A KERTEK HERCEGNŐI, a RÓZSÁK

Munka után jöhet a pihenés és az is egyre fontosabb, milyen környezetben töltjük szabadidőnket. Új sorozatunk segítséget kíván nyújtani a ház körül kertészkedőknek, díszkert tulajdonosoknak, hogy otthonosabban mozogjanak a témában, több örömüket leljék növényeikben. Sorra vesszük a fákat, cserjéket, örökzöldeket, virágokat, a gyümölcsfákat, bogyós növényeket, a kert mind-mind fontos alkotóelemét.

A KERTEK HERCEGNŐI, a RÓZSÁK

Sorozatunk első témájául a rózsát választottam, mivel telepítése nemsokára aktuális lesz. Erről a növényről talán kevesebbet tudunk, mint megérdemelné, pedig igen kedvelt. Éghajlatunkon minden nehézség nélkül nevelhető, sokféleképpen felhasználható.

1. A rózsafajták

A botanikai elnevezések helyett, a célszerűség kedvéért az alakjuk, virágzásuk szerinti cso-portosítást használom.

 Bokorrózsák: Méretük szerint lehetnek 50-70, 80-100, és 120-150 cm magasságúak. Virágaik állhatnak egyesével, többesével (3-5) vagy csoportosan (8-14) a száron, a virágok mérete és vázatartóssága a számok növekedésével egyre csökken. Ültethetjük egyesével vagy 3-5-ös csoportokban a virágágy központi helyére, gyepes területbe szoliternek. Alacsonyabb, többvirágú fajták sövény telepítésére is alkalmasak, folyamatosan virágozva utak szegélyét képezhetik. Ültessük őket dupla sorba „fűrészfogas” elrendezésbe (sortáv: 20 cm, tőtáv: 40 cm). A bokorrózsák szinte minden színben megtalálhatók – még fekete is van –, illatuk változó intenzitású.

Futórózsák: Alakjukra jellemző a hosszú, ostorszerű hajtások képzése, majd az oldalhajtások bőséges virágzása. Szinte minden esetben támasztékot igényelnek, amely lehet fal, pergola, oszlop, rács, drótháló, stb. Egyesével ültessük, ha nagyobb felületet kívánunk befuttatni 50-70 cm-re telepítsük egymástól. Színben és illatban rendkívül változatosak, lehetnek egyszer vagy többször virágzóak.

Talajtakaró rózsák: Hasonlítanak a futókhoz, azonban rövidebbek a hajtásaik, laza bokrot képesek nevelni, méretük 0,5 m magastól akár 2-3 m magas is lehet. Támrendszert nem igényelnek, annál több helyet viszont a talajon. Metszéssel jól kordában tarthatók, 10-15 fajta tartozik a csoportba, némelyik illatos.

Törpe rózsák: Bokorrózsák, de méretük mindössze 20-50 cm-t ér el. Apró virágaik tömegesen nyílnak. Szegélynek alkalmasak sorban ültetve (25 cm tőtáv), vagy hagymás virágok közé kis csoportokba, sziklakertbe.

Tájrózsák, vadrózsák: Nagy méretű 3-5 m-es cserjék, dús lombozattal, sok, csak néhány sziromból álló virággal. Általában a fehér és a rózsaszín valamely árnyalatában virágoznak, szinte mind illatos. Kissé elfeledett növények, nagyobb területek beültetésére is alkalmasak, kertek hátsó részében jól takarnak, igénytelenek.

Magastörzsű rózsák „Rózsafák”: Vad fajtából nevelt törzsön 90, 120, 140 cm-en szemzett nemes fajták. A nemes lehet bokor, talajtakaró vagy törpe rózsa. Egyesével ültessük gyepfelületbe, virágágyak központi helyére, örökzöldek elé. Télire a nemes részt csomagolni kell a fagyok miatt.

2. A rózsák ültetése, igényei

A rózsák víz, tápanyag és fényigényes növények. Ültetés előtt gyökerüket 20 cm-re, ágaikat 15 cm-re vágjuk vissza, vízben szívassuk fel 1-2 órát. Az ültető gödör 40 cm mély legyen, 3-5 kg szerves trágyát és jó minőségű földet keverjünk az alsó felébe. A tövet tőzeges földkeverékbe ültessük, hogy víztartó legyen. Iszapoljuk, majd mulccsal takarjuk körbe, és óvatosan tapossuk meg. Ekkor legyenek a rózsatő ágai egy szintben a talajfelszínnel. Képezzünk „tányért” köré és rendszeresen öntözzük. Nyáron, kánikulában naponta kell öntözni. Mivel fényigényes növény, fák alatt, nyirkos, sötét falak mellett felkopaszodik, ilyen helyre ne ültessük. Ősszel szórjunk szerves trágyát a tövek köré tápanyagpótlásként.

3. Metszés

Fiatal rózsatöveink első évében a megfelelő vázágak kifejlődése a legfontosabb. Bokorrózsáknál 3-4, futóknál legalább 2 ágat hagyjunk erőteljesen növekedni. Ezt úgy érjük el, hogy a többi hajtást letörjük. Elvirágzás után alulról számolva 5-6 rügyre (levélre) metsszük vissza az ágat, augusztus végétől már nem metszünk. Ősszel csak a száraz részeket távolítjuk el. Következő tavasszal a fagykárokat kell kimetszeni. A futó rózsákat ne metsszük, hanem kötözzük a vezérágakat megfelelő irányba. Második évtől kell válogatni az oldalhajtások között, hogy egyenletesen a növény teljes magasságában elosztva legyenek virágzó ágak. Sövénynek nevelt rózsáinkat második évtől akár nagyollóval vagy sövényvágóval is alakíthatjuk, a fagyott részeken kívül általában az ágak 1/3-át metsszük le.

4. Károsítók és védekezés ellenük

Rózsáinkat általában akkor támadják eredményesen a kártevők vagy betegségek, ha a növények állapota nem megfelelő. A kiváló kondíciójú növény jól ellenáll a betegségeknek. Tehát rózsát szellős, napfényes, meleg helyre ültessünk, rendszeresen trágyázzuk, lazítsuk a talaj felszínét, vagy takarjuk mulccsal a tömörödés ellen, és rendszeresen öntözzük. Nyári meleg, csapadékos időben felléphet a lisztharmat és a rozsda, váltott szerekkel 4 naponként 2-3 alkalommal permetezzünk, ha szükséges. A fiatal bimbókat tripszek és tetvek károsíthatják, tartsuk kordában őket, kisebb létszámukkal a katicabogarak is elbánnak. A lemetszett ágakat, lehullott leveleket mindig szedjük össze, és száradás után égessük el.

5. Néhány jó tanács

Rózsatelepítés előtt tervezzük meg, milyen fajtát, színeket szeretnénk használni. Alkalmazzunk 4-5 színfoltot (kis csoportba ültetve egy-egy fajtát). A tíz tő – tíz szín elrendezés túl vegyes, nem mutatós. Illatos fajtát mindig bejárathoz, kerti padhoz, teraszhoz közel ültessünk. A nagy méretű fajták kiváló hátteret adnak, azonban a legtöbb rózsa zöld háttér előtt vagy szabad állásban érvényesül megfelelően.

Jó munkát kívánok a telepítéshez és gondozáshoz, kellemes időtöltést rózsáik társaságában.