Biztosan mindenki járt már olyan helyen, ahol láthatott gémeskutat. Én nagyon szeretem ezeket a szerkezeteket, mindig megcsodálom őket, ha épp a Hortobágyon járok. A most következő cikkemből rengeteg érdekességet megtudhatsz a gémeskutak kialakulásáról, azt tudtad például, hogy a kút állásával a pásztorok üzentek egymásnak? Most megtudhatod, hogy mit és hogyan.
A gémeskutak kialakulása
Eredete Arábiába vezet, hozzánk a török hódoltság idején jutott el ez a földbe ásott szerkezet. Kelet-, és Közép-Európában a legelterjedtebb kútszerkezetnek számított, nálunk főleg az Alföldön lehetett és a mai napig lehet találkozni vele. Becslések szerint ez az egyik legősibb vízemelő szerkezet, már az ókorban is ismerték. Időszámításunk előtt 2000-ben már Mezopotámiában is megjelent, Sarrukín korabeli pecséten is szerepelt már, de már az ókori Egyiptomban is elterjedt volt. Magyarországra a török hódoltság idején került, ezután pedig nagyon gyorsan elterjedt egész Közép-, és Kelet-Európában.
A gémeskút bemutatása
A gémeskutakat jellegzetes kinézetűk miatt már messziről ki lehet szúrni, igazából egy földbe ásott kútgödörből a kétkarú emelő elvén működő vízemelő szerkezetről beszélünk. Mérete az emelési magasságtól függ, gyakran élő fából kialakított, földbe mélyített ágasnak a villásra vagy csapoltra kiképzett végébe vastengelyt erősítettek, e tengelyen forog az emelő szerepét betöltő gém (Csallóközben: sujtó, a Kisalföld északi részén: hankalék az elnevezése).
A kútgödör fölé nyúló végére erősítik a vödörtartó rudat (ostor, kútostor, a Dunántúl nagy részén: sudár), amelyen az abronccsal erősített favödör függ. Hangarék a neve annak a gémeskút ostorára szerelt kovácsolt vas kulcsnak vagy kupaknak, amelyhez a vödör fülét rögzítik. A vízzel telt vödör súlyának egyensúlyozására a gém másik végére kő vagy fatuskó nehezéket, koloncot erősítenek.
A gémeskút használata
A legtöbb vidéken a gémeskutat az udvarban készítették, de több faluban vagy annak határában voltak közös használatú gémeskutak is. Nagyobb vízfogyasztású helyeken (például legelőkön) iker gémeskutat is készítettek, ahol a szokásosnál nagyobb kútgödörből két gémeskút segítségével merték a vizet. A gémeskút az egész Kárpát-medencében elterjedt, sok helyütt a legutóbbi évtizedekig az egyetlen vízhúzó szerkezet volt.
A legérdekesebb története Eger környékén van, ahol voltak külön „puca” kútfelelősök, ahonnan a szegény embereknek hordták a felelősök a vizet minden nap a falu összes házába Jeladás gémeskúttal, nagyon érdekes, lapozz a következő oldalra.
