Gyep ökoszisztémák stabilitásának értékelése különböző gazdasági hasznosítás mellett, botanikai változás, szárazanyag termelés, minőségi tényezők, biológiai stabilitás, antropológiai stabilitás, fűfaj

Gyep ökoszisztémák stabilitásának értékelése különböző gazdasági hasznosítás mellett

Ez a munka a gyep ökoszisztémák ökológiai stabilitásának értékelésével foglalkozik különböző kiegészítő energia bevitel mellett minőségi (botanikai változás, szárazanyag termelés, Cox, Nt) és mennyiségi (biológiai és antropológiai stabilitás) tényezők alapján 8 éves tartamkisérletben.

Kérdése van? Tegye fel, tanácsadóink válaszolnak! Állattenyésztés, növénytermesztés, kertészet, növényvédelem, talajművelés, jog, biotechnológia, környezetgazdálkodás, minden ami mezőgazdaság: Agrároldal.hu.

A minőségi tényezőket variációs koefficienssel, a mennyiségieket pedig Jurko (1974) szerint az ún. biológiai stabilitás (S_b) antropológiai stabilitás (S_ex) alapján az alábbi egyenlettel értékeltük.
             s_b
Ste  =      
            S_ex²
Ahol az Ste adja a környezet ökológiai    stabilitást.  A fűfajok botanikai stabilitásának variációs koefficiense  7,99 %-33,21  %-os értéket  ért el a legnagyobb változékonysággal a nem mütrágyázott bontásban, valamint a pH változatban.
Fokozatosan növelt N műtrágyával a füborítás növekszik, botanikai szempontból egyoldalúan stabilizálódott, (az egyoldalú jellemzőket felvéve) a fű komponensek túlsúlyával.
A pillangós fajok aránya 58,85-89,74 %-os változékonysággal tér el. Már réti füvek képviselői 15,43 % és 66,51 % között változnak mindig a megfelelő kiegészítő energia és a konkrét borítás reakciója szerint. A kiegészítő műtrágyázás bizonyítottan növelte a termést  (v = 15-25 %).

A termés (eltérés) mennyisége a változó N műtrágyák mellett sorrendben 24-től 38 %-ig változott. A műtrágyázatlan, de hasznosított gyepborítás és a PK műtrágyával kezelt állomány megközelíti termésállandóságával a kevésbé intenzíven mütrágyázott borítások színvonalát és a változó intenzitású N mütrágyázásúakét (v = 28,5-38 %). A talaj szervesanyag az egyik legstabilabb tünet. A N műtrágyázás hatása alatt, a C_ox és N_t koncentrációja    eltérően változik a N adatok és azok utóhatása szerint. A C_ox és P_t koncentrációk csökkennek magas N adag hatására (240 kg ha) ezzel szemben növekednek más változatok hatására az első 4 év alatt. A szervesanyag stabilizációja a tartamkisérlet következő 4 éves periódusában az immobilizációs folyamatok túlsúlyának kiindulási pontján megkezdődik.

Azonban, a gyepállomány a legnagyobb antropogén nyomással egyensúlyi állapotra tesz szert a későbbiekben, mint az alacsony tápelem ellátású borítások, különösen a nem műtrágyázott állománnyal összehasonlítva.
A környezet ökológia számára (Ste) a stabilitás értékei adják a homeostaticus tulajdonságok megtörésének bizonyosságát, a borításban a legnagyobb antropogén nyomásra. Amíg az eredeti füvek borításának következménye a stabilitás a környezetökológia számára Ste = 4,44, ugyanakkor a 240 kg N/ha adaggal műtrágyázott és rendszeresen hasznosított rét típusnak Ste  = 0,48 az értéke.

A kizsákmányolt gyep ökoszisztéma ilyen alacsony ökológiai stabilitását a megváltozott kompenzációs mechanizmus határozza meg, ami csak a kiegészítő energiaellátás elegendő feltételei között képes működni és az ökológiai stabilitásuk csak viszonylagos.

Szeretné vállalkozását hatékonyan hirdetni? Szeretné, ha weblapja látogatottabb lenne? Online marketing tanácsadás, és hatékony online hirdetés az Agrároldal.hu szakértőitől! Kérje ajánlatunkat itt!