Az osztrák almatermelőket is próbára teszi az orosz embargó, ugyanis náluk is kezd felhalmozódni a több millió tonnányi almatermés, akárcsak az unió más országaiban.
Már az osztrák almatermelőknél is jelentkeznek az orosz embargó hátrányos következményei, ugyanis legalább 500 tonna alma maradt a nyakukon, ami egyébként az orosz piacra került volna. Ausztria almatermelésének amúgy legalább nyolcvan százaléka Stájerországból való. Idén úgy néz ki, hogy legalább 180 ezer tonna alma terem ebben a tartományban. 10 ezer tonna almatermés várható Felső-Ausztriában, 9 ezer tonna Burgenlandban, 12 ezer tonna Alsó-Ausztriában, 3 ezer tonna pedig Bécsben és környékén. De nemcsak az osztrákok fogják megérezni Oroszország döntésének a súlyát, hanem az egész unió, mert idén nagyon sok alma termett.
A dél-tiroli gyümölcstermelői szövetkezet szerint összesen 12 millió tonna almát termeltek az Európai Unióban. Az unió országai közül Lengyelországban termett a legtöbb alma: 3,5 millió tonna. Mindent összevetve olyan sok lett idén az alma, hogy Dunát lehet vele rekeszteni, ezért nem ártana, ha el tudnák adni valahol, viszont ahhoz az orosz piac helyett kéne találni egy alternatív megoldást. Amíg ez nincs meg, addig egész Európa fulladozni fog az almában. Egy osztrák konzervatív napilap, a Die Presse szerint Ausztriát már most ötmillió eurós veszteség érte az orosz exporttilalom miatt.
Persze nemcsak az almafogyasztással adódhatnak problémák az orosz embargó miatt és persze nemcsak ebben az egy országban, hanem hazánkban és egész Európában is. Hermann Schultes, az osztrák mezőgazdasági kamara elnöke sürgette a sertéstermelők exporttámogatását, mert ők többnyire az orosz piacon értékesítették a termékeiket. De Andrä Rupprechter, az osztrák mezőgazdasági és környezetvédelmi miniszter a hazai termékek felvásárlását látja jó megoldásnak. Más országokban is felszólították a kórházakat, éttermeket és nagyüzemi étkezdéket a hazai termékek előnyben részesítésére.
Lengyelországban például az „Egyél egy almát Putyin ellen!” szlogennel szólítják fel az embereket a lengyel termékek felvásárlására. Viszont más országokban sem tétlenkednek ilyen téren. Az Európai Bizottság döntése szerint azokat a terményeket, amiket nem tudnak sem eladni, sem tárolni és túlkínálat van belőlük, átveszik és jótékonysági célokra használják fel, a gazdákat pedig támogatással kompenzálják. Ez többnyire az idényjellegű zöldségekre vonatkozik, mint például a paradicsom, a karfiol, a szőlő, az uborka.
Forrás: MTI
