Akár veszélyes, akár nem: kedveltek a génkezelt növények
Megosztás
Világgazdaság
A magyar gazdák többsége szívesen termelne génkezelt fajtákat is, ám ez egyelőre nem engedélyezett. Ha az unió feloldja a magyar tilalmat, szigorú szabályok lépnek életbe. Szigorú szabályok mellett engedélyeznék a termesztést.
Február 20-án dönt az Európai Unió arról, fenntarthatja-e Magyarország a génmódosított (gm) növények tilalmát. Erre a kormány szerint jó esélyünk van, ám ha mégis a tilalom megszüntetése mellett döntenek a tagországok, az agrártárca szigorú szabályokhoz kötné a gazdálkodást. Legalább két évvel a vetés előtt hatástanulmányokkal alátámasztott kérvényt kell majd benyújtaniuk a génmódosított növények termesztését tervezőknek. Ráadásul be kell szerezniük a környező parcellák tulajdonosainak hozzájárulását is.
A gm-növények termőterületei körül több száz méteres védőkörzetet kell majd kialakítani – sorolta a törvénytervezet főbb pontjait kérdésünkre Dékány András, a Földművelési és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) szóvivője. A szabályok betartását folyamatosan ellenőrzik majd a hatóságok. A jogsértésért több tízmillió forintos bírság járna. A korlátozások ellenére vélhetően sokan élnek majd a készülő törvény által nyújtott lehetőséggel. A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Martonvásári Mezőgazdasági Kutatóintézetének frissen közzétett kutatásából ugyanis az derül ki, hogy a magyar gazdák többsége – a hagyományos vetemények megtartása mellett – kipróbálná a genetikailag módosított fajtákat is.
A felmérés szerint főként a rovarokkal és a betegségekkel szembeni jobb ellenálló képességet, valamint egyszerűbb és olcsóbb gyomirtási technológiát remélnek a magyar termelők. „Előbb-utóbb elkerülhetetlen lesz hazánkban a génmódosított növények termesztése” – mondta lapunknak Tóth István, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének titkára. Szerinte hazánk mezőgazdasága óriási versenyhátrányba kerülhetne például, ha külföldön kikísérleteznének egy kukoricamolynak ellenálló kukoricafajtát, amelyet itthon csak azért nem lehetne termeszteni, mert génkezelt. Tóth – aki lapunktól értesült a készülő jogszabályról – a magyar mezőgazdaság versenyképessége szempontjából kedvezőnek tartja, hogy a teljes tiltás helyett az agrártárca azon gondolkodik, miként termeszthetnének a közeljövőben a magyar gazdák is gm-növényeket. A szakember azonban tart attól, hogy sokakat riaszthat vissza, ha indokolatlanul szigorú biztonsági előírásokhoz kötik a termesztést.
Örök dilemma: veszélyesek vagy sem?
„A gm-növények – ugyanúgy, mint a természetesen előforduló vagy keresztezéssel létrehozott fajták is – lehetnek ártalmasak, közömbösek vagy hasznosak, ezért mindegyiket egyedileg kellene megvizsgálni” – hangsúlyozta Szeitzné dr. Szabó Mária, a Magyar Élelmiszer-biztonsági Hivatal főigazgatója. Véleménye szerint a világon eddig engedélyezett típusok elvileg ártalmatlanok. Mostanáig egyetlen kutatás sem tudta bizonyítani, hogy egészségre ártalmasak a gm-növények. AS-Netwok
2007--0-2-
|
