Az ősz kezdetén sokan megfigyelték, hogy az addig üde zöld gyep elkezdett sárgulni. A levélzet egyre nagyobb felületén láthatóak a sárga foltok, ezekben jól körülhatárolható sárga „pörsenéseket” lehet elkülöníteni. A betegséget a sárgarozsda okozza, amely elég közönséges a kalászosok termesztésében. A betegség számára kedvező a meleg, de nem forró hőmérséklet, a magas páratartalom, a nedves mikroklíma.
Kérdése van? Tegye fel, tanácsadóink válaszolnak! Állattenyésztés, növénytermesztés, kertészet, növényvédelem, talajművelés, jog, biotechnológia, környezetgazdálkodás, minden ami mezőgazdaság: Agrároldal.hu.
Az öntözött körülmények, és a levélzet laza szöveteit kiváltó nitrogén tartalmú műtrágyák használata fokozza a kórokozó megtelepedésének, gyors terjedésének veszélyét. A védekezés tervezésénél ez utóbbi tényezőket javaslom figyelembe venni, illetve szabályozni. A gyepet rendszeresen nyírjuk, s ezzel a beteg levélzet nagy részét eltávolítjuk, (feltételezve, hogy gyűjtőkosaras fűnyírót használunk).
Nyár végétől már ne adagoljunk nitrogén tartalmú műtrágyát, s a locsolást is ritkítsuk, csak indokolt esetben nedvesítsük a gyepet. Léteznek hatékony készítmények is a sárgarozsda ellen, ezek főképpen az azol csoportból kerülnek ki, de igazából a gyepet az előbbi hagyományos agrotechnikai beavatkozásokkal szoktuk megvédeni. A nyár folyamán kevésbé támadta rózsatöveinket a lisztharmat, de az őszi időjárás meghozta a tüneteket a hajtások végein, a bimbókon. A levelek kanalasodnak, torzulnak, a bimbók nem nyílnak ki, vagy csak torzultan, féloldalasan.
A vastag, szürkés-fehér penészbevonat teszi egyértelművé a tüneteket. A másik betegség, ami megjelent a leveleken, a rozsdafoltosság. Ez főképpen a betegségre érzékeny fajtákon hatalmasodik el. Mindkét kórokozó számára kedvező a magas relatív páratartalom, ami az őszi időjárásban egyre gyakoribb. A rózsa védelmében szintén alkalmazhatjuk a hagyományos eljárást, a beteg részek eltávolítását. A teahibrideket rendszeresen metszeni kell, hogy szép bimbókat hozzanak hosszú szár végén, de a parkrózsákat is meg lehet metszeni. Ahol súlyos a betegségek fellépése, ott triazolok valamelyikét, esetleg kén kiegészítéssel alkalmazhatjuk, illetve a mankoceb hatóanyag segíthet a rózsarozsda ellen.
A levéltetvekről többször szóltam a nyár folyamán, s utaltam rá, hogy többször gazdanövényt váltanak. Most telepednek vissza a kecskerágóra, jezsámenre, s hamarosan lerakják telelő tojásaikat. Meglepték a későig virágzó mályvacserjét is.
A kardvirág zöld levelein felszaporodott a tripsz, s szívogatása után ezüstösen fénylő foltot találunk. Ez általában ilyenkor már nem okoz túl nagy gondot (a növény már elvirágzott), de amikor a kártevő lehúzódik a hagymák buroklevelei alá a teleltetést is veszélyezteti.
A hagymákat teleltetésre felszedjük, s száraz, hűvös helyen tároljuk. Ezek a körülmények kedveznek a kártevőnek, s képes egész télen károsítani, ezzel együtt itt tud áttelelni. Tavaszra a folyamatos szívogatás nyomán a hagyma összezsugorodik, értéktelenné válik. Védekezésre most még a szerves foszforsavészterek valamelyikét alkalmazhatjuk, de a neonikotinoidok is használhatók. Fontos a megfelelő (bőséges) lémennyiség és nedvesítő szer használata a tökéletes fedés érdekében.
Szeretné vállalkozását hatékonyan hirdetni? Szeretné, ha weblapja látogatottabb lenne? Online marketing tanácsadás, és hatékony online hirdetés az Agrároldal.hu szakértőitől! Kérje ajánlatunkat itt!
Forrás: Magyar Rádió
