MAK Országos Küldöttgyűlés, magyar gazdálkodók, Gyurcsány Ferenc miniszterelnök, Magyar Agrárkamara Országos Küldöttgyűlés, nemzeti vagyon , földkérdés, agrárágazat, földvásárlási moratórium, környeze

MAK Országos Küldöttgyűlés

Forrás: FVM

A kormány földügyi kérdésekben a magyar gazdálkodók érdekeit képviseli. Magyarországon a földkérdést nyugodtan és körültekintően kell megoldani - hangoztatta Gyurcsány Ferenc miniszterelnök csütörtökön Budapesten a Magyar Agrárkamara Országos Küldöttgyűlésén.

A miniszterelnök aláhúzta: a föld Magyarországon több mint a nemzeti vagyon része és több mint termelőerő, a nemzeti kultúra egyik tartópillére. A földkérdés Magyarországon érzelmi kérdés is, ezért a föld nem tűri a nyers politikát.
 
Ne legyen senkinek kétsége afelől, hogy a magyar kormány földügyi kérdésekben a magyar gazdálkodók érdekeit képviseli Brüsszelben és nem Brüsszel érdekeit Magyarországon - hangsúlyozta a miniszterelnök.
 
Utalt arra is, hogy a mezőgazdaságban megteremtett nyugalom fenntartása és az ágazat fejlődése érdekében kevesebb pártpolitikára, önzésre és sokkal több partnerségre, együttműködésre és szakmapolitikára van szükség.
 
A miniszterelnök hangsúlyozta: a magyar mezőgazdaságnak jelenleg nincs "egyetlen hangja" azaz többféle érdek jelenik meg az agrárágazatban. Ez tapasztalható az érdekképviseletek tanácskozásain is. Gyurcsány Ferenc szerint a földkérdésben is ezt a sokszínűséget kell úgy összeegyeztetni, hogy az a magyar gazdálkodók érdekeit szolgálja.
 
A kormányfő egy felvetésre reagálva azt mondta: nem tartja kizártnak, hogy a magyar kormány kezdeményezi Brüsszelnél a külföldiek földvásárlási moratóriumának 3 éves meghosszabbítását 2014-ig. Hozzátette ugyanakkor nincs semmiféle garancia arra, hogy ezt Brüsszelben el is fogadják.
 
Gyurcsány Ferenc úgy vélekedett, hogy a földtulajdonosoknak növelniük kell tudásukat ahhoz, hogy versenyképesek legyenek az Európai Unió 480 millió fős piacán. Megemlítette: a tudás fokozásának egyik mércéje lehet, hogy a számítástechnikai eszközök használatát megtanulják a gazdálkodók. Jelenleg ugyanis 70 százalékuknak nincs számítástechnikai alapképzettsége sem.
 
Gyurcsány Ferenc megfogalmazása szerint az agrár környezetgazdálkodás területén Magyarországnak nem kell pápábbnak lennie a pápánál. Vagyis csak olyan szabályokat kell alkalmazni, amit az unió valójában megkövetel. Ezért felhívta a jelenlévők figyelmét, főként az agrárkamarai vezetőkét, hogy érdekeiket megfelelő szaktudással alátámasztva érvényesítsék. Ez a miniszterelnök szerint lehetséges lesz a környezetvédelmi tárca új vezetőjénél.
 
A miniszterelnök jelenlétében aláírták a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium, valamint a Magyar Agrárkamara együttműködési megállapodását. A megállapodás célja, hogy a magyar agrárgazdaságban az uniós csatlakozást követően is érvényesüljenek a nemzeti érdekek.
 
Emellett cél a köztestület és az államigazgatás közötti feladatmegosztás, az állam gazdasági szerepének csökkentése, továbbá az agrárágazat deregulációja, valamint az unió közös agrárpolitikájának és a Új Magyarország Vidékfejlesztési Programnak az összehangolása.
 
Csikai Miklós, a Magyar Agrárkamara elnöke bevezető előadásában arról beszélt, hogy az elmúlt másfél évtized alatt mintegy 1 millió tonnával csökkent a magyar állattenyésztés hústermelése, továbbá mintegy 1 milliárd literrel csökkent a tejtermelés, és mintegy 4 millió tonnával esett vissza a takarmánygabona-termesztés.
 
Az elnök szerint ezért helyre kell állítani a növénytermesztés és az állattenyésztés egyensúlyát. Továbbá tisztázni kell annak a 600-650 ezer családi gazdaságnak a további sorsát, amelyek termelése jelenleg nem korszerű, és csak elvétve állítanak elő piacképes terméket.
 
Az agrárkamarai vezető megelégedéssel szólt arról, hogy az elkövetkező 7 évben a fejlesztési pénzek 47 százaléka az agrárgazdaság modernizációját szolgálja.
 
Gráf József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter az elmúlt napokban tapasztalt fagykárokkal kapcsolatban jelezte, hogy a termelők kiesett jövedelmét valószínűleg nem lehet pótolni, az agrárkormányzat csak a túlélés lehetőségét tudja biztosítani a termelők számára.
 
Az agrártárca vezetője megismételte, hogy az elkövetkező 7 évben mintegy 20 százalékkal, a következő 10 évben pedig mintegy 30 százalékkal kívánják növelni az agrárágazat teljesítményét. A rendelkezésre álló fejlesztési források 65-70 százalékát a jelenlegi uniós költségvetési időszakban az állattenyésztés fejlesztésére fordítják majd.