Az integrált cukorrépatermesztés-technológia hazai szabályozásának növényvédelmi vonatkozásai

Az integrált cukorrépatermesztés-technológia hazai szabályozásának növényvédelmi vonatkozásai

Forrás: Növényvédelem

A tavalyi évtôl a 150/2004. (X. 12.) FVM rendelet megjelenésével lehetôség van a cukorrépa különbözô agrár környezetgazdálkodási célprogramok keretében történô termesztésére is. Ennek a környezet kímélése mellett elônye, hogy a résztvevôk a programba bevitt terület arányában kiegészítô támogatást kapnak. A célprogramok közül a cukorrépa termesztése legjobban az integrált szántóföldi növénytermesztési célprogramhoz kapcsolódhat, ezért az erre vonatkozó szabályozást és annak cukorrépa növényvédelmi vonatkozásait ismertetjük a következôkben. Az Integrált cukorrépa-termesztésre vonatkozó hazai szabályok áttekintése során az Integrált szántóföldi növénytermesztési célprogramhoz tartozó támogatások igénybevételének részletes szabályai mellett a „Helyes Mezôgazdasági és Környezeti Állapot” biztosításának elôírásait (1. sz. melléklet a 4/2004. (I.13.) FVM rendelethez) és a „Helyes Gazdálkodási Gyakorlat” elôírásait (2. sz. melléklet a 4/2004. (I.13.) FVM rendelethez) is figyelembe kell venni. Az utóbbi kettô betartása már az egyszerûsített terület alapú támogatások igényléséhez is szükséges.

A termesztéstechnológia áttekintése során a szabályok és a cukorrépa-termesztés folyamatának ismeretében a következô megállapításokat tehetjük:

Vetésforgó, területkiválasztás

– A Helyes Mezôgazdasági és Környezeti Állapot biztosításának elôírása, hogy a vetésváltás alkalmazása a térség agro-ökológiai adottságainak figyelembevételével történjen, azaz a cukorrépát csak az igényeinek megfelelô talaj- és klímaviszonyok között termesszük, ahol a károsítók elleni védekezés szempontjából is biztonságosan termeszthetô. Mivel a cukorrépa-szállítási jogok két évvel korábbi kiosztása során ezen szempontokat is figyelembe vették, a cukorrépa-területek ebbôl a szempontból jelenleg megfelelnek.

– A Helyes Gazdálkodási Gyakorlat elôírásai alapján a monokultúrás termesztést kerülni kell, és legalább 5 évente egyszer pillangós növényt kell termeszteni a vetésváltásban.

A cukorrépa ennek a kitételnek is megfelel, sôt a monokultúra a kórokozók és kártevôk felszaporodása miatt a normál termesztésben sem életképes. Mivel a pillangósok nem jó elôveteményei a répának (a talaj nitrogéntartalmának növekedése károsan hat a répa minôségére, illetve pl. a lucernában a cukorrépára is veszélyes kártevôk szaporodhatnak fel) törekedni kell arra, hogy a vetésforgóban minél távolabb essen a pillangós a répától. Sôt különösen lucernásoknál a térbeli izolációra is érdemes figyelni.

Fajtaválasztás, vetés

– Csak Integrált szántóföldi növénytermesztési célprogramban szabályozzák úgy, hogy a termesztett növényfajtának legalább egy jelentôs betegséggel szemben ellenállónak kell lennie, aminek a cukorrépa esetében a hazánkban minden répatermesztési régióban jelenlevô rizománia betegség miatt elsôsorban rizomániatoleranciát kell jelentenie.

A rizomániatoleráns fajta elhagyása csak talajvizsgálat alapján indokolt. De nem csupán rizománia-, hanem cerkospóra-, lisztharmatés rizoktónia-ellenállóságot hordozó fajtáink is vannak már. Így 2005-ben az OMMI által elismert fajták között találhatók egy betegségnek ellenállók: a rizomániatoleráns, cerkospórarezisztens; két betegségnek ellenállók: rizomániatoleráns és cerkospórarezisztens, rizománia- és rizoktóniatoleráns, rizomániatoleráns és lisztharmatrezisztens; valamint három betegséggel szemben ellenállók: rizománia- és rizoktóniatoleráns és cerkospórarezisztens.

Talajmûvelés

 

– A Helyes Mezôgazdasági és Környezeti Állapot talajmûvelésre vonatkozó elôírásai közül csak a cukorrépa-termesztésben alkalmazhatókat kiemelve az eróziónak kitett területeken, tavaszi vetésû növények elôtt talajvédelmet szolgáló talajfedettség szükséges, amit cukorrépánál az utóbbi idôben terjedô szalmamulcs alkalmazásával helyettesítenek. Ez a módszer az erózióvédelem mellett segíti a talajok vízmegtartását, és cserepesedésgátló hatása is van. Ugyanígy a betakarítást követô tarlóhántás, illetve tarlóápolás a vízkészletek megôrzését segíti, és az állományban nehezen irtható gyomok elleni védelmet is szolgálja. A termôföld hasznosítási irányának megfelelô gépek, eszközök alkalmazása során a periodikus mélymûvelés és a forgatás nélküli talajmûvelés terjed.

A cukorrépában a mûvelôutas termesztés bevezetése a növényvédelmi beavatkozások idôbeni és térbeni pontosítása mellett a talajvédelmet is szolgálja (kevesebb taposás, szélesebb gumiabroncsok használata).

Tápanyag-gazdálkodás

 

A cukorrépa tápanyag-gazdálkodására vonatkozó szabályok közül a Helyes Gazdálkodási Gyakorlat elôírásai a következôk:

- tápanyag-gazdálkodást legalább 5 évente elvégzett talajmintavétel alapján kell végezni.
- A gazdálkodó a nitrogéntrágyázás során a természetileg érzékeny, továbbá a nitrátérzékeny és nem nitrátérzékeny területeken a megadott határértékeket nem haladhatja meg:
- Kedvezôtlen adottságú térségekben nitrátérzékeny területen kiadható maximális N (kg/ha): 170, ebbôl kiadható maximális szerves eredetû N (kg/ha): 170; nem nitrátérzékeny területen kiadható maximáis N (kg/ha) 200, ebbôl kiadható maximális szerves eredetû N (kg/ha): 200
- Nem kedvezôtlen adottságú térségekben nitrátérzékeny területen kiadható maximális N (kg/ha): 220, ebbôl kiadható maximális szerves eredetû N (kg/ha): 170; nem nitrátérzékeny területen kiadható maximláis N (kg/ha) 300, ebbôl kiadható maximális szerves eredetû N (kg/ha): 300
- Trágya nem juttatható ki felszíni víztôl, forrástól, emberi fogyasztásra, illetve állatok itatására szolgáló kúttól 10 m-es sávban, valamint hullámtereken, parti sávokban és vízjárta területeken - Gyors hatású, könnyen oldódó nitrogéntrágya, trágyalé, hígtrágya betakarítás után csak akkor juttatható ki a szántóterületre, ha a trágyázás és a vetés közötti idôszak nem több mint 14 nap, és még az adott évben megfelelô talajfedettséget biztosító növény kerül a területre
- Tilos a trágya kijuttatása december 1. és február 15. között. Nem juttatható ki trágya fagyott (a talaj 5 cm vagy annál nagyobb mélységig tartósan fagyott), vízzel telített, összefüggô hótakaróval
borított talajra. Mindezek alapján a cukorrépa tavaszi nitrogéntrágyázását kell elônyben részesíteni.
– Integrált szántóföldi növénytermesztési célprogramhoz tartozó támogatások igénybevételének részletes szabályaiban az elôzôekben megadott elôírások pontosítása szerepel a talajvizsgálatokra vonatkozólag, azaz a program elsô és utolsó gazdasági évében teljes körû (pH, KA, vízben oldható sók, humusz, CaCO3, P2O5, K2O, NO2+NO3, Na, Mg, SO4, Mn, Zn, Cu, toxikus elemek: Cd, Cu, Ni, Pb, Zn, Hg, Cr, As elemekre kiterjedô) talajvizsgálat elvégzése szükséges.

Ez a cukorrépa esetében – ahol általában EUF módszerrel történnek a talajvizsgálatok – kiegészítô vizsgálatokat is jelent. A talajvizsgálati eredmények alapján tápanyaggazdálkodási terv készítése és végrehajtása eddig is a cukorrépa-vetésterület több mint 90%-án jellemzô volt. Ennek növényvédelmi jelentôsége abban áll, hogy a megfelelô tápanyag-ellátottságú cukorrépa gyorsabban kinô a kártevôk fogai alól, és jobban ellenáll a betegségeknek is. A tápanyag-utánpótlás során a kijuttatott N-hatóanyag mértéke nem haladhatja meg a 170 kg/ha/év mennyiséget, ami a cukorrépa esetében nem is szokott elôfordulni, ugyanis ilyen mértékû nitrogénadagolás minôségrontó hatású lehet.

Növényvédelem

A Helyes Gazdálkodási Gyakorlat a következô elôírásokat követeli meg a cukorrépa növényvédelmével foglalkozóktól:

- A mezôgazdasági tevékenység során kizárólag hatóságilag engedélyezett növényvédô szert és termésnövelô anyagot lehet felhasználni a technológiai és a felhasználásra való jogosultsági elôírások maradéktalan betartásával

- Tilos a növényvédelmi tevékenység során a vadon élô szervezetek veszélyeztetése

- Növényvédô szert emberi és állati tartózkodásra, valamint élelmiszer és takarmány tárolására szolgáló helyiségtôl elkülönített és biztonságosan zárható raktárban vagy szekrényben, tûz- és robbanásveszélyt kizáró, egészséget és környezetet nem veszélyeztetô módon szabad tárolni

- Tilos növényvédô szert tárolni a Balaton, a Velencei-tó és a Tisza-tó, valamint a fürdôzésre kijelölt vizek partvonalának teljes hosszában mért egy kilométer széles távolságon, természeti területeken, valamint a védett természeti területeken és azok határától mért egy kilométeres távolságon belül, valamint vízmûvek, víznyerô helyek védôterületén belül, továbbá ár- és belvízveszélyes területeken

- Gondoskodni kell a növényvédelmi tevékenység során kiürült csomagolóburkolatok, göngyölegek szakszerû összegyûjtésérôl, kezelésérôl, megsemmisítésérôl

- A csak megfelelô mûszaki állapotú növényvédelmi gépek és növényvédô szer kijuttatására szolgáló berendezések használhatók fel a növényvédelmi tevékenység során

– Ezeket az elôírásokat egészítik ki az integrált szántóföldi növénytermesztési célprogramhoz tartozó szabályok, amelyek elôírják, hogy a szántóföldi kultúrnövényeknél a nagy környezetterhelési kockázattal járó növényvédôszer hatóanyagok használata tilos (l. A cukorrépa növényvédelme, ill., hogy növényvédelmi elôrejelzés szükséges. A növényvédôszer-hatóanyagok integrált termesztésben történô tiltása a gyomirtást egyáltalán nem (nincs tiltott gyomirtó szer), a kórokozók és kártevôk elleni vegyszeres védekezést is csak kisebb mértékben befolyásolja. Az integrált növényvédelem hazai elôírásainak betartásával a cukorrépa-termesztés versenyképessége nem sérül.

Egyéb elôírások

– A cukorrépa növényvédelme szempontjából a természet- és tájvédelemre, a gazdaság területének rendben tartására és a mûvelés minimális szintjére vonatkozóan a Helyes Gazdálkodási Gyakorlat elôírásai közül a szántóterületek mûvelésben tartása, gyommentes állapot biztosítása és a nem kívánatos lágy és fás szárú növények mezôgazdasági területeken történô megtelepedésének és terjedésének megakadályozása érdemel figyelmet. A Helyes Mezôgazdasági és Környezeti Állapot biztosításának elôírásai közül a legfontosabb, hogy a gazdálkodónak a használatában lévô utak, szegélyek, csatornák, árkok, gazdasági épületek, telepek, szérûk, tárolók stb. környezetének, szegélyének tisztán tartásáról, ápolásáról is gondoskodni kell.

– Kötelezô nyilvántartásokat a Helyes Gazdálkodási Gyakorlat elôírásai tartalmazzák, ennek során a gazdálkodónak a mezôgazdasági mûvelés alá vont táblákon történô tevékenységekrôl (azaz a cukorrépa területeirôl is) táblatörzskönyvet, illetve a gazdálkodás során felhasznált növényvédô szerekrôl és termésnövelô anyagokról, valamint az azokkal való tevékenységekrôl a gazdálkodónak nyilvántartást, permetezési naplót kell vezetnie, és a tevékenységével összefüggô, elôírt nyilvántartásokat és azok dokumentációit legalább 5 évig meg kell ôriznie.

Potyondi László, Kimmel János, Boros János és Szilágyiné Kovács Erika
(BETA-KUTATÓ és Fejlesztô Kft., 9463 Sopronhorpács, Fô út 70.)

Növényvédelem 41 (7), 2005