A MOSZ adatai szerint a gabonafélék termelői ára 70-90 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban.

A sertésválasztmány tagjai azt sérelmezték, hogy Magyarországon nincs piacvédelem a hazai áruk és termelők számára. Példaként említették, hogy Hollandiából a süldőket 36 eurós darabonkénti áron, azaz nem egészen tízezer forintért hozzák be. Ezzel pedig a magyar ár nem versenyképes. Megjegyezték, hogy a holland állatok állategészségügyi szempontból nem mindig felelnek meg a magyar követelményeknek.

Magyarországon a sertések száma alig haladja meg a 3 milliót, míg három évvel korábban ez a mennyiség 4 millió darab körül mozgott. A jelenlegi állomány olyan alacsony, mint a II. világháborút követő időszakban volt.

Így Magyarország lényegében nettó sertésimportőrré vált, ma már minden negyedik-ötödik levágott sertés külföldről származik a MOSZ adatai szerint. Emellett pedig jelentős mennyiségű, becslések szerint több tízezer tonna feldolgozott vagy nyers sertéshús is Magyarországra érkezik.

A sertésválasztmány tagjai nehezményezték, hogy az ágazat jövője szempontjából alapvetően fontosnak tartott különféle támogatásokat - például állatjóléti, állategészségügyi - az agrárkormányzat felfüggesztette. Szorgalmazzák ezek újraindítását, mivel a támogatás megvonása 18 forint veszteséget jelent a termelőknek kilogrammonként.

Felhívták a figyelmet arra is, hogy jó volna tudni: jövőre mekkora támogatásra számíthat az ágazat.

Tóth István, a MOSZ titkára az MTI kérdésére közölte: az idén a sertéstartók összesen mintegy 8-9 milliárd forint támogatásra kaptak ígéretet.