Enyhítik a madárinfluenza miatti korlátozásokat

Forrás: Magyarország.hu

Megfigyelési körzetté "enyhültek" a Bács-Kiskun megyében madárinfluenza miatt elrendelt védőkörzetek. Ha a hónap végéig nem észlelnek újabb megbetegedéseket, újraindulhat a gazdálkodás az érintett telepeken. Az ágazat eddigi kára eléri a 18 milliárd forintot.

Újabb madárinfluenza-eset július 12. óta nem fordult elő Magyarországon, ezért Süth Miklós országos főállatorvos bejelentette, hogy az EU Bizottságának 2006/416/EK határozatában foglaltak szerint csütörtöktől enyhítik az állategészségügyi korlátozásokat. 

 
A főállatorvos csütörtöki sajtótájékoztatóján elmondta: ez azt jelenti, hogy a madárinfluenza által érintett területeken a 3 kilométeres védőkörzetet úgynevezett megfigyelési körzetté alakítják. Amennyiben a megfigyelési körzetben újabb madárinfluenza-gyanús esetről nem érkezik bejelentés, a védőkörzetté való átminősítéstől számítva a 9. napon a korlátozásokat fel lehet oldani. 

Az újraindításra még várni kell 

A megfigyelési körzetben található telepek újraindítására előreláthatólag augusztus 31-e után nyílik lehetőség, ha nem jelentenek újabb madárinfluenzás eseteket. 

 
A Bács-Kiskun Megyei Állategészségügyi és Élelmiszerellenőrző Állomás igazgató főállatorvosa Kiskunmajsán, Szankon, Jász-Szentlászlón, Petőfiszálláson, Pálmonostorán és Kiskunfélegyházán rendelte el a védőkörzet megfigyelési körzetté minősítését. 
Az országos főállatorvos felhívta a figyelmet arra, hogy a madárinfluenza jelenlétével Európában hosszabb távon számolni kell. Ezért a víziszárnyasokat csak azokon az állattartó telepeken lehet majd újratelepíteni, ahol az eddiginél szigorúbb állategészségügyi előírásokat betartják. Példaként említette a védőháló alkalmazását a telepeken. 

Feloldhatják a korlátozásokat 

Reményét fejezte ki ugyanakkor, hogy amennyiben Magyarország ismét madárinfluenza mentesnek lesz tekinthető, úgy a harmadik országokban a magyar árukkal szemben elrendelt korlátozásokat is feloldják. 
Süth Miklós elmondta: a járványügyi kényszerintézkedések miatt 946 ezer szárnyast öltek le, ezek közül 178 ezret úgynevezett zártvágásban semmisítettek meg.

 
Az állategészségügyi hatóságok által okozott direkt kár összege 847,8 millió forint volt. A kárt szenvedett állattartók 87 százalékának már kiutalták a kártalanítás összegét. 

 
Dékány András, az agrártárca sajtófőnöke közölte: a közvetett károk részleges enyhítésére 2,5 milliárd forint áll rendelkezésre. Ebből az összegből a károsultak pályázat útján kaphatnak pénzügyi segítséget. A kárenyhítést szolgáló pályázatot a minisztérium rövidesen megjelenteti. 
Az összeg felét az uniótól kaptuk 

A szóvivő hozzátette: főleg azok pályázhatnak majd sikerrel, akik önkorlátozást is vállalnak. Dékány András példaként említette, hogy a tojópárok telepítését elhalasztják, illetve lemondanak róla. A szóvivő megjegyezte, hogy a 2,5 milliárd forintos forrás felét az EU finanszírozza. 

 
Süth Miklós jelezte: a magyar állategészségügy az agrárkormányzattól a múlt évben mintegy 2 milliárd forintot kapott a madárinfluenza elleni védekezésre. Ebből az összegből BognárLajos országos főállatorvos-helyettes szerint eddig mintegy 1,2 milliárd forintot használtak fel. 

 
Földi Péter, a Baromfi Terméktanács titkára közölte: a madárinfluenza miatti állategészségügyi intézkedések több 10 ezer termelőt, elsősorban őstermelőket érintettek. Az ágazat kára - beleszámítva az árveszteséget is - mintegy 18 milliárd forintra rúg. A madárinfluenza miatt az ágazatban mintegy 20 százalékos átlagos árcsökkenés következett be. 

További áremelés is lehet 

Földi Péter elmondta: legalább 25 százalék körüli áremelést tartanak szükségesnek annak érdekében, hogy az ágazatban tevékenykedő gazdálkodók és feldolgozók a továbbiakban talpon maradhassanak. A Baromfi Terméktanács titkára ugyanakkor nem zárta ki a további áremelés lehetőségét sem.