Márton nap

Márton nap

Márton nap, lúd, újbor , mi köti össze ezeket a látszólag teljesen különböző fogalmakat? Szent Márton Gallia nemzeti szentje, Pannóniában Sabaria városában született 316-ban vagy 317-ben. A középkor legnépszerübb szentje volt, kultusza hazánkban is virágzott. Emlékét helységnevek, imák és oltárképek egyaránt őrzik.

A krónikák szerint Szent Márton napja a fizetés, tisztújítás, jobbágytartozás leróvásának napja volt. Az erdélyi pásztorok e-napon kérték járandóságukat. Sorra járták a házakat, köszöntőt mondtak, nyírfavesszőt ajándékoztak a gazdának, aki megőrizte és tavasszal az állatok kihajtására használta. A régiek a Márton napi időjárásból következtettek a télre, mondván: Ha Márton fehér lovon jön enyhe tél, ha barnán, kemény tél várható. Sokfelé azt tartják a Márton napi a márciusi időjárást mutatja. Dologtiltó nap volt. Tilos volt mosni, teregetni, mert ez a jószág pusztulását okozta volna. Sok helyen rendztek Márton napi bálakat, vásárokat. Hogyan is került kapcsolatba a mai Szombathelyen született tours-i püspök a ludakkal? A legenda szerint úgy, mikor hírét vette, hogy püspöknek szemelték ki, az érte jövő küldöttek elől nagy alázatosságában a ludak óljába bújt. A szárnyasok azonban gágogásukkal, szárnyuk verdesésével óriási zajt csaptak, s miként egykor az éjnek idején a Rómára törő barbárokat-ezúttal Márton rejtekhelyét árulták el. De nem emiatt faljuk fel őket, hanem mert a tavaszi kisliba erre az időre érte el a vágósulyt és lehetett tömni is. A néphit szerint a lúd mellecsontjából meglehet jósolni, a következő hónapok időjárását, ha a liba csontja fehér, hosszú, havas, hideg telünk lesz, ha barna, csak amolyan fekete karácsonyos, locspocsos időre számíthatunk. Elődeink úgy tartották, aki Márton napján libát nem eszik, egész évben éhezik. Dobos C. József 1881-ben megjelent szakácskönyve szerint a lúd gazdasági szempontból tekintve a legszükségesebb háziállatokhoz tartozik, mert nemcsak a húsa hasznos, de zsírja finom ízénél fogva sokkal értékesebb a sertésénél, tolla pedig majdnem nélkülözhetetlen. Ami a máját illeti-az a legkényesebb inyencek által is méltányoltatik. Márton az újbor bírája, tartja a hiedelem, azaz ilyenkor már iható az újbor. A francia „beaujolois”mintájára nálunk is egyre több borász jelentkezik primőr borokkal. A közmondás szerint ”Ha lúd legyen kövér” valamint jobb egy lúdnyak száz tyúknyaknál. Ennek szellemében most libatort ülünk, azaz libacombot-mellet, töltött libanyakat és libamájat sütünk.

Márton-napra mindenütt liba dukál

Egyre több étterem rendez ilyenkor egész liba-heteket. Személy szerint én is meglátogattam kedvenc éttermemet, mely Gödöllőn taláható. A Márton-napi ajánlatból előételnek Libalevest maceszgombóccal, főételnek pedig a Ropogósra sütött libamellet túros galuskával és pirított savanyú káposztával választottam. Mondanom sem kell, egyikben sem csalódtam. Sajnos a csontját elfelejtettem megnézni, de legközelebb bepótolom, ami nem jövőre lesz, mert ezen a héten még mindenki megkósolhatja a gödöllői Kastélykert étteremben, a Művelődési Központ mellett. Egy kis ízelítő ajánlatukból:

Márton-napi libanapok

• Libatepertő
• Libaleves  maceszgombóccal
• Liba mája ahogyan mi szeretjük
• Töltött libanyak  sólettel vagy lencsefőzelékkel
• Libacomb  hagymás tört burgonyával és párolt káposztával
• Ropogós libamell  túros galuskával és pirított savanyú káposztával
• Gesztenyepüré
• Rakott palacsinta

Igérem, senki sem fog csalódni az ételekben, melyhez társul a személyzet vendégszeretete!