Moldáviai borok reexportja Oroszországba

Moldáviai borok reexportja Oroszországba

Forrás: www.fvm.hu

Moszkva, 2007. május 31. A FÁK-országok vezetőinek május 25-i, jaltai tanácskozásán Vlagyimir Szidorszkij fehérorosz miniszterelnök elvben megállapodott Vaszilij Tarlevu moldáv kormányfővel arról, hogy a közeljövőben Fehéroroszország kész növelni a moldáv gyártású borok importját.

Az elvi megállapodás kizárólag moldáv alapanyagokból készített, és közvetítők nélkül exportált borokra vonatkozik. A moldáv exportőrök egyébként ma is jelentős pozíciót foglalnak el a fehérorosz piacon, 2006-ban például 36 millió USD értékben szállítottak bort, aminek valamivel több mint a fele volt palackos kiszerelésű.
 
A bejelentés ezzel együtt rendkívül fontos a moldáv borágazat számára, mivel az orosz borembargó az eltelt csaknem másfél év alatt komoly károkat okozott a termelőknek. Az orosz Fogyasztóvédelmi Szolgálat még egy 2006 márciusában hozott határozatával függesztette fel a Moldovából és Grúziából származó borok, majd később a konyak értékesítését. 2006 novemberében, a FÁK-vezetők minszki találkozóján ugyan elvi egyezség jött létre az orosz és a moldáv elnök között a szállítások újbóli beindításáról, de a tilalmat azóta sem oldották fel.
 
A szakértők szerint nem várható, hogy a moldáv exportőrök teljesen vissza tudják nyerni korábbi, orosz piaci pozícióikat, vagyis a borok terén elért csaknem 40%-os részesedésüket, és a szállítások engedélyezése után is legalább 2-3 évre lesz szükségük arra, hogy valamennyire beépüljenek a piacra. Ennek oka az, hogy egyrészt a felvevőpiacon megjelentek, illetve jelentősen megerősödtek a konkurensek, másrészt pedig a moldáv borok egészségkárosító tulajdonságairól szóló, több mint egy éven keresztül tartó ellenreklám hatásait nagyon nehéz lesz közömbösíteni.
 
A Fehéroroszországba irányuló moldáv szállítások növelése azt is jelentheti, hogy tömeges reexport indul meg, elsősorban az orosz piacra. A reexport esélyeit tovább növeli, hogy a két ország között nincsenek vámhatárok. Ennek a valós veszélyét mutatja, hogy az orosz tiszti főorvos, Gennagyij Onyiscsenko már 2006-ban is többször sérelmezte, hogy a betiltott borok harmadik országokból, elsősorban Ukrajnából és Azerbajdzsánból érkeznek Oroszországba. Az egyik legnagyobb szállító, a beregovói borgazdaság termékeit 2006 novemberében be is tiltották.
 
A helyzet rendeződését, és a szürke import mérséklését a szakértők attól várják, hogy az orosz hatóságok feloldják a moldáv árukat sújtó tilalmat, ezzel a lépéssel újból a valódi piaci viszonyok dönthetnék el, hogy mely termékek, milyen volumenben versenyképesek az egyre igényesebb orosz piacon.
 
Az embargó bevezetése óta eltel időszakban az olcsó moldáv (és grúz) borokkal egyébként főleg két ország szállítói tudtak konkurálni, Argentína és Bulgária. Mindkét ország jelentősen növelte piaci részesedését, elsősorban az olcsó asztali borok szegmensében. Ennek megfelelően a tavaly márciusban keletkezett piaci rést az importőrök közül mindenekelőtt az argentin és a bolgár szállítók tudták kihasználni.
 
A felmérések szerint egyébiránt az orosz borfogyasztáson belül még mindig meghatározóak, bár csökkenő részesedést mutatnak a külföldről importált (jellemzően: Moldávia, Grúzia, Bulgária) boralapanyag felhasználásával, de Oroszországban előállított borok (2005-ben 79%-os részarány).