Fokhagyma felhasználása

A fokhagyma, mint növény bemutatása

Tőkocsánya 30-50 cm-re nő. Hosszú levelei az egyszikűekre jellemzően fűszerűek, párhuzamosan erezettek, a snidlingénél, vöröshagymáénál lapítottabbak. Bojtos gyökérzetű, hagymája pergamenszerű fehér-lilás buroklevelekkel körülvett gerezdekből áll. Gömbvirágzata fehér virágokból áll, a virágzatot nyílás előtt hosszú csőrű fellevél védi. Júliusban virágzik. Termése tok, rekeszenként 2-2 feketés maggal. Hungarikum a makói fokhagyma. Makói őszi és a Makói tavaszi fokhagyma a népi nemesítés eredménye, amelyet száraz körülmények között, öntözés nélkül termesztenek évszázadok óta. 

A fokhagyma gyógyhatásai

A friss fokhagymában található illóolaj fő hatóanyag a kéntartalmú, szagtalan alliin, mely a hagymacikkelyek aprítása során az addig elkülönítetten található allináz enzim hatására allicinné alakul át. Ez egy fűszeres szagú, antibakteriális hatású, bomlékony anyag, melyből részben a szagtalan ajoen, részben a fokhagymára jellemző szagú illékony vegyületek keletkeznek. A vegyületek antioxidáns hatásuk közismert.

Elsősorban a fenti anyagok, illetve a fokhagymában található vitaminok (A, B1, B2, B3, C, provitamin A és D), valamint nyomelemek (többek között réz, vas, jód, magnézium, szelén) felelősek a fokhagyma sokak által jól ismert alábbi gyógyhatásaiért, miszerint javítja a gyomor emésztőképességét, fogyasztása hatásos az érelmeszesedés megelőzésére. Újabb vizsgálatok igazolták illóolajának erős baktériumölő, és bizonyos tumor típusok esetében rákellenes hatását. Bevethető az influenza ellen is.

Antioxidáns hatása erősíti az immunrendszert, allicin tartalma baktérium és vírusölő hatású. Nyersen magában vagy pirítóssal fogyasztva a leghatásosabb a torokfájás és orrdugulás ellen. Még jobb a hatása, ha mézzel keverjük.

A fokhagyma környezeti igényei

Nyáron a magas hőmérséklet jól viseli, de a meleg a beérést jelentősen sietteti. A kisebb árnyékot is elvisel. Vízigénye nem nagy, többnyire öntözés nélkül termesztik. A termés azonban jelentősen növelhető, ha a tenyészidőben szárazság esetén 2-3 alkalommal 30–40 mm-es vízadaggal öntözzük. Csaknem minden talajon megterem, ám a legjobban a középkötött, humuszban gazdag talajokon díszlik. Friss istállótrágyát ne adjunk alá, mert ez a tárolhatóságát rontja. Ellenben zöldtrágyázhatjuk N kötő gümősökkel, mint a zöldborsó, lucerna, lóhere kaszálék. Maga a fokhagyma valamennyi zöldség számára jó elővetemény. Mivel korán beérik, így a rövid tenyészidejű zöldségnövények még követhetik (pl. a saláta, spenót, cékla).

Őszi és tavaszi fokhagyma

A nálunk termesztett fokhagymának két alaptípusa van, az őszi és a tavaszi. Az őszi fokhagyma a hideget jól tűri. A talajban a legkeményebb hidegeket is átvészeli, nem fagy el és tavasszal újra kihajt. A hideget kitűnően elviselik, ezért ősszel és tavasszal nagyon korán megkezdhetjük a gerezdek duggatását. Az októberben duggatott gerezdek még a tél beállta előtt begyökeresednek, és tavasszal korán fejlődésnek indulnak. Az őszi duggatásból általában 2-3 héttel korábban kapunk fogyasztható fokhagymát, mint a tavasziból, a terméshozama is nagyobb. Hátránya, hogy a hagymák tarthatósága nem olyan jó, mint a tavasszal duggatottaké. Az őszi fokhagyma rendszerint már januárban romlani kezd, ezért mindkét termesztési módot célszerű alkalmazni.

Az őszi fokhagyma gondozása

Az őszi fokhagymának ugyan nincsenek speciális igényei az elő-növénnyel kapcsolatban, bizonyos szabályokat mégis be kell tartanunk a termesztésnél. Általában az előző évben trágyázott talajba, korán lekerülő zöldségfélék után kell beiktatni. Mindenképpen kerüljük a fonálféreg-fertőzést okozó gyökérzöldségféléket. Fontos, hogy a különböző hagymabetegségek megelőzése érdekében ne kerüljön olyan helyre, ahol az utóbbi öt évben előtte hagymafélét termesztettünk. Íratlan szabály az őszi ültetés esetében, hogy az előveteményt időben takarítsuk be, majd a talajt haladéktalanul ássuk fel és hagyjuk leülepedni. (A frissen lazított földbe kiültetett fokhagyma kifagyhat.) Az őszi ültetés javasolt ideje szeptember végétől október végéig tart. A lényeg az, hogy a gerezdek még a tél beállta előtt jól begyökeresedjenek. A túl korai telepítésű, nagy lombozatot fejlesztő növények többet szenvednek a téli fagykároktól. A megkésett (november elejei) ültetés pedig a gyenge gyökérképződés miatt könnyebben felfagyhat, főleg a hótakaró nélküli kemény fagyok miatt. Az őszi fokhagyma június végére érik be.

Tavaszi fokhagyma

A tavaszi fokhagyma ültetésének ideje február végén, március elején kezdődik, egymástól 5-6 cm-re duggassuk. Térigénye szerény, más növények között jól megfér.Nyáron a magas hőmérséklet jól viseli, de a meleg sietteti a beérést. Egyébként igénytelen, többnyire öntözés nélkül termesztik, bár öntözés nélkül a fej apró lesz, ezért melegben jót tesz neki az önözés. Július közepén-végén elején visszahúzódik, levele sárgulni kezd, szára elszárad. Ekkor eljött a felszedés ideje mégpedig óvatosan, kapával vagy ásóval. A tavaszi fokhagyma aromásabb, és kemény, ellenálló, jobban letartható.

Fokhagymával a kártevők ellen

Permetezzük fokhagyma-lével a salátát vegyszerek helyett. Szamócaágyásba duggatva jó szolgálatot tesz, védi a szamócát a gombabetegségektől. Hasonló céllal védőnövényként ültethetjük saláta, répa, paradicsom, uborka cékla, burgonya mellé is. A borsó, bab vagy káposztafélék azonban nem szívlelik a fokhagyma közelségét.

Dr. Gordon Port a Newcastle-i egyetem biológusa kimutatta, hogy a fokhagymaolaj kiirtja a meztelen csigákat. A professzor azt feltételezi, hogy a fokhagymaolaj elpusztítja a csigák központi idegrendszerét. Egy másik elmélete szerint fokozott nyálkatermelésre ösztönzik őket, és a csigák bőre kiszárad. A fokhagyma-lé (olaj) koncentrációját mindenki kísérletezze ki magának. A fokhagyma olaj rovarriasztónak is kitűnő. Így elriasztja a levéltetveket, fülbemászókat, káposztalepkéket stb.