Lisztharmat, gomba fertőzés, féregkárosítás

Aktuális növényvédelem

Forrás: Agrárágazat

A novemberi időjárást még nem lehet megjósolni, de az eddigi száraz, csapadékszegény ősz nem kedvezett a vetéseknek, ezért a gyenge növényállományt fokozottan veszélyeztetik a különféle károsítók.

Az őszi kalászosoknál leginkább csak a fejlettebb állományban fellépő lisztharmatra figyelünk oda, ezért írok más, kevésbé ismert betegségekről és a rovarkártevőkről is.

A Torsgomba őszi fertőzésének következtében a levélzet sárgul, növekedésben felére is visszamaradhat. A szár alsó 6-7 centiméteres magasságáig barna elszíneződés található. Nedves időben a talajjal érintkező szárrész nyálkásan rothad. A tövek gyengén bokrosodnak, a száradó sarjak körülveszik a főhajtást. A gyökerek korai elhalása miatt megszűnik a talajból a víz és a tápanyagfelvétel. A talajból kihúzva a gyökérzet földlabdával jön ki. A gyökerek feketék és rothadnak, gombafonal fedi őket. A beteg növény előbb kalászol, fehéres, üres kalászokat fejleszt sok léha szemmel.
A talajban levő növénymaradványokon 1-2 évig életképes marad, ezért a monokultúra elősegíti terjedését. A gomba számára kedvező a csapadékos, enyhe tél, a kései fagyok, a mély fekvésű talajok és az egyoldalú nitrogén-trágyázás.

A Szártörő gomba („szemfolt”- betegség) is a hűvös, csapadékos időt kedveli.

Jellemző tünete az alsó szártagon fellépő hosszúkás, mandula alakú, besüppedt, hal-ványszürke, enyhén sötétebb szegélyű folt. Ebben jól láthatóak a kissé kiemelkedő, szürkés, sötétbarna pontszerű képződmények. A folt nagyobbodik, körülölelheti a szárat. A gomba elbontja a cellulózt, a szár eltörik, így a növények „keresztül-kasul” fekszenek. A termésveszteség 20-30%-os is lehet.

Mindkét betegség esetében legalább 3 éves vetésváltás szükséges. A tarlómaradványokat előhántós ekével mélyen, egyenletesen (üregesség kedvez a kórokozóknak) kell leszántani.

Az őszi fertőzések elkerülésére a felszívódó hatású csávázószerek alkalmazása szükséges.

Tavasszal, a szárbaindulás időszakában a Kolfugo 25 WP, Sportak 45 EC, Mirage 45 EC készítmények hatásosak.

A Fuzárium fajok a búzát minden fejlődési stádiumban megtámadhatják. A gabonafélék legsúlyosabb betegsége. Járványos években a veszteség 50%-os is lehet. A búza jó bokrosodási képessége miatt, a csírakori megbetegedés jelentősége kisebb. A vetés utáni fertőzés kiindulhat a szemből és a talajból is. Az elhalás bekövetkezhet a kelés előtt, vagy után is. Az el nem pusztult csíranövényeken a föld alatti részeken barna foltok találhatók. Hó nélküli, hideg teleken nagyobb a fagykár a fertőzött állományban. A hótakaró elolvadása után a leveleken és szártövön pelyhes gombafonal mutatkozik, melyet „hópenész” néven ismerünk.

(Az utóbbi időben ez új rendszertani be-sorolást kapott, új névvel: Fusarium nivale helyett Microdochium nivale, vagy Gerlachia nivalis.) A beteg növények szabálytalan foltokban találhatók a táblában. A gyökereken kívül a szár alapján és az alsó nóduszokon nagy kiterjedésű barnulások, elmosódó szélű, sötét csíkok jelennek meg. A beteg növények törékennyé válnak. Nedves időjárás esetén a fertőzés helyein megjelenik a fehéres, rózsaszínes penésztelep. Később a kalászok is fertőződnek.

A betegség a környezeti tényezőkre nem igényes. Csírakori állapotban meghatározó az elővetemény (hajlamosító a kukorica, búza, lucerna, borsó), a fertőzött talaj és a vetőmag. A fertőzést elősegíti az elhúzódó, vontatott kelés, amivel most is számolni kell, ha kellő csapadék, vagy magas relatív pá-ratartalom lesz.

A védekezésnél alapvető szempont, hogy 20%-nál fertőzöttebb magot ne vessünk. 10% felett szisztemikus (felszívódó) csávázószer használata szükséges. Őszi időszakban a jó csávázás elegendő, a kalászfu-zárium elleni védekezésről majd tavasszal szólok.

A lisztharmat elleni védekezés első stádiuma szintén a csávázás. Amennyiben már az ősszel is megjelennek a fehéres- piszkosszürke penészcsomók a leveleken, úgy indokolt a kémiai védekezés. Ezzel a tavaszi járványveszélyt is csökkentjük.

A Búza fonálféreg károsításának tünete: a levélszél hullámos, dugóhúzószerű tavasszal a szár rövid marad, kékeszöld elszíneződéssel. A szemek helyén először sárgás, majd fekete gubacsokat találunk a „borzas” kalászban.

A Szárfonálféreg károsítása következtében a növény sárgul, görbül, törpe marad. Tavasszal a levelek, sarjhajtások sárgák, lilás elszíneződéssel, sodródással. A kalász léha lesz.

A szipolylárvák (Keresztes-, Osztrák-, Széles szipoly) a csírázó szem és a gyökerek megrágásával foltos kipusztulást okoznak.

A fagyok beálltáig várható a levéltetvek betelepedése (Zöld gabona l.t., Zselnice-meggy l.t.,

Sárgászöld rózsa l.t., Orosz búza levél-tetű). Ez utóbbit, ha nem fedezzük fel időben, és besodorja a levelet, hatékonyan már nem tudunk ellene védekezni.

A csócsárolóról már írtam. Mivel éjszaka károsít, a lárvát nehéz felfedezni, csak az elpusztult növények helyén maradt kóccsomót találjuk, illetve a 3-4 mm átmérőjű függőleges járatát a talajban.

Az utóbbi években egyre jobban felszaporodnak a gabonalegyek, és azok károsításai.

A Csíkoshátú búzalégy alig nagyobb 1 mm-nél. A tavaszi nemzedék általában a kalászok 10%-át károsítja, ahol az ezermagsúly 30%-al is csökkenhet.

Ősszel a vezérhajtás elsárgul, később elszárad. A növény többi része hagymaszerűen megvastagodik. Tavasszal, ha korán fertőz, a kalász nem képes előjönni, „hasban marad”. Későbbi fetőzésnél a kalász alatti szárrész rövidül és 8-15 cm hosszan a nyű barázdaszerű járatotot rág, amelyben ürülék van. Itt a kalászok léhák lesznek.

A Frittlégy károsítása hasonló. A vezérhajtást rágja a tövi részen, azt meghúzva könnyen kiszakad. Szétszedve a növényt a belsejében megtaláljuk a rágcsálékkal és ürülékkel teli járatokat.

Mindkét károsító esetében a jó agrotechnikával elősegített gyors növekedés, fejlődés minimálisra csökkentheti a károkozást. Az engedélyezett talajfertőtlenítő szerek jó védelmet adnak az őszi nemzedék ellen.

A mezei pocok elleni védekezés kötelező! A száraz ősz kedvez a felszaporodásuknak. Figyelemmel kell kísérni az őszi vetéseket, lucernásokat, táblaszéleket, ruderáliákat, árokpartokat!

A nagyobb fagyok beálltáig itt az ideje a facsemeték ültetésének. A kiskertekben általános hiba, hogy a különböző fák tér-igényét nem veszik figyelembe, lehet az dísz-, vagy gyümölcsfa. Sokszor előfordul, hogy ennek következtében túlzsúfolt, levegőtlen lesz a kertünk, ültetvényünk. Ez kedvező életteret biztosít a károsítóknak. Ezt elkerülendő kérjük ki a kertész szakemberek véleményét, hiszen a fajtán kívül az alany, a művelésmód, a tápanyag-ellátottság, stb. mind befolyásolja a leendő fa nagyságát. Csemetét csak ellenőrzött faiskolából, lerakatból szabad vásárolni. Itt a minőséget tanúsító címke garancia. Természetesen jól meg kell vizsgálni a megvásárlandó szaporító anyagot. Nem lehet rajta károsító, sérülés. A jó kondíció arra utal, hogy nincs rejtett betegsége. Ráncos, besüppedt kérgű csemete betegségre, kiszáradásra utal. A gyökérzet legyen erőteljes, hajszálgyökerekkel rendelkező. Szállításnál kellő csomagolással óvjuk a kiszáradástól. Ültetés előtt a gyökereket vágjuk vissza (csemetékét kb. 30 cm-re, szőlőét 5-re), és vízbe állítva egy napig szívassuk. Ajánlatos - különösen tavasszal - a gyökérzetet agyagpépbe mártani, amibe 2-3 dkg/vödör gombaölőszert kell keverni (Zi-neb, Fundazol, Topsin M, stb.). A telepítés előtt meg kell állapítani a talajlakó károsítók létszámát. Itt elsősorban a cserebogár pajorok okozhatnak rágásukkal jelentős károsítást, kipusztulást. Ezek sajnos a későbbi betelepedésekkel a következő években is komoly problémát jelenthetnek. A diazinon hatóanyagú talajfertőtlenítők mellett javaslom a Counter 5 G használatát.

A későőszi-koratavaszi zöldséghajtatásnál a kevesebb fénymennyiség, az ingadozó hőmérséklet, és az időnkénti magasabb páratartalom sok gombabetegségnek kedvez. Gyakori betegség a szürke és a fehér-penészes rothadás. A betegségre hajlamosító tényezők közé tartozik a nem szakszerű, túlzott N-fejtrágyázás. A növény szöveteinek lazításával nagy mértékben megnő a betegségre való fogékonyság, emellett a megengedettnél magasabb nitráttartalom a forgalomba hozatal gátló tényezője. A növényvédő és termésnövelő szerek (műtrágya) felhasználásánál is be kell tartani az előírt dózisokat, és az élelmezés-egészség-ügyi várakozási időt.