teszi, hogy a munkagép mindig a traktorral azonos nyomban haladjon. Ez elsősorban a tábla végeken, a fordulókban jelent nagy előnyt.
A permetlé készítés gyakran vegyszer bekeverő berendezés segítségével történik. A növényvédő szer a göngyölegből a berendezésbe kerül, majd onnan folyadékáram mossa be. Ennek megkönnyítésére esetenként külön szórópisztoly áll rendelkezésre. A tartályban elhelyezett tisztítófej segítségével a kiürült göngyölegek ki is moshatók. A mosóvíz közvetlenül a gép permetlé tartályába kerül, és a permetlé hígítására, szolgál.
A gépeken különös figyelmet fordítanak a permetlé homogenitásának biztosítására is. A nagyobb tartályokba ezért olykor több injektort vagy keverőcsövet is beépítenek, többnyire a tartály aljára, az ülepedés megakadályozására valamint az ismételt felkeverés elősegítésére.
Ma már gyakori, hogy a működtetés és ellenőrzés illetve az üzemeltetési adatok rögzítése szabályozó berendezéssel történik, amely biztosítja a beállított fajlagos szórásmennyiség állandóságát is. Újdonságnak számít, hogy a kezelést, a legfontosabb funkciók vezérlését joy-stick teszi egyszerűvé és kényelmessé (3. ábra). Az ellenőrzést az is segíti, hogy a hagyományos hidraulikus szintjelzők helyett, amelynek leolvasása olykor nehézkes, esetenként elektronikus szintjelző is rendelkezésre áll.
A kezelést könnyíti meg a szórószerkezeten alkalmazott pneumatikus működtető rendszer. A szórófejeken szelepekkel lehet a fúvókákat működtetni. Lehetőség van arra, hogy a menet közben lehessen a működő fúvókák lezárására és a másik rendszerű fúvókák bekapcsolására. Ezzel a megoldással a technológiai változtatások időveszteség nélkül végrehajthatók.
Végül szólni kell két szolgáltatásról, amelyek ugyancsak egyszerűsítik a munkát. A külső tisztításhoz külön tömlőt helyeznek el szórópisztollyal a gépen, a szórófejek tisztításához pedig pneumatikus pisztoly áll rendelkezésre. Ez utóbbi használatával a fúvókák gyorsan és sérülés nélkül megtisztíthatók az eltömődéstől, a szennyeződésektől.
