Halat az asztalra, hazai halászati termékek fogyasztásának regionális megoszlása

Halat az asztalra

Forrás: Agrárágazat

A halhús nemcsak finom, de egészséges is. Ez talán sokaknak nem elég meggyőző ahhoz, hogy a konyhában hetente egyszer halételt készítsenek. Ha viszont megismerik azt a sokféle ételt, amit halhúsból lehet elkészíteni, akkor már erősebb lehet a késztetés. Mindezt pedig csak fokozhatjuk azzal, ha a halfajok között is válogatunk. Sőt, azt is megválaszthatjuk, hogy milyen formában visszük el. Van, aki maga szereti tisztítani, mások feldolgozottan viszik haza. Egyre szélesebb tehát a vásárló elé táruló skála.

Az élelmiszerfogyasztásban kitüntetett szerepük van az állati eredetű fehérjéknek. A hazai fogyasztás mintegy felét, a hús és állati termékek (tej, tojás) teszik ki. Az 1990-es évtizedben azonban táplálkozás minőségének romlását, összetételének kedvezőtlen alakulását mutatja, hogy mind a tápanyagfogyasztás mennyisége, mind a minősége romlott. Az állati eredetű fehérje fogyasztása mintegy 20%-kal visszaesett. Kétségtelen, hogy az élelmiszerek közül a hús fogyasztása reagál a legérzékenyebben a jövedelmi helyzet változására.

Az összes húsfogyasztásunkban a legnagyobb részarányt a sertéshús és a baromfihús képviseli. A marhahús, belsőségek és egyéb húsfélék mintegy 15%-ot jelentenek. Halhús-fogyasztásunk pedig az 5%-ot is alig éri el.

Világviszonylatban az egy főre eső éves halhús-fogyasztás átlagosan 13 kg. Az EU országaiban ez az érték 22 kg/fő/év. Hazánkban pedig mindössze 2,8 kg/fő/év. Népegészségügyi szempontból a minimálisan javasolt mennyiség 5 kg/fő/év, ami azt jelenti, hogy hetente 10 dkg halhúst kellene elfogyasztanunk. Ehhez elegendő, ha hetente egyszer halételt teszünk asztalunkra. Így étrendünk változatosabbá válik, és emellett jelentősen csökkenthetjük a szív- és érrendszeri megbetegedések kockázatát.

Halételek készítése és rendszeres fogyasztása területenként változik. Vannak olyan megyék, városok, ahol a hal mindennapi eledel és nem csupán az ünnepi asztalra kerül. Az alábbi ábra mutatja, hogy a halászati termékek fogyasztása hazánkban milyen eltéréseket mutat.

A hazai halászati termékek fogyasztásának regionális megoszlása.

Forrás: PÉTERFI M. – SZŰCS I. – BALÁZS L.: „A halfeldolgozó szakágazat hatáselemzése – a halfeldolgozás specifikus szakágazati programja” Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium, Budapest, 2000. 1-54 p. (Témavezető: PÉTERFI M.) (ágazati szakanyag)

A hazai halfogyasztás növeléséhez a termelési oldalról adottak a lehetőségek. Hazánk vízrajzi és klimatikus adottságai kedveznek az édesvízi haltermelésnek és halászatnak. Az ágazat évszázados hagyományokkal rendelkezik, amelyeket kiegészítenek a mindig újabb részletekkel bővülő, modern technológiai ismeretek. A magyarországi halhústermelés alapvetően a halastavi termeléshez kötődik. Mintegy 22.500 ha tóterület adja a teljes termés közel 70%-át. Ehhez hozzájárulnak még a víztározók és a természetes vizek halzsákmányai is, közel 140.000 ha területről.

A haltermelés sajátossága, hogy az ország egyes térségeiben jellemző gazdálkodási tevékenység, míg másutt szinte hiányzik.Az ország tógazdasági haltermésének 80%-át három régió adja: Észak-Alföld, Dél-Alföld és Dél-Dunántúl. A teljes termés közel 70%-a ponty, melynek oka, hogy a tavak népesítési szerkezetét úgy érdemes kialakítani, hogy fenntartható legyen a tó ökológiai egyensúlya, ugyanakkor gazdaságos legyen a termelés. 1996 óta az Országos Mezőgazdasági és Minősítő Intézet felügyelete alatt tudatos pontytenyésztés folyik hazánkban. Így a tógazda a körültekintő fajtaválasztással és a gondos tartástechnológiával ízletes pontyot kínálhat vevőinek.

A halfogyasztás növelésének másik fő szereplője maga a fogyasztó. Hiába vannak a kiváló adottságok, ha kicsi a piac. A halfogyasztás megcélzott növelése, a táplálkozási tradíciók módosítása érdekében kiemelt fontossága van a marketing munkának. A halászati ágazat szakmai vezetése 1999-ben dolgozta ki a hazai termelésű élőhal és halkészítmények, kiemelten a ponty fogyasztásának növelését célzó programját, melynek igen fontos eleme az AMC által biztosított közösségi marketing tevékenység. Az országszerte rendezett halünnepek, halétel-főző versenyek népszerűek. Eredményük, hogy a fogyasztók az ünnepek mellett, a hétköznapokon is egyre inkább az asztalra teszik a különböző halételeket.

Az elmúlt évben az összes étkezési haltermelés 19.660 tonna volt, melyből 12.850 tonna a tógazdasági termelésből származott. Természetesen a megtermelt mennyiség nem teljes egészében a hazai fogyasztást szolgálja. Termelésünk 15%-a megjelenik a határainkon kívüli piacokon is, ugyanakkor elsősorban tengeri halakból importra kényszerülünk. Az itthon megtermelt hal nagy része mindezidáig élve került a fogyasztóhoz. Az elmúlt évtized azonban azt mutatja, hogy a fogyasztói igények kielégítése érdekében törekedni kell a feldolgozottság mértékének növelésére. Ezt a célt szolgálja a hal-feldolgozóipar fejlesztése azáltal, hogy új, korszerű üzemek épülnek, illetve a meglévőket korszerűsítik. Hazánkban 11 halfeldolgozó üzem van. Jelenleg az étkezési hal 15-17%-a kerül feldolgozott termékként forgalomba. Ez az érték az elkövetkezendő években növekedni fog, amit segítenek a hipermarketek terjeszkedése is.

Évről évre egyre nagyobb volumenben jelennek meg a piacon az intenzív halnevelő telepek halfajai; köztük az afrikai harcsa, az angolna, a pisztráng, a kecsege és egyéb tokfélék. Ezek a halfajok igen kedveltek a vásárlók körében. Elsősorban választékbővítő szerepük van, a tógazdasági halaktól eltérő ízvilágot képviselnek.

Karácsony közeledtével ismét fő szerepet kap a hal a konyhában. Az egész éves halforgalom közel 25%-a erre az időszakra tehető. A termelők részéről nem is lehet gond a karácsonyi halellátás, hiszen idei haltermésünk közel azonos a tavalyival. Mindenki megtalálja tehát az ünnepi halétel elkészítéséhez a kívánt alapanyagot. Bátran kísérletezzenek a konyhában! A jövő évi „Hal Éve” programsorozat keretében, május 17-19. között megrendezésre kerülő „Halételek Országos Ünnepén” Budapesten, a Hajógyári szigeten, ki-ki megmutathatja a legfinomabb, halból készült „remekművét”.