A karácsonyi ünnepek évszázadokig a Húsvét árnyékában álltak. Csak a XIX. századra vált Európa-szerte a karácsony az első számú keresztény ünneppé és vált fokozatosan családi eseménnyé. A szeretet ünn

Karácsony a nagyvilágban - Karácsonyi szokások a világ egyes tájain

A karácsonyi ünnepek évszázadokig a Húsvét árnyékában álltak. Csak a XIX. századra vált Európa-szerte a karácsony az első számú keresztény ünneppé és vált fokozatosan családi eseménnyé. A szeretet ünnepének szokáskörében a nemzeti sajátosságokat hordozó étkezési hagyományok mellett lassanként kialakult az ajándékozás rítusa is. A karácsonyi ajándékozási tradíciók ugyan szinte országokként és nyelvterületenként mások, azért nem nehéz észrevenni a hasonlóságokat.

Hogyan ünnepelnek a világ népei?

Az európai országokban mindenütt állítanak a német hagyományok szerint elterjedt szokásként karácsonyfát. Ennek, illetve az otthonok, valamint az utcák, közterek díszítésének azonban nincs mindenütt olyan nagy kultusza, mint a német nyelvterületen, avagy az északi országokban.

A gyerekek természetesen mindenütt azért is várják a karácsonyt, mert ilyenkor ajándékokat kapnak. A magyar családokban általában a Jézuska, vagy a Télapó hozza a meglepetéseket. A velünk szomszédos Ausztriában Christkindl, vagyis karácsony szülötte az ajándékhozó.

Németországban Weihnachtsmann, vagyis Télapó (szó szerinti fordításban Karácsonyapó) a "felelős" a csomagok fenyőfa alá "csempészéséért". Az angoloknál Father Christmasra (szó szerint szintén Karácsonyapónak fordítható) várnak a gyerekek.

Angliában a mi szokásainktól eltérően az angol gyerekek nem Szenteste (Christmas Eve), hanem december 25-én reggel kapják meg a csomagokat. A brit mesék szerint a Télapó a kéményen keresztül érkezik és a kandallóból bújik elő, az ajándékokat pedig egy hosszú, vastag zokniba rejti el. A fenyőállítás tradíciója az angoloknál is Németországból érkezett, míg a Londonban felállított legnagyobb karácsonyfát hagyományosan Norvégiából hozzák.

Svédországban Szenteste a családi vacsora után a hagyomány szerint mindenki egyszerre bontja ki a karácsonyfa alá tett ajándékokat. Ezeket egyébként a Jultomten, vagyis egy manó hozza. A szomszédos Finnországban (ne feledjük, az igazi Télapó ezen a vidéken, Lappföldön lakik) a Télapó nem akkor látogatja meg a gyerekeket, amikor õk alszanak. A finneknél a Télapó a házba lépve hangosan megkérdezi: "lakik itt jó gyerek?". Az igenlő válasz után a szakállas kosarából kiosztja az ajándékokat.

Az északi országokkal ellentétben Dél-Európában nem alakult ki jelentős Télapó-kultusz.
Olaszországban és Spanyolországban az ajándékozás fő napja nem Szenteste, avagy karácsony napja, hanem Vízkereszt napja, vagy annak előestéje januárban. A gyerekek arrafelé a karácsonyi ünnepkört lezáró Vízkeresztkor várják az ajándékhozót. Itália több vidékén La Befana, vagyis Vízkereszt szülötte hozza az ajándékokat. Olaszországban újabban, talán a külföldi hatásoknak is engedve, divatba jött Babbo Natale, azaz a Télapó, aki természetesen nem vár januárig az ajándékok szétosztásával.

Spanyolországban Vízkeresztkor a gyerekek a kitisztított, kifényesített cipőiket a küszöb elé teszik és abba kapják (a magyar Mikulás szokáshoz hasonlóan) az ajándékot. A spanyol gyerekek a bibliai napkeleti bölcstől (Három Királyok) várják az ajándékot.

Különösen Baltasar, vagyis Boldizsár örvend nagy népszerűségnek. Portugáliában is a cipők kerülnek a kandallók mellé (némiképp a brit mintát követve), hogy a kéményen keresztül érkező O Pai Natal (vagyis Télapó, Karácsonyapó) titokban abba rejthesse az ajándékokat. Az angol hatást mutatja az is, hogy a portugál gyerekek is csak karácsony első napjának reggelén találhatják meg az ajándékokat. A kisebbik ibériai országban a gyerkőcök egy része a Télapótól, míg másik része Jézustól várja a meglepetést.

Az Amerikai Egyesült Államokban a Karácsony fényét kicsit elhomályosítja a november végi Hálaadás ünnepe. Az amerikai gyerekek azért nem járnak rosszul, hiszen alig egy hónap leforgása alatt két családi ünnepen lehet ajándékot kapni.
A leginkább azonban talán a nagy játékgyártók és forgalmazók járnak jól, akik szinte minden új termékük világpremierjét az amerikai ajándékozási szezonhoz igazítják. És ami Amerikában jól fogy a játékboltok polcairól, azt az európai Télapók is hamar felfedezik maguknak. Az amerikai gyerekek meséiben Santa Claus, azaz Mikulás rénszarvas szánon érkezik és az angol mintának megfelelően a kéményen keresztül lopózik be és rejti a fenyőfa alá az ajándékokat.

Ausztráliában, ezen a távoli földrészen is megünnepli a karácsonyt a keresztény hagyománnyal rendelkező lakosság, még ha az a nyár kellős közepére esik. Az ausztrálok is állítanak fenyőfát, igaz ez többnyire műfenyő. Náluk is van esténként szentmise és ajándékozás. Az ünnepi ebédet vagy vacsorát a szabadban töltik, a családok közös pikniket szerveznek. Ausztráliában a Mikulás kengurun érkezik.

Dániában a mennyezetre akasztják az adventi koszorút. A karácsonyfát saját készítésű díszekkel ékesítik: dán zászlókból álló füzérrel és piros-fehér szívekkel. Az ünnepi vacsora hat órakor kezdődik, melynek fő jellegzetessége a desszert. A tejberizsbe mandulaszemet rejtenek, és aki megtalálja, az egy szerencsemalacot kap ajándékba.

A Mikulás érkezése előtt a finnek szaunáznak egyet. Finnországban a Télapó, "Joulu Pukki” Rovaniemi városában él. Saját irodával és postabélyegzővel rendelkezik, hiszen a gyerekek ilyenkor levelekkel halmozzák el. A karácsonyi menü lazac, sajtleves, sült rénszarvas, majd desszertként tejszínes szilvakrémet fogyasztanak. Este a legtöbb ember elmegy a templomba és elhunyt szeretteinek sírjához.

Franciaországban az ünnepi vacsora az éjféli mise után következik, melyen libamájat, halat, gesztenyés libát és szarvasgombát fogyasztanak. Franciaország déli részén némileg eltérnek a szokások. Az éjféli mise után a halászok hallal teli kosarat helyeznek az oltár elé; így fejezik ki a tiszteletüket.
 

Az íreknél a karácsonyi ünnep két hétig tart. December 13-tól egészen karácsony reggeléig tart az első rész, a "Little Christmas”. Írországban mielőtt misére indulnának, érdekes szokásuk, hogy a Télapónak sört vagy whiskyt és rétest, a rénszarvasoknak pedig egy csokor sárgarépát készítenek ki az ajtó elé. December 25-én bontják ki az ajándékokat, 26-án pedig az emberek többsége lóversenyre megy.

A karácsony izlandi nyelven Jol, ami a Jolasveinar-nak nevezett manóktól ered. Izlandon egy legenda szerint 13 manócska rendszeresen megtréfálta és bosszantotta az embereket, leginkább a gyerekeket. De amióta megjelent a Télapó, azóta megszelídültek és ajándékokat készítenek a gyerekeknek. December elején már kiteszik a gyerekek a cipőiket az ablakba, és majd karácsonykor nézhetik meg, milyen ajándékot kaptak. Aki rossz volt, az csak krumplit kapott.