Tragikus esztendőt zárt a zöldség- és gyümölcságazat

Tragikus esztendőt zárt a zöldség- és gyümölcságazat

Rémálmaink idei megvalósulása – így foglalták össze a tapasztalatokat a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (FruitVeB) évzáró és évértékelő rendezvényén. Csökken a belső fogyasztás, egyre több az import. A szakemberek szerint szemléletváltásra van szükség kormányzati és ágazati szinten, mert az import nő, a belső fogyasztás csökken, az ágazat pedig alig-alig versenyképes.

Rémálmaink idei megvalósulása – így foglalták össze a tapasztalatokat a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (FruitVeB) évzáró és évértékelő rendezvényén.

Csökken a belső fogyasztás, egyre több az import
„Nem is emlékszem, hogy volt-e valaha az ideinél rosszabb évünk. Jó virágzás után jött a jég, majd az aszály, nem is beszélve a gazdasági válság hatásairól. Szinte alig tudok pozitív dolgot kiemelni ágazati szinten. Optimizmusra sincs okunk” – mondta lapunknak Szabó József, a FruitVeB elnöke. Kiemelte: sok tízmilliárd forintos kár érte az ágazatot az idén, miközben visszaesett az élelmiszer-kereskedelem, drasztikusan csökkent a feldolgozók száma, a termelők pedig likviditási nehézségekkel küzdenek és hitelt sem kapnak.

Összesen 893 ezer tonna gyümölcs termett hazánkban, szemben a tavalyi kilencszázharmincezerrel és a 2004-es több mint egymillióval. „Óriási az árverseny a gyümölcspiacon. Lengyelország a versenytársunk, csakhogy nem tudunk olyan országgal versenyezni, ahol a politika húzóágazatnak tekinti a mezőgazdaságot, azon belül pedig a kertészetet, és maximálisan támogatásban részesíti” – jelentette ki Szabó József.

Valamivel ugyan kevesebb problémájuk volt az idén a zöldségtermesztőknek, de a termőfelületek vészesen csökkenek Magyarországon, termésátlag tekintetében pedig Európa középmezőnyébe süllyedtünk. „Hetvenötezer hektáron másfél millió tonna zöldség termett az idén” – közölte Bittsánszky János, a FruitVeB társelnöke, de pozitívumot ő sem tudott kiemelni.

A szakemberek szerint szemléletváltásra van szükség kormányzati és ágazati szinten, mert az import nő, a belső fogyasztás csökken, az ágazat pedig alig-alig versenyképes.