A napraforgó termesztése hazánkban 80 évre tekint vissza. Vetésterülete az utóbbi két évben 500 000 hektár körül van.

Napraforgó termesztésünk helyzete 2005-ben

Sűrű János
Youtube logo

IRATKOZZ FEL

CSATORNÁNKRA

A napraforgó termesztése hazánkban 80 évre tekint vissza. Vetésterülete az utóbbi két évben 500 000 hektár körül van. Az Agro Bölcske Rt.-ben évente 250–300 hektáron termesztjük. Jövedelmezôsége húsz év átlagában az élen jár. A részvénytársaság, illetve annak jogelôdje 1976 óta foglalkozik a napraforgóval. Abban az évben a Vnimk már 2,5 tonna/hektár termésátlagot adott. Ez a hibrid már megmutatta, hogy körzetünk tud eredményesen napraforgót termelni, ezt az országos elsô helyezés, illetve az OMÉK-nagydíj is igazolt.
Napraforgó termesztésünk helyzete 2005-ben, Növényvédelem

A napraforgó növénytermelésünk hármas fogatába (gabonafélék, kukorica, napraforgó), a GOF növények közé kiválóan beilleszkedik. Különös elôvetemény-igénye nincs, és szinte minden növény jól vethetô utána.
Felhasználása széles körû, így étkezési, ipari, kozmetikai és takarmányozási célra szolgál. Különösen megnô a jelentôsége a környezetgazdálkodási uniós pályázatok életbelépésével.
Termesztésekor célszerû betartani az 5 éves váltást. Sajnos a nagy táblák felaprózódásával és a bérelt területek folyamatos mozgásával ez egyre nehezebb. Tudjuk, hogy a kórokozók leküzdésének fontos eleme lenne az 5 éves vetésforgó.
Kényszerhelyzetben a több éves kísérlet bebizonyította, hogy önmaga után is vethetô egyszer, nincs hozamkiesés, nem nagyobb a betegségek
fellépésének veszélye.

A napraforgó jövedelmezôsége

Volt olyan idôszak, szinte évtizedeken át, hogy a napraforgó folyamatosan a legjövedelmezôbb növény volt. Nyereségszintje jelenleg némileg ingadozik, az árnak és a termésnek megfelelôen.
2003–2004-ben 60 000 Ft/tonna az ár. 2005-ben 50 000 Ft van kialakulóban tonnánként. Más növényt nem is tudunk termeszteni helyette, amikor az állatlétszám csökkenésével nincs igény a takarmánynövényekre. Célunk jó termesztéstechnológiával, kiváló fajtákkal, eredményes növényvédelemmel a maximális hozamot elérni.
A termést sokszor már akkor értékesítjük, amikor még el sem vetettük a napraforgót. Nem egyszerû „ráérezni” az optimális árra. 2004 áprilisában 60 000 Ft/tonna, októberben a betakarításkor 43 000 Ft/tonna volt ugyanannak a napraforgónak az ára.
A jó eladáshoz már elôre – februárban – meg kell becsülni a termésátlagot. Láthatjuk, hogy ezek alapján nem könnyû a termesztônek.

A napraforgó termesztése

A vetésszerkezetbe jól beilleszthetô. Termesztése teljesen gépesített. Nem igényel külön gépi beruházást. Gépsora megegyezik az ôszi búzáéval és a kukoricáéval. Betakarítása a búza és a kukorica közé esik, ezért javul a gépi eszközök kihasználtsága.
Gondos talaj-elôkészítést igényel. Gabona után tudunk a legjobb talajt készíteni, különösen akkor, ha még betakarítás után altalajlazítást végzünk. Kukorica után (2004-es év) nehezebb jó minôségû talajt készíteni.
Az ôszi szántást alapmûtrágyázással érdemes elvégezni. Az alapmûtrágya legalább 60 kg/ha foszfor, 60 kg/ha kálium legyen.
Tavasszal simítóval indulunk, ami a talajegyenetlenségeket jól megszünteti. Van gyomirtó, valamint talajnedvesség-megôrzô hatása is.
Ezt követi a szántáselmunkálás (késes kombinátor pálcás hengerrel). Rosszabb, szármaradványos talajokon egy vagy két soron tárcsázunk.
Az utolsó mûvelet elôtt kiszórjuk a nitrogénalapmûtrágyát is. Talaj-elôkészítéskor kertszerû magágyat kell készíteni, hiszen egyenletes vetést és megfelelô vetésmélységet csak így tudunk elérni.

Tápanyagellátás

Ôsszel célszerû a szántás elôtt 60–60 kg/ha foszfor-káliumtartalmú alapmûtrágya-hatóanyagot kiszórni. Tavasszal 70 kg/ha nitrogénmûtrágya-hatóanyagot adunk folyékony mûtrágya formájában. A napraforgónak elég nagy a szártömege, ezért nem célszerû a nitrogént lecsökkenteni.

Vetés – elôvetemény

Elôveteményben nem válogat, jó ha egyenletesen és legalább 4–5 cm mélységbe vetünk. Részvénytársaságunk Kuhn Maxima 12 soros vetôgéppel vet, ami egyben a talajfertôtlenítô granulátumot is kiadagolja a sorokba. A vetett tôszám 56 000, ebbôl 48 000–50 000 a betakarított tô.
A fajtákból az évenként megismételt fajtakísérlet legjobb eredményt elért hibridjeit termesztjük.
Az egyes hibridek termesztésekor figyelembe vesszük a kórokozókkal szembeni rezisztenciát. Viszonylag korán, már április elején elkezdünk vetni, hiszen a vetôgéppel még ebben a hónapban 600 hektár kukoricát is el kell vetnünk. A vetéssel egy menetben a talajt fertôtlenítjük a napraforgó fiatalkori kártevôinek leküzdésére.

A napraforgó gyomirtása

A gyomirtást vetés után, kelés elôtt végezzük. Általában több kombinációt használunk, így 2005-ben például
– S metolaklór (Dual Gold 960 EC) és Flumioxazin (Pledge 50 WP)
– Oxifluorfen (Goal 2 E) és Flufenacet (Tiara 60 WG)
– Fluorkloridon (Racer) és S metolaklór (Dual Gold 960 EC) szereket alkalmaztuk.
Ebben az évjáratban az Oxifluorfen (Goal 2 E) és Flufenacet (Tiara 60 WG) volt a legjobb.
A legfontosabb gyomok, amelyek elôfordulnak tábláinkon: Datura stramonium, Ambrosia artemisiilfolia, Chenopodium album, Cirsium arvense, Setaria viridis, Sorghum halepense.
Állományban az egyszikû gyomok ellen Agil 100 EC-t, valamint Focus Ultrát használunk.
2003-ban jól bevált a Pledge 50 WG 0,08 kg/hektáros dózisban négy-öt leveles napraforgókorban. Minden évben alkalmazunk sorkultivátort.
Elôvettük a töltögetô kapát is. Ott, ahol a gyomirtással gond van, töltögetünk, így az állományzáródásig gyommentesen tudjuk tartani talajainkat.

Kártevôk elleni védelem

A vetéssel egy menetben Force 10 CS 0,4 l/hektáros dózisával a napraforgó fiatalkori kártevôi ellen védekezünk. Megvédjük a drótférgek, pajorok és áldrótférgek károsításától. Jelentôs kártevôje lehet a kelô napraforgónak a barkó. Regent 80 WG 25 g/hektár dózisban védekezünk ellene. A zöld növényi részeken a levéltetvek ellen Karate Zeon 5 CS (2,5 WG)-t és Actara 25 WG-t használunk.
A napraforgó kórokozói és az ellenük való védekezés
A legjelentôsebb kórokozók a napraforgótermesztésben:
– peronoszpóra (Plasmopara halstedii)
– szürkepenészes tányérrothadás (Botrytis cinerea)
– fehérpenészes szár- és tányérrothadás (Sclerotinia sclerotiorum)
– levél- és növényszáradás (Diaporthe helianthi)
A gombás betegségek ellen a legjobb az osztott védekezés, célszerû az elsô védekezést akkor végrehajtani, amikor a napraforgó-állományba szántóföldi géppel még be lehet menni.

A második védekezést a napraforgó citromérésében célszerû elvégezni. A napraforgó-termesztôknek számolniuk kell a jövedelmezôséggel, és a védekezéseket 2 tonna/hektár átlagtermés feletti területeken célszerû kivitelezni, ez alatt a védekezés nem térül meg.

Betakarítás elôtti állományszárítás

Bebizonyosodott, hogy a napraforgóban a leggyorsabb száradást, valamint a kórokozók támadásának azonnali leállítását deszikkálással lehet a legeredményesebben megoldani. Jó hatású
a Reglone Air 1,5 l/hektáros dózisban. A deszikkálást 20% körüli nedvességtartalom esetén végezzük el, ha lehet légi úton.

Betakarítás

A napraforgó betakarítását 10% körüli nedvességtartalomnál kezdjük el, ami az állományszárítást követô 8 napra történik. A betakarítás New Holland gépekkel NA adapterekkel felszerelve végezzük.
A tárolást ömlesztve, 7–8%-os nedvességtartalomra leszállítva végezzük, 4–5 méter magasan a tárolókban.

Sûrû János
Agro Bölcske Rt.

Növényvédelem 41 (7), 2005

Forrás: Növényvédelem

Ha tetszett ez a cikk, oszd meg ismerőseiddel, kattints ide:

MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS


Tovább a Lexikonhoz

dajkatehén

a húshasznosítású tehéntartásban a borjakat szoptatva nevelik fel (—>borjúnevelés).... Tovább

ellés jelei

elsősorban a medence környéki szövetekben kialakuló —> vizenyős beszűrődésből... Tovább

Tovább a lexikonra