A mangófa (Mangifera indica) a szömörcefélék (Anacardiaceae) családjába tartozik. A mangófa önbeporzó, több fajtája létezik. Származási helyét a szakirodalom Indiában jelöli, amelyre a botanikai neve is utal. Több mint 4000 éve termesztik. Távoli rokona a kesudiónak és a pisztáciának.

Kelet-Indiából a buddhisták közvetítésével jutott Kelet-Ázsiába, majd Malajziába. Innen a portugáloknak és perzsáknak köszönhető továbbterjedése. Ma már a trópusokon és a szubtrópusi övezetekben gyakoriak a mangóerdők, régen viszont csak a kiváltságosok birtokán volt mangóerdő. A mangó alakja tojásdad vagy vesealakú, héja zöldes pirosas árnyalatú, de színe a sárgáig változik. Maga a gyümölcs húsa narancssárga színű, íze és állaga az őszibarackéhoz hasonlít.

A gyümölcsnek egy darab nagyméretű, lapos magja van, amelyet rostos szőrök borítanak.

A mangófa akár húsz méterre is megnő, és az ültetéstől számított negyedik - hatodik évben fordulnak termőre. Nagy terjedelmű gyökérrendszere mélyre hatol a talajba. Levele fiatalon vörös, később sötétzöld, virágzata sárgás-vöröses és az ágvégeken bugában fejlődnek. Hosszú virágzatán ezer-hatezer halvány rózsaszín virág fejlődik. Egy ágon akár több gyümölcs is terem. Akkor ígérkezik jónak a termés, ha meleg és száraz időszakban érhet a gyümölcs. A mérete a fajtától függ, de szilvától a dinnyeméretig váltakozik.
A mangó nagy exportőrei Közép- és Dél Afrika, Ázsia, Latin-Amerika és Izrael.

Miért jó a mangó?

A mangó nem csupán kellemes ízű vitamin- és ásványi anyag forrás, hanem enzime gyomorvédő hatású A mangó gyümölcshúsának tápértékét nagy szénhidrát tartalma adja. Vitaminok közül megtalálható benne az A-provitamin, B1, B2 és az E vitamin is. Ásványi anyagokban is rendkívül gazdag, hiszen foszfort és kálciumot ugyan úgy tartalmaz, mint nátriumot, magnéziumot vagy vasat. Béta karotin tartalma miatt pedig kiváló káliumforrás. Rosttartalma segíti az emésztést, és a kutatások szerint jótékony hatással van a szívre, valamint csökkenti a vér koleszterin szintjét. A mangó 100g gyümölcshúsában 245kJ/59kcal / energia van.

Hogyan fogyasszuk a mangót?

A mangóhoz hozzájuthatunk nyers vagy konzerv formában. A mangó teljes érettségben kissé megpuhul, ekkor a legízletesebb, de túlérett állapotban íze kissé émelyítővé válik.
Ha nyersen és frissen vásároljuk, akkor mosás után hámozzuk meg és vegyük ki a magját. Ezt követően feldarabolhatjuk a kívánt formában és méretben. A gyümölcs húsa kiválóan illeszkedik a rákételekhez, sonkához és a lazachoz egyaránt.
Van, aki a kettévágott gyümölcsbe likőrt önt, és lehűtve fogyasztja, de jó bóléhoz vagy gyümölcssalátához, fagylalthoz is, továbbá finom kompót és lekvár készíthető belőle.
Indiában sok háztartásban csatnit készítenek belőle, ami egy hindu eredetű fűszer-mártás.

Tippek - tanácsok

Vásárláskor érdemes a nem teljesen puha gyümölcsöt választanunk, mert ha szobahőmérsékleten tartjuk, akkor néhány nap alatt megérik.
Érett állapotban 1-2 napig eláll a hűtőszekrényben.
Megkísérelhetjük a mangó csonthéjas magjának csíráztatását. Előtte azonban a friss magról le kell kaparni a magszőrökre tapadt gyümölcshúst, majd megmosva néhány napig érdemes száradni hagyni.
Ezt követően ültessük el púpos részével felfelé, laza szerkezetű talajba, és lehetőség szerint olyan helyre tegyük, ahol alulról meleg éri.

Érdekesség a mangóról

A mangó neve a tamil "mankay" szóból ered, amit a portugál kereskedők "manga"-ként fordítottak le.
Mivel a mangó Ázsia egyes országaiban a szerelem szimbóluma, sok helyen az esküvői szertartásokon is megtalálható, így kívánják a bőséges gyermekáldást "elősegíteni".
A mangófa levele mérgező, ezért fogyasztása tilos, az elégetett levelek füstje pedig szem és tüdőirritációt okozhat.