Globális fölmelegedés és a károsítók elterjedése

Globális fölmelegedés és a károsítók elterjedése

Forrás: Növényvédelem

Általánosan elfogadott, hogy a klímaváltozás valós és egyre gyorsuló jelenséget, a globális fölmelegedést eredményezi. Bár nehéz elôre jelezni a klíma regionális változását, egyes tudósok a globális változást már ténynek fogják fel regionális szinten is. A klímaváltozással foglalkozó Kormányközi Panelülés jelentése szerint a klímaváltozás nagy hatást gyakorol világszerte az ökoszisztémára, így a mezôgazdaságra, az erdôk életére, valamint az ember egészségére és a károsítókra. A hômérséklet a károsítók elterjedését korlátozó egyik legfontosabb tényezô, ezért annak globális változása módosítja számos károsító elterjedését.

Kérdése van? Tegye fel, tanácsadóink válaszolnak! Állattenyésztés, növénytermesztés, kertészet, növényvédelem, talajművelés, jog, biotechnológia, környezetgazdálkodás, minden ami mezőgazdaság: Agrároldal.hu.

A  rovarok  fejlôdését  jelentôs  mértékben meghatározza  a  hômérséklet.  Fiziológiailag  a rovarok fejlôdésükhöz bizonyos hômennyiséget igényelnek, amit hôösszegnek nevezünk. A rovar fejlôdése során a felhalmozott hômérséklet emelkedésével nôhet az évenkénti nemzedékek száma. Ha egy vidék fölmelegedésével lehetô- ség nyílik egy adott faj megtelepedésére és fejlôdésére, a faj ott elterjedhet. Az okokat illetô nézetkülönbségek  ellenére  abban  egyetértés van, hogy a hômérséklet változása hat a károsító populáció terjedésére, ami három fajon követhetô nyomon: almamoly (Cydia pomonella), a fenyôháncsszúfélékhez  tartozó  Dendroctonus ponderosae   és   az   egyiptomi   csípôszúnyog (Aëdes aegypti).
A világ almatermesztését legjobban veszélyeztetô   almamoly   (Cydia   pomonella   L., Lepidoptera:  Tortricidae)  bizonyos  körülmények között 95%-os veszteséget is okoz, megfelelô növényvédelmi eljárások alkalmazása nél- kül.  Gazdanövényei:  körte,  dió,  birsalma,  kajszibarack  és  (kisebb  mértékben)  ôszibarack, mandula,  kukorica,  cseresznye,  szilva.  Észak- Amerika néhány északnyugati vidékén az almamolynak két nemzedéke van, a délebbre fekvô melegebb vidékeken három nemzedéke is lehet. A  nemzedékek  száma  befolyásolja  a  károsító elôfordulását és a növényegészségügyi intézkedéseket. A hômérséklet 2 °C-os emelkedésének hatására a nemzedékek száma évi 3-ról 4-re nôhet. A nagyobb egyedszám a melegebb hômérsékleti  viszonyoknak  tulajdonítható  az  északi területeken.
A   Dendroctonus   ponderosae   Hopkins (Coleoptera: Scolytidae) a fenyôféléket károsítja, különösképpen a Pinus ponderosát (P. és C. Lawson)  és  a  Pinus  contortát  (Dougl.  ex. Loud.). A D. ponderosae elôfordulását és kártételét  Kanada  Brit  Columbia  tartományában  az enyhébb téli idôjárásnak tulajdonítják. A természet a téli hômérséklettel (–40 °C) szabályozza a kártevô egyedszámát. Az elmúlt 10 év átlagában azonban a tél melegebb volt. A  trópusi  náthaláz  betegség  a  legelterjedtebb vírusos fertôzés, amit az emberre az Aëdes aegypti (L.) (Diptera: Culicidae) egyiptomi csípôszúnyog visz át. Mivel a trópusokon a hômérséklet  a  tengerszint  feletti  magasság  szerint csökken, az eredetileg a síkságokra korlátozódott, a betegségek a magasabb helyeken élô emberek  között  is  terjednek.  A  Kolumbiában,  az Andok hegyvonulatában az A. aegypti szúnyog által terjesztett náthaláz és sárgaláz vírus korábban  csak  1006  méterig  fordult  elô,  újabban azonban 2195 méteren is megtalálható. A terjedés tendenciáját figyelembe véve, a fertôzés a trópusoktól a sarkkörökig terjed, és veszélyezteti a mérsékelt égövi területeket is.
A globális fölmelegedés okozta változások nem jelezhetôk elôre egyértelmûen: pl. a hômérsékleti  zónák  eltolódása,  növény-  és  károsító migráció, esôzés és havazás, vízellátottság, valamint az állatok egyedszáma. Vizsgálni kell a klímaváltozás  hatására  kialakult  környezeti  és emberi  reakciókat,  úgymint  az  érzékenységet, az  alkalmazkodóképességet  és  a  sebezhetôséget.  A  hatások  a  világ  különbözô  térségeiben másképpen  jelentkeznek,  Afrika  tekinthetô  a legveszélyeztetettebb  területnek.  A  45.  és  60. szélességi fok között lévô területeken – becslések szerint – a mérsékelt égöv 150–550 km-rel is eltolódhat.

Szeretné vállalkozását hatékonyan hirdetni? Szeretné, ha weblapja látogatottabb lenne? Online marketing tanácsadás, és hatékony online hirdetés az Agrároldal.hu szakértőitől! Kérje ajánlatunkat itt!