Farönkökben termesztett gombák
A farönköket frissen kell kivágni, méghozzá egészséges fákból, a nyugalmi időszak során (ősz vége és tavasz eleje között, tehát általában télen). A rönknek legalább 10cm vastagnak és 60-120cm hosszúnak kell lennie. Hagyd a rönköt érlelődni legalább két hétig, de ne engedd, hogy a faanyag kiszáradjon, mert még nedvesnek kell lennie, amikor belé telepíted a gombacsírákat.
A lebomló fadarab nagyjából 4-6 éven keresztül képes tápanyagot biztosítani a gombáknak és csak egyszer kell betelepíteni gombacsírákkal. A telepítéshez kezdj el lyukakat fúrni a fába nagyjából 15 cm-re a rönk végétől. Ezek a lyukak nagyjából fél centivel mélyebbek legyenek, mint az oltópálcikák, amikben a gombacsírák vannak. Fúrj egy másik sor lyukat is, ez úttal 5-7 centire az előző sortól, és ügyelj rá, hogy a sorok cikkcakk mintában legyenek, tehát nem egymás mellé, hanem felváltva kerüljenek kifúrásra.
Folytasd a fúrást ilyen felváltott mintában, míg az egész rönk el nem készül. Amint végeztél, üsd be az oltópálcikákat a lyukakba úgy, hogy a fejük egy vonalban legyen a rönk felszínével. A fertőzés elkerülése végett minden lyukat vonj be egy réteg nagyon forró sajtbevonó viasszal. Olvaszd meg a viaszt a tűzhelyen 150°C hőmérsékleten, majd vidd fel a lyukakra egy szivacsecsettel.
Mivel az effajta gombák általában a közepes hőmérsékletet illetve a közepes-magas közötti páratartalmat kedvelik, a melegebb hónapokban kint, télen pedig bent tarthatod a farönköt. Habár a rönköket egyenesen érdemes felállítani valamilyen árnyékos részen, a gombáknak jót tesz a nap-éj ciklus, ezért olyan helyre is kerülhetnek, ahol némi nem közvetlen napfényt is kaphatnak. Tartsd őket nedvesen – ha kint vannak, akkor győződj meg róla, hogy az eső eléri őket, ha pedig bent tartod őket, vagy száraz a kinti idő, akkor gondoskodj időnkénti benedvesítésükről.
Siitake (Lentinula edodes)
A siitake gombák húsos kalapjának jellegzetesen füstös íze van. Ajánlott tölgyfában, cukorjuharban, égerben, amerikai bükkben vagy amerikai ámbrafában termeszteni. A 10 és 26°C közötti hőmérsékleteket kedveli azonban az ehető termésekre legalább 6 hónapot, vagy akár két évet is várni kell.
Késői laskagomba (Pleurotus ostreatus)
Vékony, érzékeny kalappal rendelkező késői laskagombák édes ízűek és bársonyos textúrájúak. Ideális számukra hárs, a fűz, a szil és a nyárfa is. Könnyen termeszthető és viszonylag hamar szüretelhető. Érdemes 10 és 21°C között tartani.
Közönséges süngomba (Hericium erinaceus)
Kalap helyett a közönséges süngomba rövid, tüskékhez hasonló „taréj” borítja. Íze a tengeri ételekéhez hasonló, bizonyos kutatások szerint pedig a hangulat fokozására és a memória megerősítésére is használható. Remekül termeszthető cukorjuharban, tölgyben, diófában, 15,5 és 24°C közötti hőmérsékleten.
Pecsétviaszgomba (Ganoderma lucidum)
Kínában már több mint kétezer éve gyógyászati célokra használják őket, ugyanis sokak szerint az egészség elixírjének fontosa alapanyagai. Habár ízük kissé keserű forró vízben teának is elkészíthetők. Remekül érzik magukat tölgyfák és cukorjuharok rönkjeiben 21 és 26°C között.
Bokrosgomba (Grifola frondosa)
A ropogós bokrosgombák íze a dióéhoz hasonló. Bármilyen tölgyfa fajtában jól érzik magukat 13 és 21 fok között. Ne számíts azonban gyors eredményekre, ugyanis a szüretre akár 2-3 évet is várnod kell majd.
