Nyugat-Magyarországi Egyetem Erdõmérnöki Kar
Egyetem
Erdõmérnöki Kar
A KAR ALAPÍTÁSA, RÖVID TÖRTÉNETE Az Erdõmérnöki Kar õse a Selmecbányán III. Károly által 1735-ben alapított Bányatisztképzõ Iskola, melyet Mária Terézia 1762-ben akadémiai rangra emelt. Olyan nevek fémjelzik a kezdetet, mint Mikoviny Sámuel, aki a magyar tudományos kartográfia elsõ mûvelõje; N.J. Jacquin, akinek kémiai laboratóriuma volt a minta a párizsi École Politechnique felállításakor. Az Udvari Pénzverészeti Kamara 1807-ben döntött az Erdészeti Tanintézet (Forst Kabinet) létrehozásáról. Ennek vezetésével Wilkens Henrik Dávidot bízták meg, aki 1808-ban kezdte meg elõadásait. Magas színvonalú munkájának köszönhetõ, hogy a tanszéki rangú intézet 1840-ben önálló akadémiai rangra emelkedett. Az 1872. évi új tanterv tekinthetõ az önálló erdészképzés kezdetének: a korábbi egy erdész tanszék erdõrendezésre, növénytan-erdõtenyésztésre és erdészeti iparmû tanerdõ használatra vált szét. A századforduló után az új tanszabály és a négy éves tanulmányi idõ bevezetésével a korábbi Akadémia a Magyar Királyi Bányászati és Erdészeti Fõiskola nevet kapta. Az I. világháború elõtt a fõiskolának már húsz jól fölszerelt tanszéke volt. A korszak professzorai közül kiemelkedik Christopher Doppler fizikus; Feistmantel Rudolf, aki újjászervezte a császári birodalmi erdõbirtokok rendjét, és irányította az 1852. évi osztrák erdõtörvény kidolgozását; Wagner Károly, a magyar erdészeti szaknyelv megteremtõje, az elsõ magyar erdõtörvény megalkotója, a ma is kiadásra kerülõ Erdészeti Lapok alapítója; Vadas Jenõ a magyar erdészeti kísérletügy megteremtõje. 1919-ben, miután Selmecbánya a megalakuló Csehszlovákiához került, a Fõiskola Sopronba települt át. A város által fölajánlott épületegyüttes egy tíz hektáros parkban található. Az épületek 1898-ban Alpár Ignác tervei alapján Honvéd Fõreáliskolának készültek. Történelmi érdekesség, hogy döntõen a Selmecrõl befogadott hallgatók fegyveres ellenállásának köszönhetõ, hogy az 1921-es népszavazáskor Sopront nem csatolták el Magyarországtól. A Fõiskola 1931-ben megkapja a magántanári és a doktori habilitációs jogot. A két világháború között megszilárduló oktatást a II. világháború után két trauma éri. 1949-ben leválasztják, és Miskolcra telepítik a Bánya- és a Kohómérnöki Karokat; az 1956-os forradalom bukása után pedig az Egyetem oktatóinak és hallgatóinak nagy hányada emigrál. Jelentõs részük Vancouverbe (Kanada) kerül, ahol a British Columbia Egyetem Erdõmérnöki Karán létrehozzák a magyar divíziót. Az eltávozottak közül többen szereztek szaktekintélyt az USA-ban, Németországban, Svájcban és Ausztriában is. A veszteségek mellett az intézmény fejlesztésre is lehetõséget kapott. Az Erdõmérnöki Karon belül 1957-ben elindult a faipari mérnökök képzése, és a Faipari Mérnöki Kar létrehozásával 1962-ben megalakult az Erdészeti és Faipari Egyetem. 1972-tõl a Földmérési és Földrendezõi Fõiskolai Kar is csatlakozott az intézményhez. A Karon belüli fejlesztés eredményeképpen 1993-tól okleveles környezetmérnököket és vadgazda mérnököket is képzünk. Az Egyetem oktatási spektrumának szélesítése következtében 1996-tól Soproni Egyetem, 2000-tõl pedig a Nyugat-Magyarországi Egyetem keretében mûködik az Erdõmérnöki Kar. |
|
Cím:
Sopron
Ady E. u. 5.
9400
Magyarország
Telefon:
+36-99-518-207
A tavasz dalnoka: 5 érdekes tény a barátposzátáról
A barátposzáta az egyik legkülönlegesebb és legtitokzatosabb madárfaj, amely valaha létezett. Különleges képességeikkel, egyedi viselkedésükkel és ritkaságukkal kivívják az...
Tavaszi tuja mosás: 5 fontos lépés a betegségek elkerüléséhez
A tavasz beköszöntével nem csupán a természet ébred új életre, hanem a kertészek is nekilátnak a kerti munkáknak. Ilyenkor kerül sor a növények, többek között a tuják...
Ültessünk kálát tavasszal, és gyönyörködjünk benne őszig!
A kála elegáns virágaival és üde színpompájával igazi dísze lehet kertünknek. A kertészek kedvence nemcsak látványos virágai miatt, de gondozása is viszonylag egyszerű....
Honnan tudhatom, ha elfagyott a gyümölcsfám?
Március vége felé járva hajlamosak vagyunk elfelejteni, hogy a tavasz nem egyenlő a tél végleges befejeztével. A nappalok melegek és napsütésesek, de az éjszakák és a hajnalok...
Így szaporíthatod a leandert akár egyetlen ágról is
A leandert nagyon sok olvasónk szereti, és ezen én nem csodálkozom, hiszen nagyon szép, én magam is nagyon szeretem, még ha már kertjében is látom, mindig megcsodálom. Épp egy...
Ezzel a trükkel a levendulád jobban fog illatozni, mint valaha
A levendula a mediterrán vidékek ikonikus növénye, melyet nemcsak gyönyörű lila virágairól, de bódító illatáról is ismerünk. Akár a kertben díszeleg, akár szárítva...
Ezért nem érdemes nyuszit venni húsvétra a gyerekeknek
Bár egy húsvéti nyuszi aranyos és vonzó ajándék lehet gyerekeknek, fontos megfontolni néhány szempontot, mielőtt döntést hoznál. Most csupán néhány okot mutatunk, amiért...
Készítsd el az olaszok húsvéti kalácsát, a colombat!
A húsvét a megújulás, a tavasz és a család ünnepe. Ilyenkor a finom falatok sem hiányozhatnak az asztalról. Miért ne próbálnánk ki idén az olaszok húsvéti specialitását, a...
Húsvétra is tökéletes: Spenótos-tojásos pite RECEPT
Ha valami igazán húsvéti és egyben különleges tojásos ételt szeretnél, akkor ajánlom a spenótos-tojásos pite receptjét. Ez az étel elegánsan mutat az ünnepi asztalon, és a...
5 millió Forintos bírságot is kaphat, aki nem írtja ki a parlagfüvet 2024-ben
A parlagfű nem csupán kellemetlen allergiás tüneteket okoz, de komoly anyagi következményekkel is járhat a tulajdonosok számára, akik nem gondoskodnak a növény irtásáról....
Közösségi összefogással újul meg a Budai Arborétum
Az egykori Kertészeti Egyetem gyűjteményes kertjében megkezdődött az az önkéntességen alapuló felújítási program, amelynek célja a MATE budai kampuszának otthont adó...
5 tipp a kora tavaszi vetések sikeréhez
A tavasz beköszönte a kertészek számára a vetés szezonját jelenti. A korai vetések kihasználják a hűvösebb időjárást és a nedves talajt, ami elősegíti a magok...