A Föld felmelegedéséhez is hozzájárulhatnak a nagy erejű földrengések, mivel üvegházhatású gázokat szabadíthatnak föl.
Svájci és német tudósok kutatásai azt igazolták, hogy például az 1945-ös, 8,1-es erősségű pakisztáni földrengés után is annyi metángáz került a levegőbe, amennyi tíz nagy tartályhajó rakományának felelne meg.
Melegedő éghajlat a földrengések miatt – Mérések igazolták, hogy a földrengések metánkibocsátással járnak
A Brémai Egyetem becslései szerint az óceán talajából körülbelül hétmillió köbméter metángáz szabadult fel; a gáz üvegházhatása úgy hússzorosa a szén-dioxidénak. A zürichi Műszaki Egyetem (ETH) kutatója, Michael Strasser, a Nature Geoscience-en megjelent tanulmány egyik szerzője szerint a méréseik most először igazolták, hogy a földrengések metánhullámok kibocsátásával járnak.
A kutatók abból indultak ki, hogy a pakisztánihoz hasonló nagyságú földrengések után még egy évszázadon át metán szökik a légkörbe, mielőtt a gázforrás kimerülne. A geológusok 2007-ben több helyen talajmintát vettek a tengerfenékből. Először akkor kezdtek gyanakodni, amikor az egyik mintában metánhidrátot találtak; ez a metángáznak az a formája, ami a tengervíz nyomása alatt megfagy.
Melegedő éghajlat a földrengések miatt – Repedések a tengerfenéken
Az elemzések arra utalnak, hogy az 1945-ös földrengés összefügg a metánkibocsátással. A talajban feltűnő mennyiségű szulfátot és baritot is találtak, amelyek az üvegházhatású gáz felszabadulásakor maradnak vissza.
A kutatók azt tartották a legvalószínűbbnek, hogy a gázkibocsátás az 1945-ös földrengés számlájára írható. A földmozgás feltehetően repedéseket és hasadékokat nyitott a tengerfenéken, ahonnan az addig fogva tartott metán kiszabadult. Elképzelhetőnek tartják, hogy az Indiai-óceán északi részén még több olyan terület lehet, ahol a földrengés hasonló következményekkel járt.
Forrás: MTI
