Istállók szellőzése, , fűtés, sertésistálló, frisslevegő, pára, széndioxid, VDI 3471 , káros anyag, hőmérséklet, légnedvesség, levegő sebessége, szennyező anyagok, födémek, falak, mesterséges szellőzé

Istállók szellőzése

Forrás: Agrárágazat

A szellőzés és a fűtés sertésistállók esetében állandó részei lettek az épületnek, mivel a kontrollált légállapot jelentősen befolyásolja az állatok teljesítményét és közérzetét. A tartás sikerességének egyik alapvető meghatározója az istálló levegő minősége, és annak megfelelő hőmérséklete. A szellőzés egyik alapvető funkciója, hogy eltávolítsa az istállóból az egészségkárosító agyagokat, másik, ennél fontosabb, és nehezebben megoldható feladata, hogy ellássa az állatokat kellő mennyiségű, hőmérsékletű és páratartalmú frisslevegővel.

A termelés növelésének korlátját jelenti nyáron a meleg, míg télen az elvezetendő pára és széndioxid mennyisége. A nyári szellőző levegő mennyisége a télinek tíz-hússzorosát is elérheti. Gondos tervezéssel jelentős megtakarítás érhető el, hiszen az állatok komfortigénye lényegesen változik életkoruk és tartástechnológiájuk függvényében.

Amennyiben az állatra ható környezeti hatásokat vizsgáljuk, úgy az istálló hőmérsékletét, légnedvességét, a levegő sebességét, a pihenőhely és a térelhatároló szerkezetek felületi hőmérsékletét, és a levegőben lévő szennyező anyagokat együttesen kell vizsgálni, ugyanis bármelyik komponens figyelmen kívül hagyása a teljes épület használhatatlanságához vezethet.

Példaként a sertéseket vehetjük, ahol a sertés testfelületi hőmérséklete 30 és 32 °C között van, és ha határoló szerkezetek (födémek, falak) felületi hőmérséklete túlságosan lesüllyed, akkor a sugárzásból adódó hőveszteség meghűléshez vezethet. A sertés éppen a gyenge szőrzete miatt nagyon érzékeny a nedves levegőre ezért arra különösen kell figyelni, hogy télen a bőrfelület körül kialakuló légpárnát intenzív szellőzetéssel ne bolygassuk meg.